Elbúcsúztatták Karsai Dánielt

Belpol

Szűk családi és baráti körben kísérték utolsó útjára az alkotmányjogászt. Szerdán az Egy tökéletes nap előadása után tartanak megemlékezést a 6Szín Teátrumban.

"Danit ma örök nyugalomra helyeztük. Végakarata értelmében szűk családi körben és legközelebbi barátai által kísérve, Mike Oldfieldot hallgatva, némi alkoholt fogyasztva. Vigyázz magadra, Bro’. Mindent csak köszönhetünk Neked" – írta szombat esti Facebook bejegyzésében a szeptember 28-án elhunyt alkotmányjogász testvére, Karsai Péter.

Karsai Dániel több mint három éven át hősiesen küzdött ALS-betegségével, miközben – hosszú évek után először – érdemi társadalmi párbeszédet indított az életvégi döntések kérdéséről.

Az alkotmányjogásznál 2022 augusztusában diagnosztizálták az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) nevű gyógyíthatatlan betegséget, amely az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadása miatt teljes bénuláshoz vezet. Karsai Dániel 2023-ban tárta a nyilvánosság elé betegségét, majd az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult, hogy elérje az életvégi döntések magyarországi engedélyezését: a jogot arra, hogy a hozzá hasonló helyzetben lévők méltósággal fejezhessék be az életüket. A magyar jogszabályok ugyanis jelenleg nem teszik lehetővé az eutanáziát.

A magyar kormány nem tartotta megalapozottnak az alkotmányjogász kérelmét, ezért arra kérte a testületet, nyilvánítsa elfogadhatatlannak, vagy állapítsa meg, hogy az ALS-ben szenvedő alkotmányjogász emberi jogai nem sérülnek azzal, hogy Magyarországon nem megengedett az eutanázia.

Míg zajlott az eljárás a nemzetközi bíróságon, Karsai Dániel a következő kérdésekről indított társadalmi párbeszédet: Ki dönt a halálról? Az érintett, Isten vagy az orvosok? Ahogy az élethez, úgy a halálhoz miért nincs alapvető jogunk? Ki mondja meg, mit tekinthetünk méltóságteljes életnek?

Egyáltalán, hogyan definiáljuk magát az életet? Az életvégi döntés hitbéli vagy jogi kérdés? Esetleg mindkettő? – ezeket a kérdéseket vetette föl az alkotmányjogász, mielőbbi válaszokat remélve egyházi személyektől, politikusoktól, orvosoktól, közemberektől, mert, mint fogalmazott: „amikor már csak a szenvedés van, akkor nem tud az ember filozofálni, gondolkodni ezekről”.

Időközben több sorstársa is csatlakozott a peréhez.

 
"Az élet jog, nem kötelesség" feliratú pólót ajándékozott Karsai Dániel Kósa Lajos fideszes politikusnak
Facebook/Karsai Dániel
 

 Az EJEB júniusban elutasította Karsai Dániel kérelmét. Arra hivatkoztak, hogy az eutanázia érzékeny problémájának megoldása nemzeti hatáskör. Az alkotmányjogász augusztusban, az eredeti beadvány benyújtása után egy évvel küldte el fellebbezését Strasbourgba. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szeptember elején indoklás nélkül elutasította Karsai Dániel fellebbezését, ezzel jogerősen kimondta, hogy a magyar állam nem sérti az alkotmányjogász emberi méltósághoz fűződő jogait azzal, hogy nem teszi számára lehetővé az eutanáziát.

Utolsó Facebook-bejegyzésében Karsai Dániel azt írta: "méltósággal, emelt fővel, a sors szemébe nézve akarok eltávozni". Az alkotmányjogász egy nappal később, szeptember 28-án hunyt el, 47 évesen.

A Narancs szerkesztősége ezzel a cikkel búcsúzott tőle:

Karsai Dániel közvetlen környezete – testvére, valamint jogász kollégái, barátai – folytatják az életvégi döntésekről szóló társadalmi párbeszédet, s az alkotmányjogász ötlete nyomán úgynevezett állampolgári gyűlés létrehozását tervezik.

Szombaton testvére arról is posztolt, hogy október 30-án, azaz szerdán 21:30-tól a 6Szín Teátrumban az aznapi előadás után szerveznek egy közönségtalálkozót, amit Csáki Judit színházkritikus moderál. "Beszélgetünk majd az Egy tökéletes nap című darabról, valamint mindkét nagybátyánk, Karsai György és Soke Kelemen István fognak megemlékezni Daniról (tervek szerint én is tartok egy rövidebb beszédet)" – írja Karsai Péter.

Karsai Dániellel készült interjúinkat itt olvashatják: 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.