Elbúcsúztatták Karsai Dánielt

Belpol

Szűk családi és baráti körben kísérték utolsó útjára az alkotmányjogászt. Szerdán az Egy tökéletes nap előadása után tartanak megemlékezést a 6Szín Teátrumban.

"Danit ma örök nyugalomra helyeztük. Végakarata értelmében szűk családi körben és legközelebbi barátai által kísérve, Mike Oldfieldot hallgatva, némi alkoholt fogyasztva. Vigyázz magadra, Bro’. Mindent csak köszönhetünk Neked" – írta szombat esti Facebook bejegyzésében a szeptember 28-án elhunyt alkotmányjogász testvére, Karsai Péter.

Karsai Dániel több mint három éven át hősiesen küzdött ALS-betegségével, miközben – hosszú évek után először – érdemi társadalmi párbeszédet indított az életvégi döntések kérdéséről.

Az alkotmányjogásznál 2022 augusztusában diagnosztizálták az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) nevű gyógyíthatatlan betegséget, amely az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadása miatt teljes bénuláshoz vezet. Karsai Dániel 2023-ban tárta a nyilvánosság elé betegségét, majd az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult, hogy elérje az életvégi döntések magyarországi engedélyezését: a jogot arra, hogy a hozzá hasonló helyzetben lévők méltósággal fejezhessék be az életüket. A magyar jogszabályok ugyanis jelenleg nem teszik lehetővé az eutanáziát.

A magyar kormány nem tartotta megalapozottnak az alkotmányjogász kérelmét, ezért arra kérte a testületet, nyilvánítsa elfogadhatatlannak, vagy állapítsa meg, hogy az ALS-ben szenvedő alkotmányjogász emberi jogai nem sérülnek azzal, hogy Magyarországon nem megengedett az eutanázia.

Míg zajlott az eljárás a nemzetközi bíróságon, Karsai Dániel a következő kérdésekről indított társadalmi párbeszédet: Ki dönt a halálról? Az érintett, Isten vagy az orvosok? Ahogy az élethez, úgy a halálhoz miért nincs alapvető jogunk? Ki mondja meg, mit tekinthetünk méltóságteljes életnek?

Egyáltalán, hogyan definiáljuk magát az életet? Az életvégi döntés hitbéli vagy jogi kérdés? Esetleg mindkettő? – ezeket a kérdéseket vetette föl az alkotmányjogász, mielőbbi válaszokat remélve egyházi személyektől, politikusoktól, orvosoktól, közemberektől, mert, mint fogalmazott: „amikor már csak a szenvedés van, akkor nem tud az ember filozofálni, gondolkodni ezekről”.

Időközben több sorstársa is csatlakozott a peréhez.

 
"Az élet jog, nem kötelesség" feliratú pólót ajándékozott Karsai Dániel Kósa Lajos fideszes politikusnak
Facebook/Karsai Dániel
 

 Az EJEB júniusban elutasította Karsai Dániel kérelmét. Arra hivatkoztak, hogy az eutanázia érzékeny problémájának megoldása nemzeti hatáskör. Az alkotmányjogász augusztusban, az eredeti beadvány benyújtása után egy évvel küldte el fellebbezését Strasbourgba. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szeptember elején indoklás nélkül elutasította Karsai Dániel fellebbezését, ezzel jogerősen kimondta, hogy a magyar állam nem sérti az alkotmányjogász emberi méltósághoz fűződő jogait azzal, hogy nem teszi számára lehetővé az eutanáziát.

Utolsó Facebook-bejegyzésében Karsai Dániel azt írta: "méltósággal, emelt fővel, a sors szemébe nézve akarok eltávozni". Az alkotmányjogász egy nappal később, szeptember 28-án hunyt el, 47 évesen.

A Narancs szerkesztősége ezzel a cikkel búcsúzott tőle:

Karsai Dániel közvetlen környezete – testvére, valamint jogász kollégái, barátai – folytatják az életvégi döntésekről szóló társadalmi párbeszédet, s az alkotmányjogász ötlete nyomán úgynevezett állampolgári gyűlés létrehozását tervezik.

Szombaton testvére arról is posztolt, hogy október 30-án, azaz szerdán 21:30-tól a 6Szín Teátrumban az aznapi előadás után szerveznek egy közönségtalálkozót, amit Csáki Judit színházkritikus moderál. "Beszélgetünk majd az Egy tökéletes nap című darabról, valamint mindkét nagybátyánk, Karsai György és Soke Kelemen István fognak megemlékezni Daniról (tervek szerint én is tartok egy rövidebb beszédet)" – írja Karsai Péter.

Karsai Dániellel készült interjúinkat itt olvashatják: 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.