Elbúcsúztatták Karsai Dánielt

Belpol

Szűk családi és baráti körben kísérték utolsó útjára az alkotmányjogászt. Szerdán az Egy tökéletes nap előadása után tartanak megemlékezést a 6Szín Teátrumban.

"Danit ma örök nyugalomra helyeztük. Végakarata értelmében szűk családi körben és legközelebbi barátai által kísérve, Mike Oldfieldot hallgatva, némi alkoholt fogyasztva. Vigyázz magadra, Bro’. Mindent csak köszönhetünk Neked" – írta szombat esti Facebook bejegyzésében a szeptember 28-án elhunyt alkotmányjogász testvére, Karsai Péter.

Karsai Dániel több mint három éven át hősiesen küzdött ALS-betegségével, miközben – hosszú évek után először – érdemi társadalmi párbeszédet indított az életvégi döntések kérdéséről.

Az alkotmányjogásznál 2022 augusztusában diagnosztizálták az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) nevű gyógyíthatatlan betegséget, amely az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadása miatt teljes bénuláshoz vezet. Karsai Dániel 2023-ban tárta a nyilvánosság elé betegségét, majd az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult, hogy elérje az életvégi döntések magyarországi engedélyezését: a jogot arra, hogy a hozzá hasonló helyzetben lévők méltósággal fejezhessék be az életüket. A magyar jogszabályok ugyanis jelenleg nem teszik lehetővé az eutanáziát.

A magyar kormány nem tartotta megalapozottnak az alkotmányjogász kérelmét, ezért arra kérte a testületet, nyilvánítsa elfogadhatatlannak, vagy állapítsa meg, hogy az ALS-ben szenvedő alkotmányjogász emberi jogai nem sérülnek azzal, hogy Magyarországon nem megengedett az eutanázia.

Míg zajlott az eljárás a nemzetközi bíróságon, Karsai Dániel a következő kérdésekről indított társadalmi párbeszédet: Ki dönt a halálról? Az érintett, Isten vagy az orvosok? Ahogy az élethez, úgy a halálhoz miért nincs alapvető jogunk? Ki mondja meg, mit tekinthetünk méltóságteljes életnek?

Egyáltalán, hogyan definiáljuk magát az életet? Az életvégi döntés hitbéli vagy jogi kérdés? Esetleg mindkettő? – ezeket a kérdéseket vetette föl az alkotmányjogász, mielőbbi válaszokat remélve egyházi személyektől, politikusoktól, orvosoktól, közemberektől, mert, mint fogalmazott: „amikor már csak a szenvedés van, akkor nem tud az ember filozofálni, gondolkodni ezekről”.

Időközben több sorstársa is csatlakozott a peréhez.

 
"Az élet jog, nem kötelesség" feliratú pólót ajándékozott Karsai Dániel Kósa Lajos fideszes politikusnak
Facebook/Karsai Dániel
 

 Az EJEB júniusban elutasította Karsai Dániel kérelmét. Arra hivatkoztak, hogy az eutanázia érzékeny problémájának megoldása nemzeti hatáskör. Az alkotmányjogász augusztusban, az eredeti beadvány benyújtása után egy évvel küldte el fellebbezését Strasbourgba. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szeptember elején indoklás nélkül elutasította Karsai Dániel fellebbezését, ezzel jogerősen kimondta, hogy a magyar állam nem sérti az alkotmányjogász emberi méltósághoz fűződő jogait azzal, hogy nem teszi számára lehetővé az eutanáziát.

Utolsó Facebook-bejegyzésében Karsai Dániel azt írta: "méltósággal, emelt fővel, a sors szemébe nézve akarok eltávozni". Az alkotmányjogász egy nappal később, szeptember 28-án hunyt el, 47 évesen.

A Narancs szerkesztősége ezzel a cikkel búcsúzott tőle:

Karsai Dániel közvetlen környezete – testvére, valamint jogász kollégái, barátai – folytatják az életvégi döntésekről szóló társadalmi párbeszédet, s az alkotmányjogász ötlete nyomán úgynevezett állampolgári gyűlés létrehozását tervezik.

Szombaton testvére arról is posztolt, hogy október 30-án, azaz szerdán 21:30-tól a 6Szín Teátrumban az aznapi előadás után szerveznek egy közönségtalálkozót, amit Csáki Judit színházkritikus moderál. "Beszélgetünk majd az Egy tökéletes nap című darabról, valamint mindkét nagybátyánk, Karsai György és Soke Kelemen István fognak megemlékezni Daniról (tervek szerint én is tartok egy rövidebb beszédet)" – írja Karsai Péter.

Karsai Dániellel készült interjúinkat itt olvashatják: 

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.