Elbúcsúztatták Karsai Dánielt

Belpol

Szűk családi és baráti körben kísérték utolsó útjára az alkotmányjogászt. Szerdán az Egy tökéletes nap előadása után tartanak megemlékezést a 6Szín Teátrumban.

"Danit ma örök nyugalomra helyeztük. Végakarata értelmében szűk családi körben és legközelebbi barátai által kísérve, Mike Oldfieldot hallgatva, némi alkoholt fogyasztva. Vigyázz magadra, Bro’. Mindent csak köszönhetünk Neked" – írta szombat esti Facebook bejegyzésében a szeptember 28-án elhunyt alkotmányjogász testvére, Karsai Péter.

Karsai Dániel több mint három éven át hősiesen küzdött ALS-betegségével, miközben – hosszú évek után először – érdemi társadalmi párbeszédet indított az életvégi döntések kérdéséről.

Az alkotmányjogásznál 2022 augusztusában diagnosztizálták az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) nevű gyógyíthatatlan betegséget, amely az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadása miatt teljes bénuláshoz vezet. Karsai Dániel 2023-ban tárta a nyilvánosság elé betegségét, majd az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult, hogy elérje az életvégi döntések magyarországi engedélyezését: a jogot arra, hogy a hozzá hasonló helyzetben lévők méltósággal fejezhessék be az életüket. A magyar jogszabályok ugyanis jelenleg nem teszik lehetővé az eutanáziát.

A magyar kormány nem tartotta megalapozottnak az alkotmányjogász kérelmét, ezért arra kérte a testületet, nyilvánítsa elfogadhatatlannak, vagy állapítsa meg, hogy az ALS-ben szenvedő alkotmányjogász emberi jogai nem sérülnek azzal, hogy Magyarországon nem megengedett az eutanázia.

Míg zajlott az eljárás a nemzetközi bíróságon, Karsai Dániel a következő kérdésekről indított társadalmi párbeszédet: Ki dönt a halálról? Az érintett, Isten vagy az orvosok? Ahogy az élethez, úgy a halálhoz miért nincs alapvető jogunk? Ki mondja meg, mit tekinthetünk méltóságteljes életnek?

Egyáltalán, hogyan definiáljuk magát az életet? Az életvégi döntés hitbéli vagy jogi kérdés? Esetleg mindkettő? – ezeket a kérdéseket vetette föl az alkotmányjogász, mielőbbi válaszokat remélve egyházi személyektől, politikusoktól, orvosoktól, közemberektől, mert, mint fogalmazott: „amikor már csak a szenvedés van, akkor nem tud az ember filozofálni, gondolkodni ezekről”.

Időközben több sorstársa is csatlakozott a peréhez.

 
"Az élet jog, nem kötelesség" feliratú pólót ajándékozott Karsai Dániel Kósa Lajos fideszes politikusnak
Facebook/Karsai Dániel
 

 Az EJEB júniusban elutasította Karsai Dániel kérelmét. Arra hivatkoztak, hogy az eutanázia érzékeny problémájának megoldása nemzeti hatáskör. Az alkotmányjogász augusztusban, az eredeti beadvány benyújtása után egy évvel küldte el fellebbezését Strasbourgba. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szeptember elején indoklás nélkül elutasította Karsai Dániel fellebbezését, ezzel jogerősen kimondta, hogy a magyar állam nem sérti az alkotmányjogász emberi méltósághoz fűződő jogait azzal, hogy nem teszi számára lehetővé az eutanáziát.

Utolsó Facebook-bejegyzésében Karsai Dániel azt írta: "méltósággal, emelt fővel, a sors szemébe nézve akarok eltávozni". Az alkotmányjogász egy nappal később, szeptember 28-án hunyt el, 47 évesen.

A Narancs szerkesztősége ezzel a cikkel búcsúzott tőle:

Karsai Dániel közvetlen környezete – testvére, valamint jogász kollégái, barátai – folytatják az életvégi döntésekről szóló társadalmi párbeszédet, s az alkotmányjogász ötlete nyomán úgynevezett állampolgári gyűlés létrehozását tervezik.

Szombaton testvére arról is posztolt, hogy október 30-án, azaz szerdán 21:30-tól a 6Szín Teátrumban az aznapi előadás után szerveznek egy közönségtalálkozót, amit Csáki Judit színházkritikus moderál. "Beszélgetünk majd az Egy tökéletes nap című darabról, valamint mindkét nagybátyánk, Karsai György és Soke Kelemen István fognak megemlékezni Daniról (tervek szerint én is tartok egy rövidebb beszédet)" – írja Karsai Péter.

Karsai Dániellel készült interjúinkat itt olvashatják: 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.