Magyar Narancs: Amikor legutóbb beszéltünk (lásd: „Történelmi lépés”, Magyar Narancs, 2021. március 11.), azt mondta, az előválasztás sikere nem a pénzen fog múlni, mert a támogatói bázis biztos. Min múlt?
Hajdú Gergő: A lebonyolításban részt vevők munkáján és lelkesedésén. Ez már az előkészítés idején nyilvánvaló volt, az első napon történt kényszerű leállás környékén pedig különösen. Az aHang, a Momentum és a Jobbik informatikusainak együttműködése nagyon kellett a sikerhez. Arról kevés szó esett a sajtóban – mert amikor baj van, természetes módon a kritika a hangosabb –, hogy az informatikai rendszert sikerült úgy fölépíteni, hogy bár jött ez a támadás, utána alig 24 óra alatt sikerült döntő változtatásokat végrehajtani. Új szerver lépett be, az egész környezetet áttelepítettük, és aztán működött tovább, rendben. Ez több mint egyéves előkészítő munka eredményeként alakulhatott így. Remélem, egyszer majd be tudjuk mutatni ezt a rendszert teljes egészében, a maga összetettségében. A szoftveres környezet nemcsak az online szavazást szolgálta ki, hanem a személyes voksolást is, tehát azt, ahogyan a tabletek segítségével bevitték a rendszerbe a szavazók lakcímkártyájának vonalkódját és az odaadott szavazólapok QR-kódját. Több ezer aktivista beosztását is, ami alapján biztosan lehetett tudni, hogy melyik szavazósátorban kik léphettek be az adott időben, és hogyan tudták lebonyolítani a szavazást. Ezt a rendszert több mint egy éve fejlesztettük, először a saját szakállunkra, a 2019-es tapasztalatok alapján, aztán az utóbbi hónapokban, amikor fölállt az Országos Előválasztási Bizottság (OEVB), a hat párttal egyeztetve módosítottunk rajta. A leállás és a kezdeti akadozás közös felelősség. A magunk részét elismertük a nyilvánosság előtt. Az is nyilvánvaló, hogy voltak az utolsó pillanatban olyan módosítások, amelyekre nekünk gyorsan kellett reagálni a fejlesztéssel. Mindenki beleadott apait-anyait.
MN: Lehet tudni, mennyi ember vett részt a lebonyolításban?
HG: Remélem, majd meg tudjuk számolni. Azokat könnyű összeadni, akik a rendszerben voltak, szavaztattak így vagy úgy. Rajtuk kívül azonban sok szavazatszámláló lépett be a sátras szavazóbiztosokon túl, aztán jöttek az online call-centert üzemeltető emberek – aktivisták és részben a Momentum által szervezett segítők –, és a kampánymunkában résztvevők. Ha kapunk információt a pártoktól, akkor lehet konkrét számot mondani, de úgy sejtem, közel tízezer emberről beszélünk.
MN: Szóba kerültek a pártok informatikusai, aktivistái: mi a tapasztalata, mennyiben lehetett számítani a pártokra a közös munkában?
HG: Ahogy haladtunk, úgy csiszolódott össze a közösség, nemcsak a hatpárti együttműködés, hanem mi, civilek is a pártos közreműködőkkel. Vannak a pártoknál olyan tisztségviselők, akik nyilvánosan nem szerepelnek – szerintem nem is lehetne őket közszereplőnek nevezni –, mégis ők azok a háttéremberek, akik az operatív munkát végzik. Az OEVB-vel és az Országos Választási Irodával (OVI) együtt húsz-harminc főről beszélek, akik a mi csapatunkkal együtt a hátukon vitték az egész előválasztást. Ez a csapat látta át a sok ezer aktivista munkáját, nagyon jó együttműködést sikerült velük összehozni. A krízis idején mindenki minden más érdeket félredobott, és csak azt nézte, mi lehet a megoldás. Ezt nagyon jó volt látni, megélni.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
