Szabadságharc Kövegyen

Az én váram

Belpol

Csanádpalota polgármestere átment a szomszédos Kövegyre a munkatársaival, majd a községháza páncélszekrényéből elvitte az anyakönyvi iratokat. Azóta főleg a Facebookon háborúzik egymással a két polgármester. Felbukkan a történetben Lázár János is, ezúttal Hitler-bajusz nélkül.

Csongrád-Csanád megye legkisebb lélekszámú városa a 2700 lakosú Csanádpalota. A szomszédos Kövegy a megye legkisebb lélekszámú községe, 370 fővel. Kövegynek észak, dél és kelet felől is Csanádpalota a szomszédja. 1882-ig Csanádpalotához tartozott, majd önálló lett. 1973-tól 1990-ig ismét Csanádpalotával közös tanácsú község volt, aztán megint független. 2013. március 1-je óta működik a Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal, amelyhez először Nagylak tartozott. Aztán Nagylak kilépett, Kövegy, Királyhegyes belépett.

A közös hivatal alapító okirata egységes szerkezetben, hivatkozásokkal négy oldal. Ez is benne van: „A jegyző kinevezése és az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlása Csanádpalota város polgármesterének hatáskörébe tartozik.” Takarékosságból országszerte működnek így közös hivatalok – ahogy azelőtt a körjegyzőségek.

A Csanádpalotai Közös Hivatal nyolc év alatt több mint tíz jegyzőt fogyasztott el.

Idén július 19-én Vigh-Tardi Valéria jegyző kérte a kövegyi kirendeltségen dolgozó köztisztviselőket, készüljenek fel arra, hogy a kövegyi anyakönyvek átkerülnek Csanádpalotára. Szeptember 7-én már az őt váltó újabb jegyző, Kriván Norbert által megbízott munkatársak jelentek meg a kövegyi községházán Debre­czeni István csanádpalotai polgármester vezetésével. Kinyittatták a páncélszekrényt, s elvitték az anyakönyvi iratokat.

 

Térdre, mindenki!

A történteket a kövegyi és a csanádpalotai polgármester is értelmezte a Facebookon a maga nézőpontjából. Galgóczkiné Krobák Mária kövegyi polgármester azt írta, a palotai csapattal együtt érkezett Tóth Sándor, aki a kövegyi hivatalba lépve azt mondta, „itt mindenki térdre lesz kényszerítve”. Az iratokat úgy vették magukhoz a jövevények, hogy átadás-átvételi jegyzőkönyv nem készült, úgyhogy nem is lehet tudni, mi mindent vittek el.

Debreczeni István csanádpalotai polgármester azt posztolta, ő a közös hivatal gesztor településének polgármestereként jelent meg a kövegyi hivatalban a munkatársaival, Tóth kolléga nem mondott olyat, hogy térdre akarna kényszeríteni bárkit is; őt mint új munkatársat vitték bemutatni, és tényleg csak köszönt és bemutatkozott. Az anyakönyvi iratokat viszont valóban elvitték, de a helyszínen készítettek négy példányban átadás-átvételi jegyzéket, csakhogy a két kövegyi tisztviselő ezeket nem írta alá.

Debreczeni szerint azért kellett az anyakönyveket elvinni, mert kiderült, hogy a kövegyi hivatal köztisztviselőinek nincs képesítésük anyakönyvvezetésre. Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény szerint így még bele se tekinthetnének ezekbe az iratokba. Csanádpalotán viszont van megfelelő szakvizsgával rendelkező köztisztviselő – vagyis ők csak intézkedtek, hogy megszűnjön a törvénysértő állapot.

Lehet, minden máshogyan történt volna, ha a kövegyi polgármester is a hivatalában van, amikor jönnek a palotaiak. „Szabadságon voltam, amit a fent nevezett személyek tudtak, és ezt kihasználva jelentek meg ezen a napon” – írja Galgóczkiné.

Dehogy tudtak róla, állítja Debreczeni. Különben meg – fűzi hozzá – a jegyző tartja nyilván, mikor veszi ki a szabadságát a kövegyi polgármester, márpedig ilyenről „nem volt tudomása a közös hivatalt vezető jegyzőnek, azon oknál fogva, hogy arról nem kapott (jelzem, azóta sem) polgármester asszonytól tájékoztatást” – magyarázza Debreczeni.

A Kövegyen dolgozó két köztisztviselőnek évek óta a községháza a munkahelye, ám nemrég a csanádpalotai hivatalban a jegyzőtől és az igazgatási csoportvezetőtől át kellett venniük a munkaköri leírásukat. „Átolvasták, majd úgy tettek, mintha aláírnák, de aláíratlanul adták vissza, majd távoztak a hivatalból” – írja Debreczeni. Szeptember 7-én részben ezért is mentek a kövegyi hivatalba: vitték a munkaköri leírásokat.

Galgóczkiné már régóta kérte, hozzák át a két kövegyi köztisztviselő munkaköri leírását, mivel a kolléganői csak haladékot kértek az aláírására, „hogy értelmezzék, megismerjék tartalmát, erről feljegyzést is készítettek, de ezt dr. Kriván Norbert nem vette figyelembe, és írásbeli figyelmeztetésben részesítette a dolgozókat (…), utasításba adta, hogy 2021. szeptember 8. napjától munkájukat Csanádpalotán végezzék. (…) A dolgozók végül kényszer hatására aláírták a munkaköri leírásukat” – írja Galgóczkiné. Debreczeni nem érti a dolgot, „nem tudom, milyen kényszerítésről beszél polgármester asszony, a köztisztviselők nem jelezték, hogy kényszerítve lettek volna”.

Szeptember 13-án a két kövegyi dolgozó egyszerre jelezte SMS-ben a jegyzőnek, hogy beteg. A jegyző átment Kövegyre, hogy ezt megbeszélje a polgármester asszonnyal, de kiderült, hogy Galgóczkiné is beteg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.