A Fővárosi Bíróság szeptember közepén végrehajtást rendelt el az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.-nél (EUF) – derül ki az Opten adatbázisából. Íme:
| ||
A végrehajtást a Transparency Magyarország indította, mivel a jogerős bírósági ítélet ellenére sem árult el semmit egy közérdekűnek számító szerződés ügyében az EUF Zrt. Ligeti Miklós jogi igazgatótól megtudtuk: közérdekű adattal történő visszaélés miatt már rendőrségi nyomozás is folyik.
De miről is van szó?
Az egész ügy valójában egy tavalyi Narancs-sztorira megy vissza: 2016-ban kezdtünk el azzal foglalkozni, hogy kiderítsük, mennyi állami pénz folyhat a Habony Árpád által tulajdonolt médiaportfólióba (tagok: Lokál, lokal.hu, 888.hu). Először arra jutottunk, hogy közel egymilliárd forintról van szó alig egy év alatt, majd pár hónap múlva máris 1,5 milliárdnál tartottunk. Nagyon sok állami tulajdonú cég (például MVM, Szerencsejáték) pontosan közölte kérdésünkre az adatokat, amikor a Modern Media Group kiadványaiban elköltött összegekről érdeklődtünk.
Azt viszont nem tudtuk kideríteni, hogy pontosan mennyi közpénz érkezik az Erzsébet-utalvány hirdetései után, ugyanis a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) folyton lepattintotta a Magyar Narancsot. Bonyolította a helyzetet, hogy az Erzsébet-utalvány tulajdonosaként ismert Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány többször azt közölte a Magyar Narancs adatigényléseire, hogy nem vásárolt hirdetési felületet az MMG-nél. Mint utóbb kiderült: valóban nem az alapítvány vásárolt, hanem annak a cége.
Mivel több alkalommal sem kaptunk választ, lapunk a Transparency International Magyarországgal (TI) együttműködve a bíróságon próbálta meg kideríteni, mennyiért jelent meg „erzsébetes hirdetés” a Habony-médiában. A TI a közérdekű adatok kiadása érdekében fordult a bírósághoz, kérve a törvényszéket, hogy kötelezze az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.-t (EUF) a pontos összeg közlésére. A pert egyébként azért kellett megindítani, mert az EUF első körben a TI-nek sem volt hajlandó kiadni az adatokat.
Az ügyben egy éve elsőfokú, idén januárban pedig jogerős ítélet is született. Utóbbi hangsúlyozta azt az elsőfokú bíróság által is kimondott alapvetést, hogy az MNÜA által alapított gazdasági társaság tőkéje nem veszti el közpénzjellegét attól, hogy az MNÜA az alapítással a rendelkezésére álló közpénzből juttatott neki forrást.
Jön a rendőrség
Az ítélet külön érdekessége volt, hogy az elsőfokú döntést helyben hagyó másodfokú tanács egy korábbi ítéletében még épphogy úgy gondolta, hogy a zrt. nem kötelezhető adatkiadásra – csakhogy épp e mostani döntésében már revideálta ezt a nézetét. A bíróság hangsúlyozta, hogy a korábbi ítélettől kezdve eltelt időben kissé megváltozott a közérdekű adatkiadás gyakorlata, mind az alaptörvény és annak értelmezése kapcsán kimunkált alkotmánybírósági döntésekre figyelemmel, mind pedig a rendes bíróságok gyakorlatát tekintve. Az emögött meghúzódó indok az információszabadság kiemelt fontossága, amely a közpénzfelhasználás ellenőrzését teszi lehetővé többek között – hangzott el.
| ||
Ám hiába múltak a hetek, hónapok, a jogerős ítélet ellenére az EUF Zrt. nem adta ki a kért adatokat. Az ügyben feljelentés is született közérdekű adattal való visszaélés miatt, mivel az EUF a folyamatos halasztási kérelmei ellenére sem állt elő a kért információkkal. Ezért a TI május 11-én feljelentést tett a rendőrségen. Beadványukban a Btk. 220. paragrafusára hivatkoztak, amely szerint közérdekű adattal történő visszaélést valósít meg az, aki jogerős bírósági ítélet ellenére sem tesz eleget közlési kötelezettségének.
Ez a nyomozás jelenleg is folyamatban van.
