Veres András: "nem ismerek irodalmi érveket Wass tanítása mellett"

Belpol

Koncepció nem olvasható ki, politikai szándék annál inkább a friss alaptantervből.

Az új Nemzeti Alaptantervről beszélgettünk a Magyar Narancs legfrissebb számában Veres Andrással. Az irodalomtörténészt, az 1970-ben bevezetett, a maga korában újítónak számító, az akkor uralkodó marxista ideológiát hátrébb szorító tanterv- és tankönyvreform szakértője szerint sokat elárul, hogy a NAT-ból kiradírozták Kassákot, Ottlikot, az angol romantikát, és hátrébb sorolták Móriczot, hogy legyen hely Herczeg Ferencnek vagy Nyirő Józsefnek.

Ízelítő az interjúból:

MN: Ha koherens koncepció nem is olvasható ki belőle, de szándék igen?

Veres András: Szándék igen, de az nem esztétikai szempontú. Nagyon meglepett az is, hogy nemcsak Móricz került hátrébb, hanem az egész népi mozgalom. A Puszták népe korábban kötelező olvasmány volt, ma elmarad. Tehát a Horthy-korszak népi ellenzéke is ki lett ebrudalva. Nyirő József csak a peremén volt ennek, de legalább képviselt valamifajta színvonalat. Wass Albertről nem jut eszembe ilyesmi. De ha Illyés Gyulát, Németh Lászlót kiszorítják, akkor Nyirőnek sem juthat hely. Végül is csaknem minden az arányokon múlik.

false

 

Fotó: Németh Dániel

MN: Wasst nevezhetjük nemzetilektűr-írónak?

VA: Igen, de csak politikai szándékok révén emelkedhet a klasszikus művek közé az Adjátok vissza a hegyeimet! Ez valóban könnyen olvasható, közérthető óhaj, de nem ismerek irodalmi érveket Wass tanítása mellett. Irodalmon kívüli szempontok vezetik az irodalmi tantervet, és ez hatalmas visszalépés a korábbiakhoz képest. Más kérdés, hogy illeszkedik a Horthy-rendszert felülértékelő emlékezetpolitikai tendenciákba.

MN: Annak idején, a reformtanterv és -tankönyv megírásakor hogyan döntötték el, hogy milyen írókat és műveket emelnek be vagy hagynak ki?

VA: Tantervet nem lehet készíteni népszavazás útján. Jó esetben az állam megbíz szakembereket a legkülönbözőbb területekről. Bár a mostani NAT-ban közreműködő Takaró Mihály irodalomtörténésznek nevezi magát, értékelhető irodalomtörténeti munkássága nem ismeretes. Úgy tudom, a korábbi NAT-változat fölött szakértők is bábáskodtak, majd az igazi szakértők Takaró jöttével mentek is. (...)

A teljes interjút a legfrissebb Magyar Narancsban találja. Keresse a hetilapot az újságárusító helyeken vagy fizessen elő rá itt:

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.