Mégiscsak Budapesten maradhat a Természettudományi Múzeum?

Belpol

Egyelőre lekerült a napirendről a Temrészettudományi Múzeum költöztetése, de továbbra sem tudni, mi vár a gyűjteményre a jövőben. A szakemberek reménykednek.

Mint arról mi is beszámoltunk, szerdán derült ki: egyelőre maradhat a jelenlegi épületében a Magyar Természettudományi Múzeum.

Az Index információi szerint a múzeum főigazgatója, Bernert Zsolt ugyanis egy levélben közölte az alkalmazottakkal, hogy a múzeum költöztetése ugyan továbbra is napirenden van, de az intézménynek nem kell ideiglenes helyre mennie.

Ez követően szerdán Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a Twitteren is megerősítette a hírt:

Mindez azért meglepő, mert már évek óta napirenden van a múzeum kiköltöztetése a Ludovikáról, ráadásul a kormány tavaly óta hivatalosan is azt a verziót támogatta, hogy az intézményt vidékre költöztetik. A kiszemelt helyszín Debrecen volt, az Index pedig januárban arról írt, hogy egy titkos kormányhatározattal már el is döntötték a kérdést.

Palkovics nagyot mondott

A debreceni költözést Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Népszavának január végén adott interjújában is megerősítette, sőt, a politikus akkor azt is mondta, hogy szerinte a költöztetés "év végéig levezényelhető".

Mennek össze a falak

Mennek össze a falak

Fotó: MTI/Manek Attila

Az azonban nem derült ki a miniszter szavaiból, hogy hova is költöztetnék év végéig a múzeumot, Debrecenben ugyanis egyelőre még csak kinézték a tervezett épület helyszínét, de sem konkrét terveket nem mutattak be, sem konkrét határidők nem hangzottak el az építkezésről.

Mivel azonban most sem a főigazgató levele, sem Fürjes Balázs nem említette Debrecent, úgy tudjuk, a múzeumban reménykedni kezdtek a dolgozók, hogy mégis maradhat az intézmény a fővárosban.

Újra előkerülnek a budapesti helyszínek?

"Fürjes Balázs jól ismeri a múzeumot, mert a korábbi költözésnél is jelen volt, és tisztában van azzal, hogy mivel jár egy ilyen költözés, tudja, hogy fél év alatt nem lehet lebonyolítani" - mondta egy, a múzeum működését jól ismerő forrásunk. Szerinte nem zárható ki, hogy a tiltakozások hatására gondolták újra a költöztetést. Bernert Zsolt főigazgató azt írta múzeumi körlevelében, hogy személyesen egyeztetett a miniszterelnökkel és a miniszterrel a kérdésről, és ők tájékoztatták őt a döntésről - mármint arról, hogy nem kell ideiglenes helyre költöznie a gyűjteménynek.

Múzeumi forrásunk szerint mindenesetre Fürjes tudatosan nem írta le Debrecen nevét a posztjában, ami akár "jó hír" is lehet. Szerinte az is figyelemreméltó, hogy az államtitkár "kulcsrakész" leendő épületről beszélt. Azt is pozitív jelnek veszik a múzeumban, hogy maga Fürjes szólalt meg az ügyben és emlegetett új épületet, márpedig az államtitkár Budapest és nem Debrecen fejlesztéséért felel.

Matskási István, a múzeum volt főigazgatója a Magyar Narancsnak adott interjújában beszélt arról, hogy a múzeum a korábbi években több budapesti helyszínjavaslattal is előállt, de a kormány egyikre sem mondott igent, 2018-ban pedig már a debreceni költözésről volt szó. Forrásaink szerint elképzelhető, hogy ezek a korábbi helyszínjavaslatok most újra előkerülnek.

Maradt volna Budapesten a Természettudományi Múzeum, de a kormány nem hallgatta meg a javaslatait

A múzeum több budapesti helyszínjavaslattal is előállt az elmúlt években, de végül mégis Debrecenbe kell költöznie. Matskási Istvánt, az intézmény volt főigazgatóját a döntés körülményeiről és szomorú következményeiről kérdeztük. Évek óta tisztázatlan a Magyar Természettudományi Múzeum helyzete, miután a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovikára költöztetésével fokozatosan ellehetetlenült a múzeum működése - erről Matskási István volt főigazgató beszélt a Magyar Narancsnak adott interjújában.

Mi a probléma Debrecennel?

Amellett, hogy a gyűjtemény költöztetése mindenképp óriási feladat, és éveket vesz igénybe, a legfőbb probléma a debreceni költöztetéssel egyébként az lenne, hogy az ország nyugati részén élők számára jóval több problémát okozna a látogatása, mint jelenleg. A múzeumot a fővárosban - a közlekedésszerkezetnek köszönhetően is - bárhonnan meg lehet közelíteni, míg Debrecent a Dunántúlról már jóval bonyolultabb lenne.

A Magyar Tudományos Akadémia három pontban összegezte a debreceni költözéssel kapcsolatos aggályait:

  • a gyűjtemény többszöri költöztetése nemzetközi tapasztalatok alapján jelentős károsodással jár;
  • a központi fekvésű fővárosból való elköltöztetés nehezebben megközelíthetővé teszi a múzeumot például a középiskolás és egyetemi diákok, turisták legnagyobb része számára, a látogatottság nagyságrenddel fog csökkenni;
  • a múzeumban működő és a múzeum gyűjteményeivel dolgozó tudományos közösségek kutatási feltételei nehezednek, illetve részben ellehetetlenülnek.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.