Véresre vert menedékkérő ügyében kell kártérítést fizetnie a magyar államnak

  • narancs.hu
  • 2023. október 5.

Belpol

A pakisztáni férfi az elsők között volt, akit 2016-ban automatikusan kényszerítettek vissza Szerbiába.

strasbourgi bíróság csütörtöki ítélete értelmében a magyar államnak kártérítést kell fizetnie annak a pakisztáni menedékkérőnek, akit 2016-ban bántalmaztak a magyar rendőrök a határkerítésnél – derül ki a Magyar Helsinki Bizottság közleményéből.

Az akkor 30 éves Khurram Shahzadot több társával együtt 2016. augusztus 12-én kényszerítették vissza Szerbiába a magyar rendőrök. Eközben „rugdosták, fém- és gumibottal, tonfával csépelték őket” – írja a jogvédő szervezet. Ezt több bizonyíték is alátámasztja:

Egy videó, amit maga a rendőrség rögzített, és Khurram Shahzad feljelentése után került elő. A bántalmazás előtt készített felvételen pontosan az történik, amiről az áldozat korábban beszámolt. Röviddel a bántalmazás után készült egy fénykép Khurram Shahzadról, amin látszik, hogy véres a feje. A szabadkai kórházban látlelet is készült állapotáról, így mások mellett a két fejsérüléséről, amit össze kellett varrni. Ráadásul Shahzadnak sikerült pontosan megjegyeznie az egyik rendőr ötjegyű azonosító számát is.

A magyar nyomozó ügyészség a rendelkezésére álló bizonyítékok ellenére megszüntette a nyomozást. Ezt találta jogsértőnek a strasbourgi bíróság.

Egy 2003-as ítélet értelmében ugyanis nemcsak maga a kínzás sérti az emberi jogokat, hanem az is, ha az állam nem tesz meg mindent azért, hogy kivizsgálja a lehetséges kínzásos, bántalmazásos ügyeket és megtalálja a felelősöket.

2011-ben az Emberi Jogok Európa Bírósága azt is világossá tette: hogy ha valakit jó egészségi állapotban, sértetlenül kerül rendőri felügyelet alá, de szabadon bocsátásakor sérültnek találják, akkor az államot terheli az a kötelezettség, hogy bizonyítsa, a bántalmazásra nem az áldozat által leírt módon került sor.

A strasbourgi bíróság ítélete kimondja, hogy Shahzad bántalmazásának ügyében nem folyt hatékony nyomozás, és az állam nem adott elfogadható magyarázatot a férfi sérüléseire.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága azt is kimondta hogy a férfit bántalmazták a magyar rendőrök.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint ritkán fordul elő, a bántalmazásos ügyekben a strasbourgi bíróság a bántalmazás tényét is megállapítsa, a gyakorlat szerint általában csak az elégtelen nyomozás miatt szokták az államot elmarasztalni.

A magyar államnak 20 ezer eurós (7,7 millió forintos) kártérítést kell fizetnie az áldozatnak.

Khurram Shahzad egyébként az elsők között volt, akit 2016-ban az akkor új törvény alapján automatikusan kényszerítettek vissza Szerbiába a magyar határról. A pakisztáni menedékkérő ebben az ügyben is a Magyar Helsinki Bizottság segítségével fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához. 2021 nyarán a strasbourgi bíróság kimondta: azzal, hogy a hatóságok mindenféle eljárás nélkül embereket automatikusan és jogorvoslati lehetőség nélkül Szerbiába kényszerítenek, a magyar állam megsérti a kollektív kiutasítás tilalmát.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

A műfaj legnagyobbjaival

Tegye fel a kezét, akinek Bayreuth hallatán először nem Wagner jut eszébe. Nem csoda, hiszen 1876, Wagner Festspielhausának, a kizárólag Wagner-operák előadására épített operaháznak a megnyitása óta a két név elválaszthatatlanul összefonódott. De a városnak van egy másik elsőrangú fesztiválja is.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.