Véresre vert menedékkérő ügyében kell kártérítést fizetnie a magyar államnak

  • narancs.hu
  • 2023. október 5.

Belpol

A pakisztáni férfi az elsők között volt, akit 2016-ban automatikusan kényszerítettek vissza Szerbiába.

strasbourgi bíróság csütörtöki ítélete értelmében a magyar államnak kártérítést kell fizetnie annak a pakisztáni menedékkérőnek, akit 2016-ban bántalmaztak a magyar rendőrök a határkerítésnél – derül ki a Magyar Helsinki Bizottság közleményéből.

Az akkor 30 éves Khurram Shahzadot több társával együtt 2016. augusztus 12-én kényszerítették vissza Szerbiába a magyar rendőrök. Eközben „rugdosták, fém- és gumibottal, tonfával csépelték őket” – írja a jogvédő szervezet. Ezt több bizonyíték is alátámasztja:

Egy videó, amit maga a rendőrség rögzített, és Khurram Shahzad feljelentése után került elő. A bántalmazás előtt készített felvételen pontosan az történik, amiről az áldozat korábban beszámolt. Röviddel a bántalmazás után készült egy fénykép Khurram Shahzadról, amin látszik, hogy véres a feje. A szabadkai kórházban látlelet is készült állapotáról, így mások mellett a két fejsérüléséről, amit össze kellett varrni. Ráadásul Shahzadnak sikerült pontosan megjegyeznie az egyik rendőr ötjegyű azonosító számát is.

A magyar nyomozó ügyészség a rendelkezésére álló bizonyítékok ellenére megszüntette a nyomozást. Ezt találta jogsértőnek a strasbourgi bíróság.

Egy 2003-as ítélet értelmében ugyanis nemcsak maga a kínzás sérti az emberi jogokat, hanem az is, ha az állam nem tesz meg mindent azért, hogy kivizsgálja a lehetséges kínzásos, bántalmazásos ügyeket és megtalálja a felelősöket.

2011-ben az Emberi Jogok Európa Bírósága azt is világossá tette: hogy ha valakit jó egészségi állapotban, sértetlenül kerül rendőri felügyelet alá, de szabadon bocsátásakor sérültnek találják, akkor az államot terheli az a kötelezettség, hogy bizonyítsa, a bántalmazásra nem az áldozat által leírt módon került sor.

A strasbourgi bíróság ítélete kimondja, hogy Shahzad bántalmazásának ügyében nem folyt hatékony nyomozás, és az állam nem adott elfogadható magyarázatot a férfi sérüléseire.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága azt is kimondta hogy a férfit bántalmazták a magyar rendőrök.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint ritkán fordul elő, a bántalmazásos ügyekben a strasbourgi bíróság a bántalmazás tényét is megállapítsa, a gyakorlat szerint általában csak az elégtelen nyomozás miatt szokták az államot elmarasztalni.

A magyar államnak 20 ezer eurós (7,7 millió forintos) kártérítést kell fizetnie az áldozatnak.

Khurram Shahzad egyébként az elsők között volt, akit 2016-ban az akkor új törvény alapján automatikusan kényszerítettek vissza Szerbiába a magyar határról. A pakisztáni menedékkérő ebben az ügyben is a Magyar Helsinki Bizottság segítségével fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához. 2021 nyarán a strasbourgi bíróság kimondta: azzal, hogy a hatóságok mindenféle eljárás nélkül embereket automatikusan és jogorvoslati lehetőség nélkül Szerbiába kényszerítenek, a magyar állam megsérti a kollektív kiutasítás tilalmát.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.