Véresre vert menedékkérő ügyében kell kártérítést fizetnie a magyar államnak

  • narancs.hu
  • 2023. október 5.

Belpol

A pakisztáni férfi az elsők között volt, akit 2016-ban automatikusan kényszerítettek vissza Szerbiába.

strasbourgi bíróság csütörtöki ítélete értelmében a magyar államnak kártérítést kell fizetnie annak a pakisztáni menedékkérőnek, akit 2016-ban bántalmaztak a magyar rendőrök a határkerítésnél – derül ki a Magyar Helsinki Bizottság közleményéből.

Az akkor 30 éves Khurram Shahzadot több társával együtt 2016. augusztus 12-én kényszerítették vissza Szerbiába a magyar rendőrök. Eközben „rugdosták, fém- és gumibottal, tonfával csépelték őket” – írja a jogvédő szervezet. Ezt több bizonyíték is alátámasztja:

Egy videó, amit maga a rendőrség rögzített, és Khurram Shahzad feljelentése után került elő. A bántalmazás előtt készített felvételen pontosan az történik, amiről az áldozat korábban beszámolt. Röviddel a bántalmazás után készült egy fénykép Khurram Shahzadról, amin látszik, hogy véres a feje. A szabadkai kórházban látlelet is készült állapotáról, így mások mellett a két fejsérüléséről, amit össze kellett varrni. Ráadásul Shahzadnak sikerült pontosan megjegyeznie az egyik rendőr ötjegyű azonosító számát is.

A magyar nyomozó ügyészség a rendelkezésére álló bizonyítékok ellenére megszüntette a nyomozást. Ezt találta jogsértőnek a strasbourgi bíróság.

Egy 2003-as ítélet értelmében ugyanis nemcsak maga a kínzás sérti az emberi jogokat, hanem az is, ha az állam nem tesz meg mindent azért, hogy kivizsgálja a lehetséges kínzásos, bántalmazásos ügyeket és megtalálja a felelősöket.

2011-ben az Emberi Jogok Európa Bírósága azt is világossá tette: hogy ha valakit jó egészségi állapotban, sértetlenül kerül rendőri felügyelet alá, de szabadon bocsátásakor sérültnek találják, akkor az államot terheli az a kötelezettség, hogy bizonyítsa, a bántalmazásra nem az áldozat által leírt módon került sor.

A strasbourgi bíróság ítélete kimondja, hogy Shahzad bántalmazásának ügyében nem folyt hatékony nyomozás, és az állam nem adott elfogadható magyarázatot a férfi sérüléseire.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága azt is kimondta hogy a férfit bántalmazták a magyar rendőrök.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint ritkán fordul elő, a bántalmazásos ügyekben a strasbourgi bíróság a bántalmazás tényét is megállapítsa, a gyakorlat szerint általában csak az elégtelen nyomozás miatt szokták az államot elmarasztalni.

A magyar államnak 20 ezer eurós (7,7 millió forintos) kártérítést kell fizetnie az áldozatnak.

Khurram Shahzad egyébként az elsők között volt, akit 2016-ban az akkor új törvény alapján automatikusan kényszerítettek vissza Szerbiába a magyar határról. A pakisztáni menedékkérő ebben az ügyben is a Magyar Helsinki Bizottság segítségével fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához. 2021 nyarán a strasbourgi bíróság kimondta: azzal, hogy a hatóságok mindenféle eljárás nélkül embereket automatikusan és jogorvoslati lehetőség nélkül Szerbiába kényszerítenek, a magyar állam megsérti a kollektív kiutasítás tilalmát.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.