Véresre vert menedékkérő ügyében kell kártérítést fizetnie a magyar államnak

  • narancs.hu
  • 2023. október 5.

Belpol

A pakisztáni férfi az elsők között volt, akit 2016-ban automatikusan kényszerítettek vissza Szerbiába.

strasbourgi bíróság csütörtöki ítélete értelmében a magyar államnak kártérítést kell fizetnie annak a pakisztáni menedékkérőnek, akit 2016-ban bántalmaztak a magyar rendőrök a határkerítésnél – derül ki a Magyar Helsinki Bizottság közleményéből.

Az akkor 30 éves Khurram Shahzadot több társával együtt 2016. augusztus 12-én kényszerítették vissza Szerbiába a magyar rendőrök. Eközben „rugdosták, fém- és gumibottal, tonfával csépelték őket” – írja a jogvédő szervezet. Ezt több bizonyíték is alátámasztja:

Egy videó, amit maga a rendőrség rögzített, és Khurram Shahzad feljelentése után került elő. A bántalmazás előtt készített felvételen pontosan az történik, amiről az áldozat korábban beszámolt. Röviddel a bántalmazás után készült egy fénykép Khurram Shahzadról, amin látszik, hogy véres a feje. A szabadkai kórházban látlelet is készült állapotáról, így mások mellett a két fejsérüléséről, amit össze kellett varrni. Ráadásul Shahzadnak sikerült pontosan megjegyeznie az egyik rendőr ötjegyű azonosító számát is.

A magyar nyomozó ügyészség a rendelkezésére álló bizonyítékok ellenére megszüntette a nyomozást. Ezt találta jogsértőnek a strasbourgi bíróság.

Egy 2003-as ítélet értelmében ugyanis nemcsak maga a kínzás sérti az emberi jogokat, hanem az is, ha az állam nem tesz meg mindent azért, hogy kivizsgálja a lehetséges kínzásos, bántalmazásos ügyeket és megtalálja a felelősöket.

2011-ben az Emberi Jogok Európa Bírósága azt is világossá tette: hogy ha valakit jó egészségi állapotban, sértetlenül kerül rendőri felügyelet alá, de szabadon bocsátásakor sérültnek találják, akkor az államot terheli az a kötelezettség, hogy bizonyítsa, a bántalmazásra nem az áldozat által leírt módon került sor.

A strasbourgi bíróság ítélete kimondja, hogy Shahzad bántalmazásának ügyében nem folyt hatékony nyomozás, és az állam nem adott elfogadható magyarázatot a férfi sérüléseire.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága azt is kimondta hogy a férfit bántalmazták a magyar rendőrök.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint ritkán fordul elő, a bántalmazásos ügyekben a strasbourgi bíróság a bántalmazás tényét is megállapítsa, a gyakorlat szerint általában csak az elégtelen nyomozás miatt szokták az államot elmarasztalni.

A magyar államnak 20 ezer eurós (7,7 millió forintos) kártérítést kell fizetnie az áldozatnak.

Khurram Shahzad egyébként az elsők között volt, akit 2016-ban az akkor új törvény alapján automatikusan kényszerítettek vissza Szerbiába a magyar határról. A pakisztáni menedékkérő ebben az ügyben is a Magyar Helsinki Bizottság segítségével fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához. 2021 nyarán a strasbourgi bíróság kimondta: azzal, hogy a hatóságok mindenféle eljárás nélkül embereket automatikusan és jogorvoslati lehetőség nélkül Szerbiába kényszerítenek, a magyar állam megsérti a kollektív kiutasítás tilalmát.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?

Digidemokrácia

  • Bretter Zoltán

Az elmúlt években sokszor tettem fel magamnak azt a kérdést, hogy vajon hol marad a „román Orbán Viktor”? Az elnökválasztás november 24-én tartott első fordulójának másnapján Romániában mindenki azt kérdezte, hogy honnan bukkant föl Orbán Viktor románsággal súlyosbított változata?