Véresre vert menedékkérő ügyében kell kártérítést fizetnie a magyar államnak

  • narancs.hu
  • 2023. október 5.

Belpol

A pakisztáni férfi az elsők között volt, akit 2016-ban automatikusan kényszerítettek vissza Szerbiába.

strasbourgi bíróság csütörtöki ítélete értelmében a magyar államnak kártérítést kell fizetnie annak a pakisztáni menedékkérőnek, akit 2016-ban bántalmaztak a magyar rendőrök a határkerítésnél – derül ki a Magyar Helsinki Bizottság közleményéből.

Az akkor 30 éves Khurram Shahzadot több társával együtt 2016. augusztus 12-én kényszerítették vissza Szerbiába a magyar rendőrök. Eközben „rugdosták, fém- és gumibottal, tonfával csépelték őket” – írja a jogvédő szervezet. Ezt több bizonyíték is alátámasztja:

Egy videó, amit maga a rendőrség rögzített, és Khurram Shahzad feljelentése után került elő. A bántalmazás előtt készített felvételen pontosan az történik, amiről az áldozat korábban beszámolt. Röviddel a bántalmazás után készült egy fénykép Khurram Shahzadról, amin látszik, hogy véres a feje. A szabadkai kórházban látlelet is készült állapotáról, így mások mellett a két fejsérüléséről, amit össze kellett varrni. Ráadásul Shahzadnak sikerült pontosan megjegyeznie az egyik rendőr ötjegyű azonosító számát is.

A magyar nyomozó ügyészség a rendelkezésére álló bizonyítékok ellenére megszüntette a nyomozást. Ezt találta jogsértőnek a strasbourgi bíróság.

Egy 2003-as ítélet értelmében ugyanis nemcsak maga a kínzás sérti az emberi jogokat, hanem az is, ha az állam nem tesz meg mindent azért, hogy kivizsgálja a lehetséges kínzásos, bántalmazásos ügyeket és megtalálja a felelősöket.

2011-ben az Emberi Jogok Európa Bírósága azt is világossá tette: hogy ha valakit jó egészségi állapotban, sértetlenül kerül rendőri felügyelet alá, de szabadon bocsátásakor sérültnek találják, akkor az államot terheli az a kötelezettség, hogy bizonyítsa, a bántalmazásra nem az áldozat által leírt módon került sor.

A strasbourgi bíróság ítélete kimondja, hogy Shahzad bántalmazásának ügyében nem folyt hatékony nyomozás, és az állam nem adott elfogadható magyarázatot a férfi sérüléseire.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága azt is kimondta hogy a férfit bántalmazták a magyar rendőrök.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint ritkán fordul elő, a bántalmazásos ügyekben a strasbourgi bíróság a bántalmazás tényét is megállapítsa, a gyakorlat szerint általában csak az elégtelen nyomozás miatt szokták az államot elmarasztalni.

A magyar államnak 20 ezer eurós (7,7 millió forintos) kártérítést kell fizetnie az áldozatnak.

Khurram Shahzad egyébként az elsők között volt, akit 2016-ban az akkor új törvény alapján automatikusan kényszerítettek vissza Szerbiába a magyar határról. A pakisztáni menedékkérő ebben az ügyben is a Magyar Helsinki Bizottság segítségével fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához. 2021 nyarán a strasbourgi bíróság kimondta: azzal, hogy a hatóságok mindenféle eljárás nélkül embereket automatikusan és jogorvoslati lehetőség nélkül Szerbiába kényszerítenek, a magyar állam megsérti a kollektív kiutasítás tilalmát.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„Nem attól lesz valaki fényművész, hogy egy épületre vetít”

Kilencedik alkalommal rendezték meg Pécsett a Zsolnay Fényfesztivált július elején. A város 28 pontján hazai és külföldi alkotók mutatták be helyszínspecifikus munkáikat, amiket négy nap alatt több mint százezer ember látott. Szervezőkkel és művészekkel beszélgettünk az esemény hazai és nemzetközi jelnetőségéről, az utóbbi években egyre népszerűbbé váló fényművészetről, valamint a mesterséges intelligencia e területen történő hasznosításának lehetőségeiről.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.