A kilencvenes évek közepéig a vérkészítmények gyártása, a vérplazmából történő vérfaktorok előállítása az állami tulajdonú, 1992-ben alapított Humán Oltóanyag Termelő és Gyógyszergyártó Rt.-ben zajlott. A Humánnak kizárólagos joga volt átvenni a fel nem használt vérplazmát az Országos Hematológiai Vértranszfúziós és Immunológiai Intézettől (OHVII).
A Humán-részvényeket 1993 decemberében kárpótlási jegyért 1:1 arányban lehetett cserélni. Az ÁPV Rt. előbb a kisebbségi, majd 1995-ben a többségi pakettet is eladta a kanadai Novopharma cégnek; a tulajdonosok tőkét emeltek. A privatizáció egybeesett az intézményrendszer szétbontásával: 1995-ben kettéválasztották az OVHII-t, 1996-ban a népjóléti miniszter megalapította az Országos Vérellátó Központot, majd 1998-ban az Országos Vérellátó Szolgálatot (OVSZ). Ebben a folyamatban került ki az állam fennhatósága alól a vérfaktorok gyártása.
Vérarany
A kilencvenes évek végére a Humán Rt. nettó árbevétele elérte a 10 milliárd forintot. A prosperáló cég 2000-ben az izraeli Teva-csoport fennhatósága alá került (a Teva 1995-ben lépett a magyar gyógyszerpiacra a Biogal gyógyszergyár megvételével), amely felvásárolta a Novopharma Ltd.-t. 2001-ben a Humánról leválasztották a vakcinaüzletágat, amit az angol érdekeltségű GlaxoSmithKline Biologicals cégcsoport vásárolt meg.
2006 óta a társaság Humán Rt. Teva Magyarország Gyógyszergyártó Zrt. néven működik, de nem tartotta meg a vérplazma feldolgozására 2007-ben létrehozott Humán Bioplazma Gyártó (HBP) Kft.-jét, hanem 2008-ban eladta azt az olasz Kedrion-csoportnak. A HBP-vel együtt az olaszokhoz került a donorok plazmalevételét intéző Plazmaferezis Állomás Egészségügyi (PFÁ) Nonprofit Kft. is, amely a fővárosban két, Debrecenben egy plazmaadó állomást működtet.
Miután kikerült az állami tulajdonból, a Humán, majd a HBP gazdái nem törekedtek a fejlesztésre, pedig megvolt a szükséges szakemberállomány, és vélhetően a tőke is - mondja Miskovits Eszter, az OVSZ főigazgatója. Ha befektetnek, és lecserélik a több évtizedes technológiát modernebbre, eredményesebben szerepelhetnének a nemzetközi piacon. Hogy ez miért nem történt meg, annak a főigazgató sem tudja az okát. Más jellegű fejlesztésre sor került, a Kedrion 5 milliárd forintot ruházott be a gödöllői telephely bővítésére, amihez 350 millió forint állami támogatást kapott 2010 májusában.
Az egységnyi vérplazma kilogrammját idén 16 900 forintért adja el az OVSZ a HBP-nek, amely Magyarországon az egyetlen, vérfaktorokat előállító vállalkozás. Egykilónyi plazma világpiaci ára ma 22 ezer forint. Az OVSZ-től évente 80 ezer kilogramm vérplazmát vesz a HBP 1 milliárd 360 millió forintért. Ha a HBP piaci áron vásárolna, az további 400 millió forint bevételt jelentene a vérellátónak. A HBP nyilván nem fogja forszírozni az áremelést, az OVSZ pedig nem tudja másnak eladni, mivel törvény tiltja a vér határon túlra kivitelét (a véralapanyagok viszont exportálhatók).
Lépni az emelés érdekében az állami vállalat tud. Miskovits Eszter a Narancsnak azt mondta: jelentősen emelték az árat, néhány évvel ezelőtt hatezer forintért vette át a plazmát a HBP. A novemberben esedékes ártárgyalásokon sem érik el a 22 ezer forintot: hiába kérnének többet, nem kapják meg. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Egészségügyért Felelős Államtitkársága megkeresésünkre közölte: a friss fagyasztott plazma átvételi árának megváltoztatása érdekében a kormány kizárólag az OVSZ-t befolyásolhatja. "Vagyis neki szabhatja meg, hogy mennyiért kínálja fel megvételre a rendelkezésre álló friss fagyasztott plazmát, amit a Humán Bioplazma Kft. viszont nem köteles elfogadni." (A HBP ügyvezetőjét, marketingosztályát levélben kerestük, eredménytelenül; a céghez tartozó két telefonszám közül az egyik már nem létezik, a másik hangpostára van állítva.)
Egyirányú alapvetés
A HBP gödöllői bázisára - amelynek tárolókapacitását az említett 2010-es beruházás alkalmával jelentősen növelték - nemcsak az OVSZ-től, hanem saját cége, a PFÁ három állomásáról is érkezik fagyasztott plazma. "Társadalmunk és a környezetünk iránt érzett nemzeti felelősségtudatunk határozza meg vállalati magatartásunkat, erkölcsi normánkat, valamint mindennapi értékrendünket. Széleskörűen tájékoztatjuk plazmaadóinkat a segítségük fontosságáról, és partnereik vagyunk egészségük megőrzésében" - olvasható a PFÁ küldetéséről. A nonprofit cég az emberek emberségére, közösségi tudatára igyekszik hatni a donortoborzáskor, a nyereség kérdését nem feszegeti; ehelyett azt hangsúlyozza, hogy a rászorulók 100 százalékos tb-támogatással jutnak hozzá az előállított készítményekhez. Hogy miért nem jár a donornak pénz, az sem titok. "A vérplazma az emberi vér alkotórésze, amelyért semmiféle ellenérték nem adható és nem fogadható el." Ez az alapvetés persze nem feltétlenül érvényesül, hiszen mégis van ára a vérnek: az OVSZ-nek 16900 forint ellenértéket fizet a HBP.
A PFÁ teljesítménye emelkedőben van, 2008-as üzleti jelentése szerint az első budapesti állomáson a 2006-os 6 ezer kilogrammról 12 ezerre növekedett az előállított plazma mennyisége, párhuzamosan a donorok számának megduplázódásával.
A HBP-nek van egy harmadik partnere, a német Biotest AG érdekeltségében lévő Plazmaszolgálat (PSZ) Kft. Ez a cég azonban csak bérmunkát kér a HBP-től, a frakcionált plazmát az anyacéghez szállítja. A PSZ a fiatal korosztály vérére utazik, plazmaadó állomásuk éppen ezért a Corvinus Egyetem közelében működik. A PFÁ-hoz hasonlóan a PSZ szintén adományozás jegyében gyűjti az egyetemistáktól a gyógyszeralapanyagot. 2006-ban, amikor indultak a plazmadonorációs állomások, az adományozók 1500 forint költségtérítést, egy csokit és két deci gyümölcslevet kaptak 700 milliliter plazmáért. A PSZ-nél bónuszt is lehet kapni, havonta egy kétszemélyes wellnesshétvégét sorsolnak ki: "A nyeremény esélyét az növeli, hogy ki milyen gyakran keresi fel a Plazmaszolgálatot, hiszen ahány alkalommal ad plazmát, annyiszor szerepel a neve a sorsoláson" - csábítja a donorokat a cég. (Jelentősebb bevételre tesz szert, aki Ausztriába jár vért adni, ott 20-25 eurót is meg lehet keresni - lásd erről: Sok kicsi sokra megy, Magyar Narancs, 2009. november 19.)
Államosítani? Soha!
Az OVSZ főigazgatója szerint érdemes lenne visszavásárolni az államnak a plazmafeldolgozó céget, mivel a világban rendkívül nagy a kereslet vérkészítményekre: ezen az üzleten egyszerűen nem lehet veszíteni. A szaktárca az államosítást nem támogatja, ez a fölvetés "az OVSZ illetékesének a magánvéleményét tükrözik" - tudtuk meg az EMMI egészségügyi államtitkárságától.
A hazai ellátásban nem használandó magyar vérplazma eladásával a HBP-nél keletkezik haszon. 2009-ben a HBP 5,9 milliárd árbevétel mellett 879 millió forint adózott eredményt ért el. A mérleg - feltehetően a fejlesztési beruházás miatt - 2011-re az 5,7 milliárd forint bevétel ellenére mínusz 709 millió forint adózott eredményt produkáltak. A profit java persze nem a plazmát leválasztó, hanem a plazmából gyógyszert előállító vállalkozásoknál keletkezik. Ezért vágott bele a Novopharma, majd a Teva is a vérfrakcionálásba, és ez motiválhatta a Biotestet is. A Plazmaszolgálat Kft.-vel azonos címen bejegyezett Biotest Hungária Kereskedelmi Kft. 2011-ben 5,5 milliárd forint nettó árbevételt és 323 millió forint adózott eredményt produkált, miközben ugyanezek a tételek a Plazmaszolgálat Kft.-nél 408 millió, illetve mínusz 46 millió forint volt. (A Biotest eredménye természetesen nemcsak a plazmából származik, hanem abból a 250-féle gyógyszerből, kórházi segédeszközökből, amiket értékesítenek. A cég az OVSZ-nek is partnere: márciusban a szolgálat 47 millió forintos vérzsákszállítási tenderének a győztese lett.)
Az OVSZ a kórházakat is ellátja vérrel, ugyancsak nagyon alacsony áron. Az egészségügyi államtitkárságon közölték, hogy az OVSZ és az egészségbiztosító között jelenleg is folynak tárgyalások a vérkészítmények felhasználásával kapcsolatban, beleértve a térítési díjait is. Ezeken túl is van miről tárgyalni, mivel az OVSZ-nél azt tapasztalják, hogy az utóbbi hónapokban számottevően nőtt a kórházakban felhasznált vérmennyiség. Miskovits Eszter szerint ez bizonyos fokú pazarlásra utal; egyfajta túlbiztosításról van szó, a műhibaperek elkerülése érdekében sokszor akkor is használnak vért, ha nem feltétlenül kellene - mondja a főigazgató. Az EMMI egyébként vizsgálja, hogy 2010 hasonló időszakához képest miért nőtt 5 százalékkal a felhasznált vér mennyisége, és folyamatban van egy informatikai fejlesztés, ami alapján valós időben tudják majd követni a vérkészítmények útját a betegig. Az EMMI ugyan a pazarlás kifejezéssel nem ért egyet, és a főigazgatóhoz képest megértőbben látja a jelenséget, jóllehet az orvosok felelősségét szintén megpendíti.
Az OVSZ számítása szerint a piaci ár alatt értékesített vérplazma, valamint a kórházaknak nyomott áron átadott vérkészítmények összesen 1,5 milliárd forinttal kevesebb bevételhez juttatják a szervezetet.
Faktorok, antitestekVérkészítménynek a betegellátás céljára közvetlenül kiadott vért, trombocitát és plazmát nevezik, vérfaktornak a plazmából gyártott, gyógyszernek minősülő terméket. Magyarországon egy véradás alkalmával 450 milliliter vért vesznek le, ezt nevezik egységnyi vérnek. A plazma legértékesebb, aranyáron eladható része az immunglobulin, köznapi nyelven antitest. A HBP a faktorokon kívül normál, intravénásan alkalmazható immunglobulint és tetanusz elleni immunglobulin-tartalmú készítményeket is gyárt. |
AIDS, plazmaA vérplazma szétválasztását hozzávetőleg 25 éve tudják elvégezni. A plazmaferezis feltalálása előtt teljes vért adtak a betegeknek, amit a szervezet jóval nehezebben visel el, mintha a vérnek csak a leválasztott, feltétlenül szükséges részét kapná. Miután elérhetővé vált Magyarországon is a plazmából előállítható vérfaktorok technológiája, abból vásárolt a magánosítás előtt álló Humán is. A vérplazma-frakcionálási technika fejlesztését az AIDS-vírussal szennyezett vérátömlesztések motiválták igen erősen. Magyarországon az 1980-as évek közepén a gyógyítás során vérzékenységben szenvedő gyerekeket fertőzött meg a külföldről vásárolt, AIDS-vírusokat tartalmazó vérfaktorkészítmény. A Humán Rt. a kilencvenes évek elején vásárolta meg a vérplazma szétválasztásának a licencét. Azóta finomodott a technológia, ugyanakkora mennyiségből több vérplazmát lehet leválasztani, a vírusok egyszeri szűrését megduplázták. Ezzel a licenccel a HBP nem rendelkezik, a cég a Humán-örökség licence alapján dolgozik. |
