Szerdán a Fővárosi Közgyűlés ülésén hosszas, több mint kétórás vita alakult ki arról a főpolgármesteri előterjesztésről, hogy a főváros élni kíván az elővásárlási jogával és elhappolná a rákosrendezői fejlesztési területet az arab befektetők elől, akiknek a kormány akarja eladni. A vitában a főpolgármester Karácsony Gergely mellett sorakozott fel Vitézy Dávid és a Podmaniczky Mozgalom nevű frakciója, a DK, a Párbeszéd és a Tisza Párt is, a kormány által kötött adásvételi szerződést egyedül a Fidesz képviselői vették védelmükbe.
Karácsony az előterjesztésében arról beszélt, hogy a projektnek nincs olyan eleme, ami ne lenne a budapestiek érdekei ellen, mert a szuverenitással kelő és fekvő kormány egy másik kormányra bízta a befektető kijelölését, aki aztán azt építhet a területen, amit akar, például energiazabáló felhőkarcolókat. A főpolgármester szerint felháborító lenne, ha a lakhatási válság közepén a kapacitásokat egy olyan projektre költenék, ami nem enyhíti a lakhatási válságot, és az ingatlanárakat is felhajtaná.
Hangsúlyozta, hogy a kormány érvei ellenére az önkormányzatnak igenis van elővásárlási joga a területre, a területet a kormány nevében eladó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) ezt nem is kérdőjelezte meg, mert megküldték az ezzel kapcsolatos felszólítást, 30 napot adtak az érintett fővárosi cégnek, a BKM Budapesti Közműveknek, hogy nyilatkozzon, él-e az elővásárlási jogával.
„Amiről ma döntünk, az az, hogy köztulajdonban maradjon-e a terület, vagyis hogy a beruházó diktál-e a közhatalmat gyakorlóknak, vagy a közhatalmat gyakorlók a beruházóknak”
– fogalmazott Karácsony, aki azt is megjegyezte, hogy különböző magánérdekek is felsejlenek a háttérben. „Ki fogja képviselni a magyarokat a kormányzati oldalon abban, hogy mi épüljön ezen a területen? Én nem látok ilyet” – tette hozzá.
Azt is megjegyezte, hogy a területre szóló korábbi fővárosi terv a parkváros koncepcióról ezt a célt szolgálná, és Vitézy vezetésével korábban a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) is nagyon hasonló irányban gondolkodott. „Nem gondolom, hogy költői túlzás lenne, hogy Budapest jövője dől most el ezen a kérdésen” – mondta, hozzátéve, hogy a területet köztulajdonban akarják tartani, és megakadályozni az évtized legnagyobb lopását.
Vitézy Dávid egy saját előterjesztést is beadott a témában, amely a korábban meghatározott fejlesztési irányokat erősítené meg. Vitézy is azt hangsúlyozta, a vita arról szól, hogy ki fejleszti a várost, mert a közgyűlés épp azért létezik, hogy ezeket a kérdéseket eldöntse – a város fejlődésének irányát ugyanis nem az arab befektetőknek vagy Lázár Jánosnak kellene meghatároznia, hanem a budapestieknek. Hozzátette, Karácsonyék szerinte is fejleszthették volna ambíciózusabban a várost, de most nem ez a kérdés. Példaként hozta fel a bécsi rendezőpályaudvar, a Nordwestbahnhof fejlesztését, ahol a város a kormánnyal együtt találta ki, hogy mi legyen a területen egy széles egyeztetés során, és utána vontak be fejlesztőket. Vitézy szerint Budapestnek ugyanezt kellene csinálnia.
Azt is megemlítette, nem igaz, hogy a főváros nem kezdett semmit ezzel a területtel: korábban készültek erre koncepciók, a kormány, a terület tulajdonosa viszont semmit nem kezdett vele, nem adta át a városnak, most pedig áron alul játsszák át az arab befektetőknek.
„Ha egy ilyen szerződést Gyurcsány Ferenc kormánya írna alá, akkor azt mondanák, hogy ez hazaárulás, mert az a szuverenitás feladása, hogy az arab befektetők felülírhatják az összes jogszabályt”
– mondta Vitézy a Fidesz képviselőinek. Szerinte Rákosrendező eladása szembemegy a kormány elveivel is, mert szembemegy a szuverenitás logikájával; miközben elképesztő pénzek mennek arra, hogy mindent visszaépítsenek a Várban, addig erre a terültre egy toronyházat terveznek.
Az ülésen vendégként felszólalt Rózsa András, Zugló momentumos polgármestere is, aki arról beszélt, hogy a XIV. kerület ismét a nagypolitika áldozatává válik, mert korábban a Bosnyák téri ingatlanfejlesztéssel és a Dürer Parkkal elégítették ki a kormányközeli vállalkozókat, most pedig mindennél nagyobb kárt akarnak tenni a zuglóiaknak. „Ez a fejlesztés kinek szól?” – tette fel a kérdést Rózsa, mondván miért nem a zuglóiaknak és a budapestieknek építenek a területen, ráadásul nem csak a területet veszik el, hanem a pénzt is, ami járna érte, mert olyan alacsony áron adták el.
„Ez a disznóság vélelmezhetően a magyar történelem legnagyobb ingatlanmutyija”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a kormány nem is szólt a zuglóiaknak minderről, ők is a sajtóból értesültek a kerületüket érintő döntésekről. Rózsa azt is megemlítette, hogy a területen rendszeresek a tűzesetek az illegális szeméthegyeken és a MÁV otthagyott hulladékain, az otthagyott vasúti talpfák rendszeresen kigyulladnak. Mint mondta, húsz éve hitegeti a kormány a zuglóiakat, hogy fejleszteni fogják a kerületet, ehhez képest a Biodóm nem készült el, csak a roncsai meredeznek, a Közlekedési Múzeumot és most a Vasúttörténeti Parkot is elviszik, a Petőfi Csarnokot lebontották, a 4-es metrót pedig nem hosszabbították meg Zuglóig, a kormány zsákutcává silányítja a kerületet.
A tiszás képviselők többször is szóba hozták, hogy 60 ezer forintos négyzetméteráron adják el a területet. Balogh Balázs azt mondta, ilyen áron a XVIII. kerületben sem lehet fejlesztési területet kapni, és hogy a Lázár János által említett 5000 milliárdos beruházásra viszont semmilyen semmilyen kötelezettsége nincs a beruházónak, mert ez nincs leírva sehova. A szintén tiszás Molnár Dániel úgy fogalmazott, hogy aki az elővásárlási joggal élést nem szavazza meg, az hazaáruló. Az is elhangzott, hogy a kormány áron alul kiárusítja a magyar területeket, a DK-s Keszthelyi Dorottya is a magyar föld kiárusítását sérelmezte; erre hivatkozva a vita egy pontján egy nemzeti színű szalaggal átkötött üveg földet adott át Szentkirályi Alexandrának, hogy erre emlékezve szavazzon majd Rákosrendezőről.
A Fidesz részéről Szentkirályi Alexandra frakcióvezető azzal érvelt, hogy a fővárosnak egy átlagos szerdát sem sikerül megszerveznie, és a Városháza parkot sem csinálták meg öt év alatt, holott az kampányígéret is volt. Szentkirályi és a fideszes képviselők annak ellenére, hogy a terület a MÁV-é, mégis azt hozták fel, hogy Karácsony nem kezdett vele semmit, mondván egy ciklus óta már főpolgármester, és korábban zuglói polgármester is volt – ezzel szemben most, amikor valaki fejleszteni akar ott valamit, akkor szerinte keresztbefekszenek.
Szentkirályi azt is mondta, mivel mintegy tízmilliárd forintba kerülne a terület megtisztítása, jobb, ha nem közpénzből történik. Azzal is érvelt a beruházás mellett, hogy a nagy befektető egy új városnegyedet hozna létre, 5000 milliárd forint értékű fejlesztést (amelyre később rá is kérdeztek, hogy ezt honnan veszi, de nem adott rá választ), termelné a GDP-t, lehetőséget adna a magyar cégeknek, hogy alvállalkozóként bedolgozzanak, munkahelyeket teremtene, és sok infrastruktúrafejlesztéssel is járna – utóbbival kapcsolatban később Vitézy felhívta a figyelmet arra, hogy ezeket maga a kormány vállalta, nem a befektető. Szentkirályi azt is mondta, hogy a beruházással a negyedik legnagyobb budapesti park jönne létre, de az sem derült ki, hogy ezt honnan olvasta ki, a szerződésben ugyanis ilyesmi nem szerepel, csak a főváros koncepciójában – mutatott rá később Vitézy.
A fideszesek emellett rendszeresen hivatkoztak a kormánymédiában arra az elmúlt napokban egy Reddit-komment alapján terjesztett információra, hogy 2023-ban a Bajnai Gordonnal is kapcsolatban álló Wallis-csoport akarta megvenni Rákosrendező területét, akik szerintük nem is parkvárost akartak volna oda építeni.
Érvelésük szerint a főváros azért akarna élni az elővásárlási jogával, hogy aztán a Wallisnak játsszák át a területet, amelynek állítólag már kidolgozott tervei is vannak rá.
A szuverenitási érvekre Szécsényi Dániel fideszes képviselő azt fejtegette, hogy a szuverenitás azt jelenti, hogy a magyarok döntik el, hogy kikkel élnek együtt és kikkel üzletelnek, a gazdasági semlegesség jegyében akár keletről érkezőkkel is.
A Fidesz azt is szóvá tette, hogy hirtelen lett pénze a fővárosnak a terület megvásárlására, amit szerinte „eldugtak” a BKM-be, mert ha van pénz, akkor miért nincs másra is. Erre Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója kifejtette, hogy a BKM-nél van meg a vételár első részlete, amit nem eldugtak, ugyanis egy nonprofit cégről van szó, a nonprofit cégek eredménytartalékát pedig nem lehet elvenni. Ez a pénz amúgy a hulladékgazdálkodás kikényszerített privatizációjából maradt a cégnél, és mivel a BKM-nek van elővásárlási joga, ezért fel tudják erre használni. A második részlet a visszaperelt szolidaritási hozzájárulásból lenne meg: ugyanis Kiss megfogalmazása szerint igazuk volt, van és lesz a szolidaritási hozzájárulás mértékéről szóló perben, amit a főváros megnyert, ezért ebből lesz pénz. Hozzátette, jó lenne, ha az állam rögtön fizetne az ítélet kihirdetése után, de valószínűleg nem fog, ezért perelni fognak.
Vitézy azon érveire, hogy a szerződés szerint a beruházó módosíttathatná az építési és minden egyéb szabályt is, a Fidesz azzal érvelt, téves kijelentés, hogy a befektető felülírhatná a magyar jogszabályokat, mert a szerződés szerint egy megállapodást kell kötni erről, és ha ez nem köttetik meg, akkor elállhatnak a szerződéstől, vagyis szerintük nem az van benne, hogy a vevő felülírhatja a magyar jogszabályokat.
A kiélezett vitát Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester, a Kutyapárt fővárosi képviselője árnyalta némileg, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy nem véletlenül nem sikerült az elmúlt években erre a területre fejlesztőket találni, mert a kármentesítés költsége akár indokolhatja is az alacsony eladási árat is. Mint mondta, 5-6 hektár kármentesítése a IX. kerületben 10 milliárd forint felett volt, Rákosrendezőnél valószínűleg több százmilliárd forint lenne a költsége. A szerződésben viszont nincs szabályozva, hogy ezt a munkát kinek kell elvégeznie, mert bár a szennyező fizet elve alapján a MÁV-nak kellene, nem valószínű, hogy a főváros tervei előtt ezt megtennék. Baranyi arra figyelmeztetett, hogy ha a főváros olyan fejlesztőt keres, aki hajlandó állni a kármentesítés költségeit, az valószínűleg nagyobb beépítést, kevesebb zöldterületet fog oda tervezni, hogy megtérüljön a beruházása. Ettől függetlenül hangsúlyozta, egyetért azzal, hogy legyen megfizethető lakhatás, és hogy magasházakat odaépíteni bűn, az ingatlanszerzési mutyit pedig a közgyűlésnek meg kell akadályoznia.
A kármentesítéssel kapcsolatban Vitézy azt is felhozta, korábban Lázár János ígérte meg, hogy a kormány majd kitakarítja Rákosrendezőt, de ez nem történt meg, csak néhány vasutast kilakoltattak, majd kiírtak rá egy tendert, amit visszavontak, mondván nincs rá pénz. „Ezen a területen senki más nem tudott volna rendet rakni, csak a MÁV, mert nem volt másnak joga oda bemenni” – hangsúlyozta Vitézy, hozzátéve, hogy a rekultivációs kötelezettségeket sem írták bele a szerződésbe, csak az szerepel benne, hogy erről külön szerződést kötnek, így még az is lehet, hogy végül a kormánynak kell majd kármentesítenie a területet.
Karácsony a zárszavában azt mondta, ha
a közgyűlés megszavazza az előterjesztést, akkor bejelentik, hogy élni akarnak az elővásárlási jogukkal, de nem tudja, hogy utána mi fog történni. Valószínűleg hosszadalmas jogi hercehurca következik majd.
A Tisza Párt képviselői bár a rákosrendezői vitában részt vettek, két óra után kivonultak az ülésről. Bujdosó Andrea képviselő bejelentése szerint azért, mert a mutyiban tovább nem vesznek részt – a cégvezetői pályázatokról szóló tiszás javaslatot ugyanis korábban nem támogatta az azt tárgyaló tulajdonosi bizottság különféle jogi problémák miatt, a Tisza pedig ezt a DK-MSZP-Párbeszéd összefogás mutyijának tartja. Bujdosó azt is mondta, a rákosrendezői elővásárlás ügyében egyéként ha a jogi megoldás nem vezet eredményre, utcára viszik az embereket.
A Tisza név szerinti szavazást kezdeményezett a Rákosrendezőről szóló előterjesztésről, a szavazásra azonban csak az ülésnap végén, további 41 napirendi pont megtárgyalása után kerül majd sor.
