Miközben országszerte bombariadó van több iskolában, kormányinfót tartott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás a bombariadóról azt mondta, hajnalban kaptak tájékoztatást az első fenyegetésekről, azóta folyamatosak az egyeztetések, valószínűleg egy felhasználó, egy helyről küldött e-maileket budapesti és egy hódmezővásárhelyi iskolának, ezeknek ugyanaz a szövege. A fenyegetők indoklásában az áll, a kormány folyamatos háborút folytat a muszlimokkal szemben.
Főszabály szerint az oktatás zavartalanul zajlik, a feltételek Gulyás szerint adottak, és a rendőrség mindenhol meggyőződik arról, van-e alapja a fenyegetéseknek. Azt ígérte, hogy a nyomozóhatóságok és a szolgálatok akkor is meg fogják találni az elkövetőt, ha külföldi szerver mögé bújik. Azt is kérte, hogy mindenki őrizze meg a nyugalmát, mert a biztonságot a rendőrség tudja garantálni. Gulyás megjegyezte, hogy tavaly Szlovákiában is volt hasonló eset, a fenyegetés alaptalannak bizonyult, így remélik, nálunk is ez a helyzet.
Később kérdésre azt mondta, a fenyegető biztos, hogy börtönbüntetésre számíthat, ha azonosítják és elkapják, ráadásul többrendbeli fenyegetést követett el, de a bíróság hatáskörébe tartozik a kérdés. A témával kapcsolatban Gulyás azt is mondta, máshol terrorcselekmény van, nálunk csak fenyegetés.
Gulyás azt is mondta, mivel sok helyen hazavitték amúgy is a gyerekeket, a Belügyminisztérium megadta azt a lehetőséget az iskolaigazgatóknak, hogy tanítási szünetet rendelhessenek el.
Kérdésre azt mondta, bár a fenyegető levélben a muszlimokra hivatkoznak, meg kell vizsgálni, hogy valóban ők írták-e. A későbbiekben a további biztonsági intézkedésekről is annak fényében döntenek, hogy vajon egy magányos elmebeteg áll-e emögött, vagy valóban terrorfenyegetésről van szó. A miniszter szerint egyébként "inkább elmebeteggel van dolgunk".
Más témákat érintve szólt arról, hogy nagy az esély az ukrajnai háború befejezésére, de ettől függetlenül is látszik a magyar gazdaság fellendülése, rekordszinten van a foglalkoztatottság és nagy eredmény a reálbéremelés is, nő a fogyasztás és állítása szerint a legszegényebbek bére nőtt tavaly a legnagyobb mértékben.
Gulyás is beszélt arról, hogy az új amerikai adminisztráció első intézkedései egybevágnak a magyar kormány elmúlt tíz évének munkájával, ami miatt szerinte büntet minket Brüsszel, ez például a határvédelem és a genderpolitika elleni küzdelem, szerinte ennek képviselője volt az előző amerikai nagykövet, David Pressman is.
Kitért arra is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Robert Fico szlovák miniszterelnökkel találkozott a héten, Gulyás szerint ez a két ország a józan ész hangja Európában. Ukrajna uniós tagjelölt országként nem hozhat olyan döntéseket, amelyekkel az EU energiaellátását gyengíti – utalt a gáztranzit leállítására, amelyben a magyar és a szlovák kormány azonos állásponton van.
Orbán szerint most Brüsszel elfoglalásának második fázisa következik, az első fázis Gulyás elmondása szerint azzal zárult, hogy övék lett a harmadik legnagyobb frakció az Európai Parlamentben, és Amerikában is a "patrióták" nyertek.
Donald Trumppal kapcsolatban azt is mondta, a kétoldali kapcsolatok "jobbak lesznek, mint valaha", megszűnnek azok az ellentétek, ami a demokrata amerikai kormány alatt jelen voltak. Gulyás szerint nem lehet elítélni, hogy az Egyesült Államok a saját gazdasági érdekeit helyezi első helyre, de ebből olyan lépések következnek, amelyek ránk is hatással lesznek, például olyan kereskedelmi vámok bevezetésével kell számolni, amelyek Európát negatívan érintik, de bízik benne, hogy sikerül kölcsönösen előnyös megállapodásra jutni. Józan, racionális, önérdeket érvényesíteni képes politikára van szükség Európában – tette hozzá.
A kormányinfón többször is szóba került a Rákosrendezőre tervezett mini-Dubaj, illetve a főváros területtel kapcsolatos elővásárlási joga, amellyel a kormány szerint viszont nem élhet. Gulyás arról beszélt, hogy a főváros semmit nem kezdett a területtel eddig, ezért szerinte nem hiteles, hogy most meg akarják venni – annak ellenére mondta ezt, hogy a terület amúgy nagyobb részt a MÁV-é, tehát állami terület. Gulyás nem kommentálta azt, hogy Karácsony Gergely szerint nettó hazaárulás a terület eladása az arab befektetőknek, és arról is beszélt, hogy a fővárosnak kötelezettsége szolidaritási hozzájárulást fizetni, bár legutóbb a bíróság a fővárosnak adott igazat a hozzájárulás mértékét illető perben.
Gulyás azt is mondta, nem az Emírségek mondhatja meg, hogy ki élhet elővásárlási joggal, hanem "a mi szuverén akaratunkból ők dönthetnek arról, hogy hoznak egy befektetőt, aki épít egy új városrészt", mert a kormány korábban saját akaratából úgy döntött, hogy velük köt szerződés.
Gulyás szerint az elővásárlási joggal kapcsolatos jogvita arról szól, hogy miután egy nemzetközi szerződés jött létre, az kijelöli a vevőt, ezért ez a nemzetközi jogi aktus Gulyás szerint felülírja az elővásárlási jogot. Ez szerinte egy jogvita, amit majd a bíróság eldönt. Gulyás arról beszélt, hogy ő azt tanulta, hogy a jogforrások sorrendje szerint a nemzetközi szerződés magasabb rendű, ezért felülírja a Ptk. által szabályozott elővásárlási jogot.
Gulyás szerint egyébként nincs is elővásárlási joga a fővárosnak, de ha lenne, akkor ugyanazt kellene teljesítenie, amit a vevő vállalt.
Arra a kérdésre, miért nem kérdezték meg az elővásárlási joggal rendelkező fővárost arról, hogy kezdene-e valamit a területtel, Gulyás azt mondta, mivel 34 évig nem kezdtek vele semmit (bár továbbra is MÁV volt a többségi tulajdonos), ezért nem. Amikor arról kérdezték, hogy akkor Tarlós Istvánnak is van-e felelőssége abban, hogy nem kezdett semmit a területtel, Gulyás azt mondta, 25 évig volt "baloldali" vezetése a fővárosnak és 9 évig "polgári", ezért így oszlik meg a felelősség is.
Szóba került az is, hogy mégis mekkora épületek épülhetnének Rákosrendezőre, erre Gulyás arról magyarázott, hogy a jelenlegi szabályok szerint 90 méter magasak lehetnek, az építési miniszter viszont 120, a gazdasági minisztérium pedig 500 méterről írt. Gulyás amúgy a minél alacsonyabb épületeket favorizálja, ő azzal ért egyet, hogy maximum 120 méteres épületek épüljenek, de ígéretet ezzel kapcsolatban nem tudott tenni. Azt is hangsúlyozta, hogy nem tudni, mi épül és hogyan, ezért még nem tudni, hogy mennyi lesz a négyzetméterár, de az lenne a cél, hogy magyarok is meg tudják venni a lakásokat.
Gulyás azt mondta, a beruházóval részletesen tárgyalni fognak a tervekről, a beruházónak a létező jogi környezetből kell kiindulnia, de kérhet segítséget vagy mentességet.
Kérdezték Majka új, kormánykritikus számáról is, erről Gulyás azt mondta, a kormánynak nincs véleménye zenéről, festményekről, művészeti alkotásokról, már ha ezt ennek lehet nevezni – fogalmazott.
Szóba került az is, hogy Orbán legközelebb megvétózná-e az orosz szankciókat, Gulyás erre nem adott egyértelmű választ, azt mondta, szerinte nem automatikus most a szankciók meghosszabbítása, mert más a helyzet.
Megkérdezték tőle azt is, hogy Donald Trump megválasztása után mikor fog Rogán Antal lekerülni az amerikai szankciós listáról; erről azt mondta, még néhány hónapba biztosan beletelik, de szerinte még idén biztosan lekerül. Kérdésre azt is elmondta, Rogán már tett intézkedéseket azért, hogy leszedjék a szankciós listáról. Azt is mondta, Rogánnak nincs vagyon Amerikában.
Arról, hogy amúgy most Donald Trump is szankciók kivetésével ültetné le Putyint a tárgyalóasztalhoz, Gulyás azt fejtegette, hogy ez nem ugyanaz, mint az európai szankciós politika, mert Trump békét akar, és ahhoz akar szankciókat kivetni, az EU meg szerinte nem akar békét.
Szóba került a Sorsok Házának ügye, amely évek óta kihasználatlanul áll, erről Gulyás azt mondta, nincsenek olyan állapotban a magyarországi zsidó szervezetek, hogy konszenzusra jussanak, nem jutottak dűlőre ebben a fontos emlékezetpolitikai kérdésben, ezért most állami gazdálkodás keretében kell eldönteni, mi lesz az épület sorsa, de mivel egy speciális épület, ezért ez nehéz kérdés. Arról, hogy a Páva utcai holokausztmúzeum beköltözhetne-e a Sorsok Házába, Gulyás azt mondta, ha lesz ilyen kezdeményezés, foglalkozni fognak vele, de egyelőre nem volt ilyesmiről szó.
Kérdésre azt is elmondta, nincs még időpont Trump és Orbán találkozójára, és Orbán egyelőre nem tervez újabb "békemissziókat", mert "a stafétát átvette egy nagyobb ország".
Az is szóba került, hogy nem látják szívesen a varsói magyar nagykövetet a lengyel uniós elnökség nyitóünnepségén. Gulyás azt mondta, Lengyelországban komoly jogállamisági problémák vannak, felhozta Marcin Romanowski egykori miniszter ügyét, akinek szerinte megsértették a mentelmi jogát, ilyen esetben pedig helyes döntés a menekültstátusz megadása, ezt viszont a lengyelek ellenséges lépésnek tekintik, pedig Gulyás szerint csak felhívja a figyelmet arra, hogy a király meztelen.
Rákérdeztek arra, hogy Magyarország is ki akar-e lépni a WHO-ból, Gulyás erre azt mondta, "nem született ilyen döntés".
Rákérdeztek a lovasberényi kormányüdülő eladására is, amit a kormány 223 millióért adott el, majd több mint egymilliárd forint támogatást adott a felújításra. Gulyás arról beszélt, hogy szerinte nincs összefüggés a két tranzakció között, és szerinte azzal sincs semmi gond, hogy a végső tulajdonosok nem ismertek. A cég vezérigazgatója egyébként Pintér Sándor lánya.
Rákérdeztek az állami ösztöndíjas helyek csökkentésére az állami egyetemeken. Gulyás erre arról beszélt, hogy összességében nőttek az állami ösztöndjas helyek, és nincs olyan kimondott elv a kormányban, hogy azért csökkentik például az ELTE-n az ösztöndíjas helyeket, mert nemet mondott az alapítványosításra. Szerinte a szaktárca, vagyis a Kulturális és Innovációs Minisztérium több szempontot is mérlegelt ehhez, munkaerőpiaci és egyéb szempontokat is.
Az állami egyetemek megalázó bérezését illetően Gulyás azt mondta, több terület van még, ami béremelésre vár, ilyen a szociális szféra, a kulturális dolgozók, és részben az egyetemi dolgozók is. Arra, hogy terveznek-e béremelést az állami egyetemek dolgozóinak, Gulyás csak annyit mondott, hogy általában január elsejével szoktak bért emelni.
