"A működési célú bevételek nem fedezik a működési célú kiadásokat, így a tervezett hitelfelvételből 1,579 milliárd forint a működési hitel. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Debrecen város önkormányzata is erre a lépésre kényszerül" - a költségvetési előterjesztés ezen sorai valóságos nyilatkozatháborút robbantottak ki az elmúlt hetekben a fideszes "őrvárosnak" titulált Debrecenben. A szocialisták szerint Kósa a presztízsberuházásokkal adósságcsapdába kergette a várost, az SZDSZ pedig azzal vádolja a polgármestert, hogy becsapta a választóit, amikor a választási kampányában felelőtlenül azt ígérte, hogy megvédi őket a kormányzati megszorításoktól. Tény, hogy Debrecen az elmúlt tíz évben egyszer sem kényszerült működési hitel felvételére. Miközben több nagyváros komoly anyagi gondokkal küszködik (lásd Adóssághegyek című keretes írásunkat), Kósa úgy tudta egyensúlyban tartani önkormányzata büdzséjét, hogy Debrecenben az egyik milliárdos nagyberuházást követte a másik. A polgármester szerint most sem lenne baj, ha nem lennének a központi megszorító intézkedések, melyek 2007-ben 1,5 milliárd forint államitámogatás-csökkenést eredményeznek. (A városvezetés számításai szerint a közoktatási normatív támogatások összege 338,6 millióval lesz kevesebb az előző évinél.) Az elvonások ellenére az önkormányzat állni fogja a sarat, az idei büdzsé tartható - mondta lapunknak Kósa Lajos. A február 15-én elfogadott költségvetés főösszege 45,8 milliárd forint, de ebben még nincsenek benne a tavalyi pénzmaradványok, amelyek a városvezetés kalkulációi szerint 3,5 milliárd pluszt jelentenek - a végleges mérleget áprilisban lehet megvonni. (Ennek némileg ellentmond a közgyűlés elé terjesztett tervezet: "2006. évről érdemben szabad pénzmaradvány felhasználásával számolni nem lehet, így a költségvetésben meglévő 'feszültségek' nem korrigálhatók.") "Ugyanakkor fut egy többmilliárdos csatornázási programunk, amit csak akkor tudunk bepakolni a költségvetésbe, ha az unió fizet" - mutatott rá további rejtett tartalékokra a polgármester.
A debreceni szocialisták
másképp kalkulálnak, szerintük a következő években már nem futja újabb beruházásokra. A frakció vezetését ősszel átvevő Bazsa György irányítása alatt magukra talált MSZP-s városatyák az elmúlt hetekben valósággal össztűz alatt tartották Kósát. Bazsa és a pénzügyi bizottság szocialista elnöke, Madarasi György szerint a polgármester számításai tévesek, valójában csak 300 milliós állami megszorításról lehet beszélni. Sokkal nagyobb problémának tartják, hogy az elmúlt években a város és cége, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. (DV Zrt.) több mint 17 milliárdos adósságot halmozott fel. "A város most azért vesz fel 4,5 milliárd hitelt, hogy a korábbi hiteleket vissza tudja fizetni. Sajnos adósságcsapdába kerültünk" - magyarázta lapunknak a frakcióvezető.
A debreceni SZDSZ
még a szocialistáknál is borúlátóbb. "Az eladósodás 2005-ben kezdődött, ekkor a város az évet még 5 milliárdos pénzmaradvánnyal kezdte, de ezt 2006 közepére feléltük, ráadásul a kamatok nélküli hitelállomány 2005 végére elérte a 6,3 milliárdot" - hívta fel az előzményekre a Narancs figyelmét Kovács László liberális városatya. Kovács kalkulációi szerint 2007-ben 25,4 milliárdnyi adósság terheli a cíviseket. A polgármester ezzel szemben úgy véli, Debrecen eladósodása nem ad okot aggodalomra, az ellenzék számításai köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. "A költségvetés főösszegéhez képest 13,3 százalék az adósságállomány, ez nem tragédia, kábé ennyivel vettük át a várost 1998-ban - mondta lapunknak Kósa Lajos. - Okosan gazdálkodtunk, így a városnak óriási vagyona van: mi nem privatizáltuk a vízművet, a repülőtér is a miénk, sokatmondó adat, hogy az adósság a város forgalomképes vagyonának mindössze 4 százalékát teszi ki."
A közgyűlési előterjesztésben szereplő táblázat azt mutatja, hogy az elmúlt években valóban megugrott a város hitelállománya - olyan beruházásoknak köszönhetően, mint a Kölcsey-központ vagy a modern művészeti galéria. A hosszú lejáratú hitelek összege 2006 végén 7,06 milliárd forint volt, igaz, ebben a legnagyobb (4,1 milliárd) egy olyan tétel, amelynek törlesztését csak 2008-ban kezdi meg a város. 2007-ben kamatostul mindösszesen 1,1 milliárdot törlesztenek a felvett hitelekből. Csakhogy ehhez jön még a kötvénykibocsátás (összesen 2,5 milliárd), melyből 2007 második negyedévében kifizetik az első ütemet: ez a kamatokkal együtt 1,5 milliárd forintot visz el. A saját bevételek és az állami támogatások, hozzájárulások 41,3 milliárdnyi kiadást tesznek lehetővé, de a beruházásokkal együtt a kiadási igény több mint 45 milliárd, tehát a büdzsé két oldala csak úgy kerül egyensúlyba, ha az önkormányzat külső forrást vesz igénybe 4,5 milliárd forint összegben. Ennek köszönhető, hogy az év végére - a törlesztéseket követően - a hitelállomány-növekedés eléri a 2,2 milliárdot (a végösszeg 10,2 milliárd lesz).
Erre mondja a városvezetés, hogy a helyzet nem könnyű, de kezelhető. Kósa szerint helytelen, hogy az ellenzék a városi adóssághoz hozzácsapja a vagyonkezelő társaság és tagvállalatainak hitelállományát: "A vagyonkezelő cég önálló jogi személy, ezeket az adatokat nem lehet összemosni." De ha mégis így számolnak, akkor a városi büdzsé főösszegéhez legalább adják hozzá a DV Zrt. mérlegbeszámolójában található öszszeget is, mert így máris megváltoznak az arányok. A lapunk által megkeresett kockázatelemző szakemberek szerint a DV Zrt. valóságos csodafegyver Kósa kezében, ugyanis a mamutvállalat megbízható partnernek számít, a bankok jobbnál jobb hitelkonstrukciókkal ostromolják. Ennek ellenére az ellenzék attól tart, hogy a holding nem bírja majd a frissen épített uszoda 3,4 milliárdos hitelét törleszteni, így a kezességvállalás miatt a jövőben ez is a város nyakába szakad, nem beszélve az új színház építésére vállalt kötelezettségekről (részletesen lásd: Kofátlanság, Magyar Narancs, 2007. január 25.).
Adóssághegyek
A szegedi közgyűlés pénteken tárgyalta a költségvetés tervezetét. Az ellenzékben lévő Fidesz szerint a teljes adósság már eléri a 16 milliárdot. Szentgyörgyi Pál alpolgármester a Narancsnak azt mondta, az önkormányzatnak 5 milliárdos rövid lejáratú és 9 milliárdos hosszú távú fejlesztési hitelállománya van. Idén 1,4 milliárdot költenek adósságszolgálati kötelezettségeik teljesítésére. Ha sikeresen szerepelnek a panelpályázatokon, akkor az önkormányzatnak is nagyobb önrészt kell vállalnia, így maximum 2,3 milliárd forint fejlesztési hitel felvételével számolnak 2007-ben. Működési hitel címen 514 milliót hívnak le, de az alpolgármester szerint ez az összeg eltűnik, ha tavasszal megérkeznek a tömegközlekedési normatívák.
Miskolc 2007-ben összesen 47,9 milliárdos bevételt tervez. A városvezetés 1,4 milliárd működési és 2,4 milliárd beruházási hitel felvételével számol. Tavaly 2,7 milliárdos banki segítséget vettek igénybe, idén 1,2 milliárdot költenek törlesztésre. Egy 2006-os jelentés szerint Miskolc beruházási jellegű hiteleinek állománya tavaly elérte a 9,1 milliárd forintot. A 36 milliárdos költségvetéssel rendelkező Pécsett az adósságállomány a büdzsé főösszegének egyharmada - tudtuk meg a város közgazdasági főosztályán. A hosszú távú hitelek 10 milliárdot tesznek ki, a folyószámlahitel kerete - melyet 2005 óta nem tudnak nullára kihozni - az év végére 7 milliárdra emelkedik. A város 2007-ben egymilliárd forint működési hitelt vesz igénybe. A 33,8 milliárdos főösszegű Győr tavaly 3,6 milliárd forintnak megfelelő euróhitel-adósságállománnyal zárt, melyet fejlesztési céllal vett fel - a lehívható teljes keret 5,5 milliárd. Ezen felül még van egy 1,6 milliárdos, útkorszerűsítésre szánt keretük is, továbbá 2 milliárdos folyószámlahitellel gazdálkodnak, de az év végére ezt nullára szeretnék kihozni. A 15,2 milliárdból gazdálkodó Eger hitelállománya 2006-ban 2,6 milliárd forint volt. 2007-ben 169 millió forint működési és 1,3 milliárd fejlesztési hitel felvételével számolnak.
