Vízszennyezettség: Folyékony méreg

szerző
Kovács Róbert,Szily László
publikálva
1998/26. (06. 25.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Nincs mit tenni, a fürdés és horgászás egyaránt veszélykereső tevékenységgé minősült a mostani, zavaros időkben. A kifogott halak és az előmászó fürdőzők körülbelül annyi veszélyes anyagot tartalmaznak, mint egy Mohiból éjfélkor induló tehervonat. Persze mindenre van megoldás, például ha nem horgászunk és fürdünk élő (ha-ha) vizekben.

Nincs mit tenni, a fürdés és horgászás egyaránt veszélykereső tevékenységgé minősült a mostani, zavaros időkben. A kifogott halak és az előmászó fürdőzők körülbelül annyi veszélyes anyagot tartalmaznak, mint egy Mohiból éjfélkor induló tehervonat. Persze mindenre van megoldás, például ha nem horgászunk és fürdünk élő (ha-ha) vizekben.

A Balaton dús tápanyagkészletű, öregedő tó, ezért nem kell csodálkozni azon, ha időről időre kivirágzik benne az alga - tudtuk meg a déli part fürdővízminőségéért felelős kaposvári ÁNTSZ-től. A szakemberek egybehangzóan azt állítják, hogy a tó régen nem volt ilyen tiszta, mint most, vize szinte kifogástalan. Csak a legrosszindulatúbbak emlékeznek a négy évvel ezelőtti "masszív" algavirágzásra, amikor a Balaton híg spenótként hullámzott. De a Balaton többé-kevésbé minden évben kivirágzik, ez van megírva a sorsában. Tele van szerves anyaggal, magas a nitrát- és a foszfortartalma, és ha jön egy tartós meleg, akkor menthetetlenül ellepi a kékalga, amiről annyit mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy zöld színű, és különféle, élő szervezetekre veszélyes toxikus anyagokat termel. Az embereknél például bőrkiütéseket, illetve szaruhártya-gyulladást okozhat.

"A Balaton olyan, mint egy kübli, amit körbeépítettek" - vágta ki a Narancs kérdésére Bíró Péter, a Tihanyi Limnológiai Intézet tudományos tanácsadója, majd nyugtatólag hozzátette, hogy a korábban jellemző, erőteljes algásodás pillanatnyilag nem fenyegeti a tavat, de az nagyon labilis, bármikor "berobbanhat".

A Balaton halállományát, amely fajonként igencsak ingadozó, csak a vízminőség javításával lehetne stabilizálni - magyarázta Bíró Péter. Az érzékenyebb fajok állománya akkor is csökken,

ha az ember karikába hajlik,

ezen csakis telepítéssel lehet segíteni - oszlatta szét illúzióinkat a kutató.

A víz tisztulása még akkor is odébb lenne, ha valami csoda folytán egyáltalán nem kerülne több méreg, műtrágya és kommunális szenny a tóba: Bíró becslése szerint az elmúlt évtizedekben az iszapba lerakódott anyagok ebben az esetben is még vagy tíz-tizenöt évig tudnák táplálni a kékalgákat. Egy neve elhallgatását kérő - nem a Balaton mellett dolgozó - biológus adatai ettől némileg eltérnek, de ő is legalább hét-tíz évvel számol. Arról azonban közel sincs szó, hogy a szennyezést megszüntették volna. Foszforból, nitrogénből és műtrágyából az utóbbi tíz évben a korábbi mennyiség háromnegyede még mindig belemosódott a tóba. A szennyezés 40-50 százalékos csökkenése már észrevehető javulással járna.

"A lényegi kérdések a tó vízgyűjtő területén dőlnek el." Ezt Erwin Rommel tábornok mondta az alsó-bélatelepi szabadstrand ostroma előtt, majd szállóigévé vált a balatoni halbiológusok között. A helyzet ezen a fronton elkeserítő: a csatornázottság a tóparti településeken csak 50 százalékos. Ha még ekkora sem lenne, egyáltalán nem lehetne fürödni a Balatonban.

Külön kell említeni a Kis-Balatont, amit sokáig csak

a Balaton szégyenének neveztek

A Keszthelyi-öböl név hallatán egyesek még ma is döglött angolnára, mások pedig szalmonellára asszociálnak. Papp Elemér Zala megyei tisztifőorvos tájékoztatása szerint a Kis-Balaton vize így szezon elején még kifogástalan, annak ellenére, hogy a tóba ömlő egyetlen folyó, a Zala itt rakja le összes iszapját, ami jórészt annak köszönhető, hogy a víz errefelé alig cirkulál. Általánosságban egyébként elmondható, hogy a Balaton nyugatról kelet felé haladva tisztább, a partoktól háromszáz méterre befelé pedig mindig is tiszta volt.

Szabó néni kakija mellett furcsa módon a környezetvédelmi céllal feltöltött Kis-Balaton is veszélyes lehet a halakra: az innen bemosódó humin ugyanis savanyítja a Balaton magas mésztartalmú vizét, és olyan komplex anyagokat képezhet, amelyek károsíthatják az élő szervezeteket.

Az algásodás nemcsak a német turisták Bundesliga-frizuráját veszélyezteti. Bíró Péter arra gyanakszik, hogy ezek az oxigénfaló növények a felelősek azért, hogy a régebben legendás balatoni dévérkeszegek pár éve olyan girhesek, amilyen például Tapi több hónapos koplalás után sem lenne. A keszegek felboncolása után a kutatók ugyanis azt tapasztalták, hogy

az állatok mája károsodott,

amit a tablettás bor mértéktelen fogyasztása mellett egyes kékalgatörzsek is okozhattak.

A keszegek feltűnően megfogyatkoztak, a garda, a fenékjáró küllő és a folyami géb viszont - ha ingadozásokkal is - egyre nagyobb csapatokban jár. A realista horgászokat e két utóbbi zsákmány vigasztalhatja, mivel testhosszuk véletlenül sem haladja meg a tíz centit, viszont nagyon mélyen elnyelik a gilisztát.

A Balatonon - hasonlóan a legtöbb magyarországi horgászhelyhez - a vízszennyezésnél pusztítóbb hatású az orvhalászat. A Narancs kutatóexpedíciói feltárták, hogy például Fonyódon nem is számít embernek, aki nem rak le legalább egy százméteres eresztőhálót a hegy alatti köves területen, ami a süllő egyik legfontosabb ívóhelye. Sajátos tudatállapotra vall, hogy a környékbeli éttermeket nagy tételben ellátó eresztőhálós sporthorgászok kurvaanyáznak a leghangosabban, ha kifutnak a Balatoni Halászati Rt. legális halászhajói. A Narancs megkereste Kiss Tamás alsó-bélatelepi mesterhorgászt, aki szerint az idei szezon katasztrofális. Alig van keszeg, ponty még ritkábban akad. Lapunk exluzív értesülése szerint az éttermek a nagy ínségben akár 1600 forintot is megadnak a süllő kilójáért.

Abból kell kiindulni, hogy a hazai folyóvizek tisztítatlan kommunális és tisztított ipari szennyvizet kapnak - szögezi le elöljáróban Némedi László biológus, a fővárosi tisztiorvosi szolgálat mikrobiológiai osztályának vezetője, amikor

a Duna felől érdeklődünk

Némedi László 35 éve vizsgálja a Dunát, és keserűséggel tölti el, hogy a szennyvizeknek 80 százaléka még 1998-ban is mindenféle tisztítás nélkül kerül a folyóba. Budapesten mindössze két tisztítótelep működik, ahol csak a szerves anyagot szűrik ki a szennyvizek 20 százalékából. "A Dunában fürdeni olyan, mintha csatornalében mártózna meg az ember", a szennyvíz a beömlési helyétől önálló csóvában indul el több ezer kilométeres útjára, menet közben alig keveredik. A Duna magyarországi felső szakaszán még lehet - de nem ajánlott - fürdeni, Budapest után azonban csak az menjen a vízbe, aki vonzalmat érez mondjuk a híg trágyalé iránt. A Burgund nevű német hajólaboratórium legfrissebb mérései szerint a víztisztaság Budapest alatt kritikus, a folyó legközelebb Bajánál tér magához. Megfelelő viszont a vízminőség a Mosoni-Duna-ágban, a Rábán és szinte az összes Győr könyéki természetes vízben.

Némedi László nem tud arról, hogy valaha is tömeges megbetegedéseket okozott volna a Duna, ám sok betegség lappangási ideje olyan hosszú, hogy az orvosok nem hozzák összefüggésbe a vízzel. A Duna-vízből egyebek mellett különféle parazitákat szedhetünk össze, a gyerekek pedig májtáji fájdalmakat kaphatnak. "Nem kedvez a higiénének az sem, hogy az újgazdagok mostanában bányatóba viszik fürdetni a kutyájukat."

Kajakosok, evezősök és kenusok a megmondhatói, hogy a Duna tele van olajjal, ami bőrkiütéseket okoz. "Olimpikonjaink, akikre olyannyira büszkék vagyunk, ki vannak téve ennek a veszélynek", mondja Némedi doktor, aki szerint még ennél is aggasztóbb, hogy a gyerekek beveszik a szájukba a vizet, márpedig ha bizonyos baktériumokból "infektív dózist" kapnak, valószínűleg megbetegszenek. De nemcsak a Dunában való fürdés rejteget veszélyeket, hanem a part menti sátorozás is. "Sokan a Dunában hűtik le a kinyitott sörösüvegeket; ha víz kerül a palackba, fél órán belül jelentkezhetnek a bélfertőzés tünetei." Ilyen a

hányás és fejfájás,

de ezeket antibiotikumokkal könnyen lehet kezelni. Nem úgy, mint a hosszú lappangási idejű parazitafertőzéseket.

A Tiszában nem lehet fürödni Szeged és Szolnok alatt, a felső folyáson viszont kiváló a vízminőség. Pazsa Tibor Jász-Nagykun-Szolnok megyei tisztifőorvos is egyetért ezzel a megállapítással, ám visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint a Tiszakécske magasságában megugró szennyezettséget Szolnok városa okozná.

Az 1978 óta létező Tisza-tó viszont kifogástalan, Pazsa Tibor úgy véli, hogy ez a legtisztább tó az országban. Az eredetileg az öntözőcsatornák számára felduzzasztott fél-másfél méter mély mesterséges tóban a nyolcvanas évek végén volt ugyan egy nagyobb busapusztulás, ám a tisztifőorvos szerint ez csak afféle biológiai sajátosság.

A Velencei-tó állítólag az idén már olyan tiszta, hogy öt liter tóvizet kell meginnunk ahhoz, hogy egyetlen szalmonella kórokozót magunkhoz vegyünk. A tó túlélte az 1992-es kékalgainváziót és az 1993-as aszályt is, amikor szalmonellára hivatkozva a tisztiorvosi szolgálat megtiltotta a fürdést, s csak saját felelősségre lehetett a vízbe menni. A Velencei-tó egyébként úgy hétévente majdnem teljesen kiszárad, a tó élete leszálló ágban van. Elég egy hosszabb ideig tartó kánikula, és a víz oxigéntartalma olyannyira lecsökken, hogy megfulladnak a halak. A környező települések egy részében még ma sincs csatorna, ezért egy kiadósabb esőzéskor az északi part felől nagy mennyiségű szennyvíz jut a tóba. A szakemberek most nagyon bizakodnak, azt állítják, hogy ha kedveznek a meteorológiai feltételek, akkor a Velencei-tó az idén nem fog "berothadni". Persze az egyensúly kényes, ha öt napnál tovább húzódik a kánikula, akkor is baj van, ha több eső esik a kelleténél, akkor is. Augusztus eleje mindenképpen egy kritikus időszak.

A kiengyensúlyozott szexuális élet és a tartalmas szakmai előmenetel mellett az összes hazai tó, folyó és holtág halainak is

a kommunális szenny beömlése

a legnagyobb problémája. A Dunán és a Tisza alsó szakaszán egyértelműen ez a fő gond - mondta Bálint Tamás, a Bay Zoltán Alapítvány szegedi biotechnológiai Intézetének munkatársa. Szegeden például egyáltalán nincsen szennyvíztisztító. Bálint Tamás az intézet biomonitoring csoportjának a tagja. Az egység főleg azzal foglalkozik, hogy nagy ketrecekben kiló körüli pontyokat ("ezeknek már elég nagy a vénája") helyeznek el különféle vizekben, majd időről időre vérüket veszik. A vérvétel a ponty számára kevéssé lehet mulatságos, mivel a vénája a emberétől eltérően nem a bőr, hanem jóval beljebb, a gerinc alatt kanyarog. A monitoring csoport a vérből azt vizsgálja, hogy az áldozatokat érte-e vegyi vagy egyéb sokkhatás. A tavalyi vizsgálat megállapította, hogy a Balatonban nincs ilyen gond. A szegediek az idén nem is kaptak pénzt a folytatásra.

Ha idegméreg kerül a vízbe, általában csökken a halak acetilkolinészteráz-aktivitása - magyarázta Bálint Tamás, akit a rögtönzött előadás után felkértek tudományos tanácsadónak a Péntek 13. következő epizódjához. Az idegsejtek között az acetilkolin viszi át az ingerületet. Az acetilkolinészteráz lebontja az acetilkolint, ezáltal lehetővé teszi, hogy a sejt újabb ingerületet fogadjon. "Ez ugye következik a nevéből is." Ha a szép nevű vegyület aktivitása csökken, az ingerület nem tud tovább menni az idegpályán, a légzőizmok megmerevednek, a test görcsösen rángatózik, és az áldozat utolsó másodperceiben hasonlatossá válik Lezsák Sándorhoz.

Ha az országban a nagytétényi Chinoin gyár munkásain kívül másban is megfordul a gondolat, hogy mér´ ne öntene a szomszéd patakba egy kevéske

piretroid típusú idegmérget,

a vízminta és az áldozatok teste előbb-utóbb a százhalombattai Vízélettani Laboratóriumban kötne ki.

Magyarországon évente 21-23 ezer tonna (vagyis 2100-2300 vagon) halat tenyésztenek, ennek egy-két százaléka szokott elpusztulni a szennyezett víz miatt - mondta a Narancs érdeklődésére Pénzes Bethlen, a labor vezetője. Az 1991-es év kivétel volt: a balatoni angolnapusztulás után több mint 40 vagon, a kis-balatoni ezüstkárászvész után 12 vagon tetemet gyűjtöttek be. A hazai vizeket jól ismerő Pénzes szerint az utóbbi években nem romlottak a halak életfeltételei. A gazdáknak nincs pénzük műtrágyára, az ipari szennyezés egyértelműen csökkent, a kommunális szennyvíz mennyisége pedig nem nőtt az utóbbi húsz évben. A kutató jó hírrel szolgált a korábbi nagy, ipari szennyezőkkel kapcsolatban: a fűzfői Nitrokémia ma már olyan előtisztított szennyvizet enged ki, amelyben megél a ponty. (Ez persze még messze nem tiszta víz, sőt gyomirtóval szennyezett, és veszélyes lehet az érzékenyebb halakra.)

A százhalombattai Mol-olajfinomító

1977-ben naponta 48 ezer köbméter olyan vizet engedett a Dunába, amelyben húsz percen belül megdöglöttek a halak. A pisztráng ma már 96 órás tesztet is kibír a finomító vizében. "Azér´ ne ebből töltsük meg a csatos üveget" - hűtötte le Pénzes a hatos úton Batta felé iramodó riportert.

A nagytétényi Chinoin gyár néhány természetbarát dolgozója nemrégiben több kiló idegmérget mosott bele a Dunába, kipusztítva ezzel a folyás iránt lejjebb fekvő százhalombattai Benta-patak és az ugyanott található legnagyobb magyar ivadéknevelő telep halait. A méreg a Dunán is pusztított. Az internetes Pecalisten keringő, megerősített információk szerint a hivatalosan elismert 6 kilogrammnál sokkal több került a vízbe. Bár az ilyen eseteknél általában a könnyen észrevehető halpusztulást szokás kiemelni, a halak táplálékául szolgáló alsóbbrendű állatok sokkal érzékenyebbek. A Pénzes Bethlentől származó értesülés szerint a szennyezés napján Battán 2,5 mikrogramm mérget mutattak ki literenként, a körülbelül hatvan kilométerrel lejjebb fekvő Dunaföldváron pedig 3,5 mikrogrammot. (Battán azért kevesebbet, mert a mérés idején a szennyezés jó részét már elvitte a víz.) A rákokat literenként 0,3 mikrogramm méreg garantáltan elpusztítja.

Kovács Róbert

Szily László

Növényvédelem

Magyarországon mintegy 550 féle növényvédő szer van forgalomban. Ezek listáját minden évben kiadják könyv alakban. A szereket vízvédelmi szempontból négy kategóriába sorolják. A "nem veszélyeseket" a vízparttól 5 méteren belül nem szabad használni, a "mérsékelten veszélyeseket" 20, a "közepesen veszélyeseket" 50, a "kifejezetten veszélyeseket" pedig a parttól 200 méteren belül tilos kiszórni. Egy ajkai horgásztó mellett a kísérletező kedvű gazdák a parttól 24 méterre egy kétszázas kategóriába tartozó szert használtak. Az eredmény egy vagonnyi döglött ponty és 2,5 vagon egyéb hal.

Higiénés szempont

Higiénés szempontból a Magyarországon található természetes fürdőknek több mint a fele nem felel meg az előírásoknak. Többek között ez derült ki az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) legutolsó országos felméréséből. Összesen 312 folyó, holtág, tó és bányató menti strandot és fürdőhelyet és frekventált pontot vizsgáltak meg 1996/97-ben, ezek közül 39 szennyezett, 126 pedig kifogásolt minősítést kapott. Főleg az alsó-Tisza és a Duna Budapest alatti szakasza szennyezett. Mindezek ellenére a szakemberek úgy vélik, nem különösebben aggasztó a helyzet, már csak azért sem, mert a vizek minősége inkább javul, mint romlik. A tisztiorvosi szolgálat rendszeresen méri a vizekben a Streptococcus kórokozókat, valamint az úgynevezett Ecolit, ami önmagában ugyan nem fertőz, de kiválóan jelzi a fekális eredetű szennyeződéseket, és könnyű, valamint olcsó kimutatni.

Drága viszont a vízben található nehézfémek, szerves és szervetlen vegyületek, toxikus anyagok kimutatása, ezért ezeket az országban csak ritkán, évente néhány alkalommal, sőt sok helyen csak két-három évente mérik.

A Sajóban

A Sajóban pár éve kizárólag traktorgumik, valamint összetett nehézfémvegyületek és aromás szénhidrogének tenyésztek. Aztán lassanként összeomlott a magyar és a szlovák nehézipar, és a víz most már újra átlátszó. Mátyus Attila sajtópetri műlegyes horgász, a hely kiváló ismerője azt tapasztalta, hogy a folyóban rengeteg a domolykó, a paduc, van süllő, harcsa, sőt pisztráng is néhol. A Szinvából viszont egy titokzatos szennyező pár héttel ezelőtt kipusztította a pisztrángokat.

szerző
Kovács Róbert,Szily László
publikálva
1998/26. (06. 25.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra