A francia nemzetgyűlés épületébe meghirdetett akciót az tette lehetővé, hogy két francia parlamenti képviselő, bizonyos zöldpárti No‘l Mamére és Patrick Braouzec - utóbbi a Francia Kommunista Párt tagja - saját képviselői jogukon igényeltek egy 60 férőhelyes termet az épületben a sajtótájékoztató és az azt követő vitaest céljára. (A terem szűknek bizonyult. Megszámoltam, száznyolcan voltunk, s az emeletről le kellett lifteznünk két szinttel a föld alá, egy nagyobb helyiségbe.)
De ne szaladjunk ennyire előre. Georges és János meghívóitól egészen addig a pontig, hogy Demeter Ervin, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter március 4-én, vasárnap este "sem cáfolni, sem megerősíteni" nem kívánta, hogy a tekintélyes brit katonai szaklap, a Jane´s Intelligence Digest "egyenesen Budapestről" kapott információkat a zámolyi romák orosz és izraeli kapcsolatairól, hosszú az út. "Megbízható hírszerző forrásból értesültünk arról - írta február 26-án az angol titkosszolgálati magazin -, hogy a Hágával és a magyarországi romákkal kapcsolatos események jelentős mértékben ugyancsak orosz operatív akciók eredményei. A zámolyi cigány közösséget a jelek szerint felbátorították arra, hogy EU-szervek előtt azt állítsák, üldözik őket, megsértik emberi jogaikat, sőt: kérjenek politikai menedéket azért, hogy Magyarország sokkal kedvezőtlenebb fényben tűnjön fel a jelenlegi, létfontosságú EU-csatlakozási tárgyalásokon, mint amilyen a valós helyzet" - írják az angolok.
Megmondom a frankót
Csütörtökön, március 1-jén, a párizsi esemény előtt egy nappal hívnak "zdról: úgy tudják, hogy Berki Lajos cigány (származású) városi önkormányzati képviselőt, valamint Kótai Aladárt, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnökét és Gallyas Bertalan CKÖ-képviselőt szerdán behívatták a polgármesteri hivatalba, hogy közöljék velük: megint menniük kell Franciaországba, hogy a francia újságírók előtt "megkontrázzák" Krasznait, és ország-világ előtt tanúskodjanak arról, hogy a romák számára Magyarország (inkluzíve "zd) ha nem is tejjel-mézzel, kisebbségi törvénnyel és kisebbségi önkormányzatokkal folyó Kánaán, de ami a tejet és a mézet, a kisebbségi törvényt és a kisebbségi önkormányzatokat illeti, azokban nincsen semmi hiba. Krasznaiék hazudnak.
Jártak ők már Strasbourgban pár hónapja ugyanebből a forrásból, hiába: nem fogadták őket. Kótai "sem megerősíteni, sem cáfolni" nem kívánta most az utazásukról szóló hírt. ("Itt vagyunk Pesten, a belvárosban, egy nagyon komoly helyen, tárgyalunk, hívjál vissza öt perc múlva, akkor majd beszélgetünk." De többször öt perc múlva sem tudtam meg tőle többet, mint hogy "ha kapunk felkérést a párizsi utazásra", akkor majd "lehet, hogy megyünk". Az ózdi önkormányzat illetékes vezetői utolérhetetlenek voltak.)
A Ferihegyi repülőtér tranzitvárójában már egyikünk sem lepődött meg a találkozáson. Sok újat azonban sem ekkor, sem az elhúzódó repülőút alatt nem lehetett megtudni tőlük. Kótai Aladár csak egyszer esett ki a néma levente szerepéből: "Minket is egy média hívott fel, azért megyünk Párizsba" - mondta szégyenlősen.
A kis Fokkeren kevés volt az utas - az ózdi roma vezetők mégis az első osztályon, Business Class jeggyel utaztak. Úgy látszik, aki a jegyet vásárolta a részükre, automatikusan hajlamos pártfogoltjait "államtitkártól fölfelé" kategorizálni. A párizsi Charles de Gaulle repülőtéren Kótaiék nem akartak elszakadni a tranzitvárótól. Én is megittam még egy kávét, de mivel értem nem jött követségi gépkocsi, sietnem kellett, otthagytam őket.
Párizs, vándorünnep
A sajtótájékoztatóra korábban érkeztem, mint Kótaiék, akiket - mint kiderült - Simon Edina, a párizsi magyar nagykövetség sajtóattaséja kísért el az Assemblée Nationale, a nemzetgyűlés épületébe. Krasznai József azonban már korábban levelet írt neki, és visszautasította Kótaiék részvételét a tanácskozáson: "Tisztelt Simon Edina! Ön azt jelezte, hogy Berki Lajos, Gallyas Bertalan és Kótai Aladár urak részt kívánnak venni a Magyarországi Roma Parlament és a zámolyi romák által szervezett sajtókonferencián, amely március 2-án, a francia parlament épületében lesz megrendezve. Ezúttal sajnos nem tudunk eleget tenni kérésének. A fent említett urak egyrészt nem a romák által megválasztott képviselők, másrészt ők azok, akik az ózdi romák érdekeit háttérbe szorították a saját, illetve a települési önkormányzat érdekében. (...) Mivel ők a kormány érdekeit hivatottak képviselni, ezért nem tartanánk szerencsésnek, hogy ha úgy nézne ki a konferencia, hogy mi, romák egymást tesszük felelőssé a kialakult helyzetért. Az Ön mint sajtóattasé meghívása természetesen továbbra is érvényes, amennyiben élni kíván a felajánlott lehetőséggel."
A Zámolyi Romákat Támogató Bizottság kérésére a belépőkártyákat kiosztó kormányőrség nem engedte be Kótaiékat a rendezvényre. Az ózdiak megígérték ugyan, hogy megvárják a sajtótájékoztató végét, és akkor majd mindent "kitálalnak", de erre nem került sor, mert a fiúk - miután a francia TV 3-nak még nyilatkoztak - úgy eltűntek, hogy Kótai még hétfőn reggel sem érkezett haza.
Federmann, Krasznai,
Zsigó és mások
A sajtótájékoztatón egyre-másra tűntek fel az ismerős arcok: Richard Moyon középiskolai tanár a CGT-t, az egyik legnagyobb francia szakszervezeti szövetséget és a Cinquiéme Zone című alternatív lapot képviselte, dr. Georges Federmann pszichiáter a menedékesek egyesületét, Malik Salemkur az ENSZ Emberi Jogok Ligájának francia tagszervezetét, Edgar Neveu a MRAP nevű jogvédő egyesületet, a Gellérthegy alól elszármazott Borovi János és a Jókai utcai Klauber Vera a párizsi magyarokat, az 1956-os emigráns Bombola Mihály pedig a strasbourgiakat. Ott voltak a Világ Orvosai is, neves romakutatók és a National Geographic fotóriportere. Civilben jött Giollot katolikus püspök, aki arról a kijelentéséről híres, hogy a napi misézésnél keresztényibb cselekedet naponta részt venni egy önkényes lakásfoglalásban.
"Ami Strasbourgban történik, az egy laikus csoda" - mondta az elsőnek felszólaló dr. Georges Federmann. Csodának nevezte a zámolyi cigányok elszántságát, külön kiemelve a holokausztot túlélő 73 éves Kolompár Friderika és a 77 éves Krasznai Rudolf hősiességét, akik egy új hazában kénytelenek új életet kezdeni. Szerinte a jogvédők nem politikai, hanem polgárjogi küzdelmet folytatnak, s meggyőződése, hogy Magyarország be fog lépni az Európai Unióba - ha a hivatalos politika változtat a cigányokhoz és a szegényekhez való viszonyán.
Krasznai József, a zámolyi romák szószólója szóban is kiegészítette azt az írásos sajtóanyagot, amelyben a zámolyiakkal szembeni atrocitásokat kronológiai sorrendben tartalmazzák. (Nem igaz dr. Monostori Attilának, a mindeddig tisztázatlan körülmények között meghalt csákvári Cs. Ferenc jogi képviselőjének az az állítása, hogy a zámolyiak elhallgatják támogatóik elől az 1999. augusztusi haláleset tényét. Ez az atrocitás ott áll a többi között, minden szolidáris szervezet és magánszemély ismeri.) "A zámolyi romákat ért támadások miatt több levelet írtunk hivatalos helyekre, minisztériumokba, amelyekben segítséget kértünk, védelmet a cigányok számára. De ezekre a levelekre nem kaptunk választ" - mondta többek között Krasznai.
Zsigó Jenő, a Magyarországi Roma Parlament elnöke szerint a romák munkanélkülisége 75-80 százalékos, többségük regisztrálatlan. Az oktatásban a nem cigány szülők akarata érvényesül, fejtegette, és élesen bírálta az előző kormányzat idején bevezetett "roma felzárkóztató oktatást", amely széles körű szegregációhoz vezetett. Zsigó elutasította a kisebbségi törvényt, a kisebbségi önkormányzatok megválasztásának antidemokratikus rendszerét. "Arról hoztak törvényt, hogy a cigányok nem választhatják meg saját vezetőiket - és ez feudális állapotot teremtett."
A Roma Parlament elnöke arra kérte a Magyar Köztársaság kormányát, hogy tárja fel, ismerje el Európa előtt a magyarországi cigányság tragikus helyzetét. Ezzel szerinte a kormány erkölcsi győzelmet aratna, és lehetőséget teremtene egy történelmi fordulatra.
A tanácskozáshoz levelet intézett Alima Boumedienne európai parlamenti zöld képviselő: "Mint parlamenti képviselő, fellépek a magyar állammal szemben a romák politikai kirekesztése miatt." Szerinte a cigányok lehetnének az európaiság kovásza, és éppen a romákhoz való viszony mutathatja meg, hogy milyen Európát akarunk. A kommunista Patrick Braouzec levele szerint "a magyar kormány képtelen garantálni a zámolyi roma családok biztonságát".
Marcell Courthiade, a keleti nyelvek főiskolájának tanára a Nemzetközi Roma Szövetség (International Romani Union) képviseletében az ózdi cigány vezetőkre is célozva elmondta: "Sok roma együttműködik a rasszistákkal azért, hogy karriert csináljon." Majd hozzátette: "A kisebbségi önkormányzati rendszert a magyarok azért találták ki, hogy becsapják Európát." Ekkor hívott fel a Népszavából Puporka Lajos, hogy elmondja: Horváth Gábor külügyi szóvivő elismerte, hogy a Külügyminisztérium fizette az ózdi cigányvezetők repülőjegyét.
A sajtótájékoztató után - magyar és francia szokás szerint - beszélgettünk még egy keveset a közeli Bourbon kávéházban. Senki sem sejtette - az asztalnál ott ültek a sajtótájékoztató legfőbb szervezői -, hogy a magyarországi jobboldali sajtóban már kész a legnagyobb kontra: a Jane´s Intelligence Digest február 26-i számából való, a zámolyi romákat régi idők stílusában titkosszolgálati kapcsolatokkal megvádoló, leginkább a Rajk-per titkosszolgálati előkészítésére hasonlító idézet.
Az oroszok hol is vannak?
Éjfél körül jelent meg a számítógép képernyőjén a Magyar Nemzet internetes kiadása a cikkünk elején említett vádakkal. A brit szaklap "megbízható", de meg nem nevezett titkosszolgálati forrásokra hivatkozva közölte (Lovas István fordításában), hogy "a jelek szerint" az oroszok állnak a zámolyi cigányok menedékkérelme mögött, akik le akarják járatni Magyarországot, és meg akarják akadályozni európai uniós csatlakozásunkat.
Azt már nem a britek, hanem - szorgalmi feladatként - a magyar újságírók teszik hozzá, hogy az orosz titkosszolgálaton kívül benne van a buliban Izrael, no meg a kommunisták is. ´szintén csodálkozom A hét riporterén, akinek - a néhány hete véletlenül Londonban járt Demeter Ervin titkosszolgálati minisztert kérdezve - kicsúszott a száján az egyetlen ide illő kérdés: nem lehet, hogy az információk "egyenesen Budapestről" kerültek a Jane´s Intelligence Digestbe?
A miniszter jó titkosszolgához illően nem állított és nem cáfolt semmit.
Krasznait szombaton Párizsból hívtam fel, Strasbourgból reagált a Magyar Nemzet vádjaira. Szerinte "a magyar kormány Nemzetbiztonsági Hivatalának akciója áll a Jane´s Intelligence Digest angol titkosszolgálati magazin február 26-i >>információjaA Krasznainál is szigorúbb Richard Moyon párizsi szakszervezeti aktivista értékelése: "A magyar kormány Külügyminisztériuma és Nemzetbiztonsági Hivatala szemlátomást rágalomhadjáratba kezdett a Franciaországban menedéket kérő zámolyi romák ellen, ami könnyen Magyarország nemzetközi hitelvesztését és elszigetelődését eredményezheti. Tipikus rendőrállami, a rendszerváltás előtti sztálinizmust idéző hozzáállás: az üldözöttek nem önállóan cselekszenek, nema szegénység, az elnyomás, a rasszizmus ellen tiltakoznak, hanem Moszkva, a CIA, a Vatikán vagy a francia Deuxiéme Bureau ügynökei. A kiszolgáltatott ózdi romáknak a zámolyiak párizsi sajtótájékoztatójára való utaztatását a Külügyminisztérium finanszírozta, és egyetlen célja a romaellenes hazugságok terjesztése volt. Az összehangolt cigányellenes akcióval a kormány maga bizonyítja, hogy a legnagyobb magyarországi kisebbségnek valóban a hivatalos üldöztetés az osztályrésze.A kormányzatot ugyanakkor nem tévesztjük össze az igazi Magyarországgal."
Itt tartunk most. És borzasztóan érdekelne Demeter Ervin jövője.
Hell István
