Zámolyi romák: A csőszkunyhótól a Bourbon-palotáig

szerző
Hell István
publikálva
2001/10. (03. 08.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

ám forrást ez az újság sem közöl. A párizsi sajtótájékoztatóról viszont első kézből számolhatunk be.

ám forrást ez az újság sem közöl. A párizsi sajtótájékoztatóról viszont első kézből számolhatunk be.Addig-addig küldözgette az e-mailjeit dr. Georges Federmann strasbourgi pszichiáter és Borovi János párizsi matematikatanár, hogy úgy döntöttem, részt veszek az 1500 csatlakozó szervezetet és egyéni tagot magában foglaló francia Zámolyi Romákat Támogató Bizottság március 2-i, pénteki sajtótájékoztatóján, s a kellemest összekötve a hasznossal egyúttal tudósítom az egyik politikai napilapot (a Magyar Hírlapot - a szerk.).

A francia nemzetgyűlés épületébe meghirdetett akciót az tette lehetővé, hogy két francia parlamenti képviselő, bizonyos zöldpárti No‘l Mamére és Patrick Braouzec - utóbbi a Francia Kommunista Párt tagja - saját képviselői jogukon igényeltek egy 60 férőhelyes termet az épületben a sajtótájékoztató és az azt követő vitaest céljára. (A terem szűknek bizonyult. Megszámoltam, száznyolcan voltunk, s az emeletről le kellett lifteznünk két szinttel a föld alá, egy nagyobb helyiségbe.)

De ne szaladjunk ennyire előre. Georges és János meghívóitól egészen addig a pontig, hogy Demeter Ervin, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter március 4-én, vasárnap este "sem cáfolni, sem megerősíteni" nem kívánta, hogy a tekintélyes brit katonai szaklap, a Jane´s Intelligence Digest "egyenesen Budapestről" kapott információkat a zámolyi romák orosz és izraeli kapcsolatairól, hosszú az út. "Megbízható hírszerző forrásból értesültünk arról - írta február 26-án az angol titkosszolgálati magazin -, hogy a Hágával és a magyarországi romákkal kapcsolatos események jelentős mértékben ugyancsak orosz operatív akciók eredményei. A zámolyi cigány közösséget a jelek szerint felbátorították arra, hogy EU-szervek előtt azt állítsák, üldözik őket, megsértik emberi jogaikat, sőt: kérjenek politikai menedéket azért, hogy Magyarország sokkal kedvezőtlenebb fényben tűnjön fel a jelenlegi, létfontosságú EU-csatlakozási tárgyalásokon, mint amilyen a valós helyzet" - írják az angolok.

Megmondom a frankót

Csütörtökön, március 1-jén, a párizsi esemény előtt egy nappal hívnak "zdról: úgy tudják, hogy Berki Lajos cigány (származású) városi önkormányzati képviselőt, valamint Kótai Aladárt, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnökét és Gallyas Bertalan CKÖ-képviselőt szerdán behívatták a polgármesteri hivatalba, hogy közöljék velük: megint menniük kell Franciaországba, hogy a francia újságírók előtt "megkontrázzák" Krasznait, és ország-világ előtt tanúskodjanak arról, hogy a romák számára Magyarország (inkluzíve "zd) ha nem is tejjel-mézzel, kisebbségi törvénnyel és kisebbségi önkormányzatokkal folyó Kánaán, de ami a tejet és a mézet, a kisebbségi törvényt és a kisebbségi önkormányzatokat illeti, azokban nincsen semmi hiba. Krasznaiék hazudnak.

Jártak ők már Strasbourgban pár hónapja ugyanebből a forrásból, hiába: nem fogadták őket. Kótai "sem megerősíteni, sem cáfolni" nem kívánta most az utazásukról szóló hírt. ("Itt vagyunk Pesten, a belvárosban, egy nagyon komoly helyen, tárgyalunk, hívjál vissza öt perc múlva, akkor majd beszélgetünk." De többször öt perc múlva sem tudtam meg tőle többet, mint hogy "ha kapunk felkérést a párizsi utazásra", akkor majd "lehet, hogy megyünk". Az ózdi önkormányzat illetékes vezetői utolérhetetlenek voltak.)

A Ferihegyi repülőtér tranzitvárójában már egyikünk sem lepődött meg a találkozáson. Sok újat azonban sem ekkor, sem az elhúzódó repülőút alatt nem lehetett megtudni tőlük. Kótai Aladár csak egyszer esett ki a néma levente szerepéből: "Minket is egy média hívott fel, azért megyünk Párizsba" - mondta szégyenlősen.

A kis Fokkeren kevés volt az utas - az ózdi roma vezetők mégis az első osztályon, Business Class jeggyel utaztak. Úgy látszik, aki a jegyet vásárolta a részükre, automatikusan hajlamos pártfogoltjait "államtitkártól fölfelé" kategorizálni. A párizsi Charles de Gaulle repülőtéren Kótaiék nem akartak elszakadni a tranzitvárótól. Én is megittam még egy kávét, de mivel értem nem jött követségi gépkocsi, sietnem kellett, otthagytam őket.

Párizs, vándorünnep

A sajtótájékoztatóra korábban érkeztem, mint Kótaiék, akiket - mint kiderült - Simon Edina, a párizsi magyar nagykövetség sajtóattaséja kísért el az Assemblée Nationale, a nemzetgyűlés épületébe. Krasznai József azonban már korábban levelet írt neki, és visszautasította Kótaiék részvételét a tanácskozáson: "Tisztelt Simon Edina! Ön azt jelezte, hogy Berki Lajos, Gallyas Bertalan és Kótai Aladár urak részt kívánnak venni a Magyarországi Roma Parlament és a zámolyi romák által szervezett sajtókonferencián, amely március 2-án, a francia parlament épületében lesz megrendezve. Ezúttal sajnos nem tudunk eleget tenni kérésének. A fent említett urak egyrészt nem a romák által megválasztott képviselők, másrészt ők azok, akik az ózdi romák érdekeit háttérbe szorították a saját, illetve a települési önkormányzat érdekében. (...) Mivel ők a kormány érdekeit hivatottak képviselni, ezért nem tartanánk szerencsésnek, hogy ha úgy nézne ki a konferencia, hogy mi, romák egymást tesszük felelőssé a kialakult helyzetért. Az Ön mint sajtóattasé meghívása természetesen továbbra is érvényes, amennyiben élni kíván a felajánlott lehetőséggel."

A Zámolyi Romákat Támogató Bizottság kérésére a belépőkártyákat kiosztó kormányőrség nem engedte be Kótaiékat a rendezvényre. Az ózdiak megígérték ugyan, hogy megvárják a sajtótájékoztató végét, és akkor majd mindent "kitálalnak", de erre nem került sor, mert a fiúk - miután a francia TV 3-nak még nyilatkoztak - úgy eltűntek, hogy Kótai még hétfőn reggel sem érkezett haza.

Federmann, Krasznai,

Zsigó és mások

A sajtótájékoztatón egyre-másra tűntek fel az ismerős arcok: Richard Moyon középiskolai tanár a CGT-t, az egyik legnagyobb francia szakszervezeti szövetséget és a Cinquiéme Zone című alternatív lapot képviselte, dr. Georges Federmann pszichiáter a menedékesek egyesületét, Malik Salemkur az ENSZ Emberi Jogok Ligájának francia tagszervezetét, Edgar Neveu a MRAP nevű jogvédő egyesületet, a Gellérthegy alól elszármazott Borovi János és a Jókai utcai Klauber Vera a párizsi magyarokat, az 1956-os emigráns Bombola Mihály pedig a strasbourgiakat. Ott voltak a Világ Orvosai is, neves romakutatók és a National Geographic fotóriportere. Civilben jött Giollot katolikus püspök, aki arról a kijelentéséről híres, hogy a napi misézésnél keresztényibb cselekedet naponta részt venni egy önkényes lakásfoglalásban.

"Ami Strasbourgban történik, az egy laikus csoda" - mondta az elsőnek felszólaló dr. Georges Federmann. Csodának nevezte a zámolyi cigányok elszántságát, külön kiemelve a holokausztot túlélő 73 éves Kolompár Friderika és a 77 éves Krasznai Rudolf hősiességét, akik egy új hazában kénytelenek új életet kezdeni. Szerinte a jogvédők nem politikai, hanem polgárjogi küzdelmet folytatnak, s meggyőződése, hogy Magyarország be fog lépni az Európai Unióba - ha a hivatalos politika változtat a cigányokhoz és a szegényekhez való viszonyán.

Krasznai József, a zámolyi romák szószólója szóban is kiegészítette azt az írásos sajtóanyagot, amelyben a zámolyiakkal szembeni atrocitásokat kronológiai sorrendben tartalmazzák. (Nem igaz dr. Monostori Attilának, a mindeddig tisztázatlan körülmények között meghalt csákvári Cs. Ferenc jogi képviselőjének az az állítása, hogy a zámolyiak elhallgatják támogatóik elől az 1999. augusztusi haláleset tényét. Ez az atrocitás ott áll a többi között, minden szolidáris szervezet és magánszemély ismeri.) "A zámolyi romákat ért támadások miatt több levelet írtunk hivatalos helyekre, minisztériumokba, amelyekben segítséget kértünk, védelmet a cigányok számára. De ezekre a levelekre nem kaptunk választ" - mondta többek között Krasznai.

Zsigó Jenő, a Magyarországi Roma Parlament elnöke szerint a romák munkanélkülisége 75-80 százalékos, többségük regisztrálatlan. Az oktatásban a nem cigány szülők akarata érvényesül, fejtegette, és élesen bírálta az előző kormányzat idején bevezetett "roma felzárkóztató oktatást", amely széles körű szegregációhoz vezetett. Zsigó elutasította a kisebbségi törvényt, a kisebbségi önkormányzatok megválasztásának antidemokratikus rendszerét. "Arról hoztak törvényt, hogy a cigányok nem választhatják meg saját vezetőiket - és ez feudális állapotot teremtett."

A Roma Parlament elnöke arra kérte a Magyar Köztársaság kormányát, hogy tárja fel, ismerje el Európa előtt a magyarországi cigányság tragikus helyzetét. Ezzel szerinte a kormány erkölcsi győzelmet aratna, és lehetőséget teremtene egy történelmi fordulatra.

A tanácskozáshoz levelet intézett Alima Boumedienne európai parlamenti zöld képviselő: "Mint parlamenti képviselő, fellépek a magyar állammal szemben a romák politikai kirekesztése miatt." Szerinte a cigányok lehetnének az európaiság kovásza, és éppen a romákhoz való viszony mutathatja meg, hogy milyen Európát akarunk. A kommunista Patrick Braouzec levele szerint "a magyar kormány képtelen garantálni a zámolyi roma családok biztonságát".

Marcell Courthiade, a keleti nyelvek főiskolájának tanára a Nemzetközi Roma Szövetség (International Romani Union) képviseletében az ózdi cigány vezetőkre is célozva elmondta: "Sok roma együttműködik a rasszistákkal azért, hogy karriert csináljon." Majd hozzátette: "A kisebbségi önkormányzati rendszert a magyarok azért találták ki, hogy becsapják Európát." Ekkor hívott fel a Népszavából Puporka Lajos, hogy elmondja: Horváth Gábor külügyi szóvivő elismerte, hogy a Külügyminisztérium fizette az ózdi cigányvezetők repülőjegyét.

A sajtótájékoztató után - magyar és francia szokás szerint - beszélgettünk még egy keveset a közeli Bourbon kávéházban. Senki sem sejtette - az asztalnál ott ültek a sajtótájékoztató legfőbb szervezői -, hogy a magyarországi jobboldali sajtóban már kész a legnagyobb kontra: a Jane´s Intelligence Digest február 26-i számából való, a zámolyi romákat régi idők stílusában titkosszolgálati kapcsolatokkal megvádoló, leginkább a Rajk-per titkosszolgálati előkészítésére hasonlító idézet.

Az oroszok hol is vannak?

Éjfél körül jelent meg a számítógép képernyőjén a Magyar Nemzet internetes kiadása a cikkünk elején említett vádakkal. A brit szaklap "megbízható", de meg nem nevezett titkosszolgálati forrásokra hivatkozva közölte (Lovas István fordításában), hogy "a jelek szerint" az oroszok állnak a zámolyi cigányok menedékkérelme mögött, akik le akarják járatni Magyarországot, és meg akarják akadályozni európai uniós csatlakozásunkat.

Azt már nem a britek, hanem - szorgalmi feladatként - a magyar újságírók teszik hozzá, hogy az orosz titkosszolgálaton kívül benne van a buliban Izrael, no meg a kommunisták is. ´szintén csodálkozom A hét riporterén, akinek - a néhány hete véletlenül Londonban járt Demeter Ervin titkosszolgálati minisztert kérdezve - kicsúszott a száján az egyetlen ide illő kérdés: nem lehet, hogy az információk "egyenesen Budapestről" kerültek a Jane´s Intelligence Digestbe?

A miniszter jó titkosszolgához illően nem állított és nem cáfolt semmit.

Krasznait szombaton Párizsból hívtam fel, Strasbourgból reagált a Magyar Nemzet vádjaira. Szerinte "a magyar kormány Nemzetbiztonsági Hivatalának akciója áll a Jane´s Intelligence Digest angol titkosszolgálati magazin február 26-i >>információjaA Krasznainál is szigorúbb Richard Moyon párizsi szakszervezeti aktivista értékelése: "A magyar kormány Külügyminisztériuma és Nemzetbiztonsági Hivatala szemlátomást rágalomhadjáratba kezdett a Franciaországban menedéket kérő zámolyi romák ellen, ami könnyen Magyarország nemzetközi hitelvesztését és elszigetelődését eredményezheti. Tipikus rendőrállami, a rendszerváltás előtti sztálinizmust idéző hozzáállás: az üldözöttek nem önállóan cselekszenek, nema szegénység, az elnyomás, a rasszizmus ellen tiltakoznak, hanem Moszkva, a CIA, a Vatikán vagy a francia Deuxiéme Bureau ügynökei. A kiszolgáltatott ózdi romáknak a zámolyiak párizsi sajtótájékoztatójára való utaztatását a Külügyminisztérium finanszírozta, és egyetlen célja a romaellenes hazugságok terjesztése volt. Az összehangolt cigányellenes akcióval a kormány maga bizonyítja, hogy a legnagyobb magyarországi kisebbségnek valóban a hivatalos üldöztetés az osztályrésze.A kormányzatot ugyanakkor nem tévesztjük össze az igazi Magyarországgal."

Itt tartunk most. És borzasztóan érdekelne Demeter Ervin jövője.

Hell István

hellistvan@hotmail.com

szerző
Hell István
publikálva
2001/10. (03. 08.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra