Ukrán menekült gyerekek magyarországi beiskolázása

Zászló a zsemlében

Belpol

Szeptembertől több ezer ukrán menekült gyerek jelenhet meg a magyar közoktatásban, ám kérdéses, mennyire áll erre készen a rendszer. Március óta civil és egyházi kezdeményezések gondoskodtak arról, hogy e gyerekek magyarul tanulhassanak és értelmesen tölthessék az idejüket, de most már itt az ideje az állami szerepvállalásnak.

„Ez mi? És hogy mondjuk magyarul? Ez a zokni. És milyen színű? Így van, rózsaszín.” Bernadett egy asztal mellett ül, előtte egy nagy halom zokni, póló, szoknya és nadrág, vele szemben hét-nyolc izgága gyerek. Augusztus közepe van, forró nyári meleg, a 6–10 éves gyerekek a Mátyás téri Kesztyűgyár Közösségi Ház hűvös aulájában tanulják, hogyan mondjuk magyarul a különböző ruhadarabokat, színeket és számokat. Bernadett magyar mint idegennyelv-tanár, Zsombor szociológus, drámapedagógus és szociális munkás. Egy teremmel beljebb a csoport másik része éppen kishajót hajtogat, aztán cserélnek. A Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület nyári táborának utolsó napjaiban járunk, amelyet Ukrajnából menekült gyerekeknek szerveztek, hogy segítsék a szeptemberi beilleszkedést az iskolába, magyarul tanítsák őket, közösséget építsenek, és legfőképpen egy biztonságos helyet nyújtsanak nekik, ahol játszhatnak, és játszva tanulhatnak, míg a szüleik dolgoznak.

Felkészületlenül

„Délelőtt velünk van Bernadett, így mindenféle nyelvi játékot tudunk játszani, délután már csak mi maradunk a gyerekekkel, akik nem beszélünk ukránul” – mondja Lakatos Zsombor, aki 2016 óta dolgozik a Menedék Egyesületnél, korábban Fóton tartott foglalkozásokat kísérő nélkül érkezett kiskorúaknak. „Délután a szabad levegőn vagyunk, sokat mozgunk, megtanuljuk használni a budapesti tömegközlekedést, olyan helyekre kirándulunk, mint a Normafa vagy a Városliget, hogy ne legyen idegen a város a gyerekeknek.” A csapatban van egy pszichológus is, aki kézműves-foglalkozásokon vagy meseterápián keresztül segít feldolgozni a gyerekeknek a traumát, amit a háború és az okozott nekik, hogy a családjuk kettészakadt, otthon kellett hagyni a nagymamát, az apukát, vagy a kedvenc kiscicát.

A Menedék programja nem egyedül­álló, legalább hat olyan projekttel ismerkedtünk meg az elmúlt hetekben, amelyek az Ukrajnából érkező gyerekekre fókuszálnak. Mindegyik keretében nyári tábort, játékos programokat, sportfoglalkozásokat és magyarórákat szerveztek, és mindegyiket civilek vagy egyházi szervezetek kezdeményezték. Minderre nagy szükség van, hiszen a menedékes státusszal rendelkező ukrán gyerekek tankötelesek, így szeptember 1-jétől a magyar iskolarendszerbe kell járniuk. Ám erre egyik fél sincs felkészülve: sem a menekültek, sem a magyar iskolarendszer.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.