Ukrán menekült gyerekek magyarországi beiskolázása

Zászló a zsemlében

Belpol

Szeptembertől több ezer ukrán menekült gyerek jelenhet meg a magyar közoktatásban, ám kérdéses, mennyire áll erre készen a rendszer. Március óta civil és egyházi kezdeményezések gondoskodtak arról, hogy e gyerekek magyarul tanulhassanak és értelmesen tölthessék az idejüket, de most már itt az ideje az állami szerepvállalásnak.

„Ez mi? És hogy mondjuk magyarul? Ez a zokni. És milyen színű? Így van, rózsaszín.” Bernadett egy asztal mellett ül, előtte egy nagy halom zokni, póló, szoknya és nadrág, vele szemben hét-nyolc izgága gyerek. Augusztus közepe van, forró nyári meleg, a 6–10 éves gyerekek a Mátyás téri Kesztyűgyár Közösségi Ház hűvös aulájában tanulják, hogyan mondjuk magyarul a különböző ruhadarabokat, színeket és számokat. Bernadett magyar mint idegennyelv-tanár, Zsombor szociológus, drámapedagógus és szociális munkás. Egy teremmel beljebb a csoport másik része éppen kishajót hajtogat, aztán cserélnek. A Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület nyári táborának utolsó napjaiban járunk, amelyet Ukrajnából menekült gyerekeknek szerveztek, hogy segítsék a szeptemberi beilleszkedést az iskolába, magyarul tanítsák őket, közösséget építsenek, és legfőképpen egy biztonságos helyet nyújtsanak nekik, ahol játszhatnak, és játszva tanulhatnak, míg a szüleik dolgoznak.

Felkészületlenül

„Délelőtt velünk van Bernadett, így mindenféle nyelvi játékot tudunk játszani, délután már csak mi maradunk a gyerekekkel, akik nem beszélünk ukránul” – mondja Lakatos Zsombor, aki 2016 óta dolgozik a Menedék Egyesületnél, korábban Fóton tartott foglalkozásokat kísérő nélkül érkezett kiskorúaknak. „Délután a szabad levegőn vagyunk, sokat mozgunk, megtanuljuk használni a budapesti tömegközlekedést, olyan helyekre kirándulunk, mint a Normafa vagy a Városliget, hogy ne legyen idegen a város a gyerekeknek.” A csapatban van egy pszichológus is, aki kézműves-foglalkozásokon vagy meseterápián keresztül segít feldolgozni a gyerekeknek a traumát, amit a háború és az okozott nekik, hogy a családjuk kettészakadt, otthon kellett hagyni a nagymamát, az apukát, vagy a kedvenc kiscicát.

A Menedék programja nem egyedül­álló, legalább hat olyan projekttel ismerkedtünk meg az elmúlt hetekben, amelyek az Ukrajnából érkező gyerekekre fókuszálnak. Mindegyik keretében nyári tábort, játékos programokat, sportfoglalkozásokat és magyarórákat szerveztek, és mindegyiket civilek vagy egyházi szervezetek kezdeményezték. Minderre nagy szükség van, hiszen a menedékes státusszal rendelkező ukrán gyerekek tankötelesek, így szeptember 1-jétől a magyar iskolarendszerbe kell járniuk. Ám erre egyik fél sincs felkészülve: sem a menekültek, sem a magyar iskolarendszer.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?