Eddig öt pályázat érkezett a Zeneakadémia rektori pozíciójára

  • narancs.hu
  • 2023. augusztus 23.

Belpol

A jelenlegi rektor megbízatása október 31-én lejár, az új vezető november 1-jén kezdhet.

A korábbi sajtóhírekkel ellentétben nem hárman, hanem öten adták be határidőre a pályázatukat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori pozíciójára. A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közleménye szerint az öt pályázó Győriványi György Sándor (ilyen nevű muzsikusról nem tudunk - a szerk.), Keller András, Kutnyánszky Csaba, Marosi László és Tóth Péter.

A pályázók köre még nem tekinthető véglegesnek, mert postán is lehetett jelentkezni, így a postai ügyintézés határidejét is figyelembe véve vizsgálják majd meg az összes pályázat érvényességét.

Azt írják, a fenntartó minisztérium a rektori megbízásra benyújtott valamennyi, a pályázati feltételeknek megfelelt pályázatot megküldi az egyetemi szenátus részére.

A pályázatokat a szenátus elbírálja, és várhatóan szeptemberben felterjeszti a fenntartónak a rangsort. A jelenlegi rektor megbízatása október 31-én lejár, az új vezető november 1-jén kezdhet.

Mint a Telex írja, Keller András, a Zeneakadémia volt oktatója, a Concerto Budapest zeneigazgatója kedden nyilvánosságra hozta a benyújtott pályázatát. „Szeretném megelőzni a találgatásokat. Lehetőséget kívánok adni arra, hogy ne pusztán prekoncepciók, álhírek és feltételezések alapján alkossanak véleményt terveimről, hanem annak tartalmát megismerve pontos képet kapjon a közvélemény elképzeléseimről” – fogalmazott közleményében.

A Zeneakadémia szerepe a magyar kultúrában szerinte „jóval meghaladja egy oktatási intézmény feladatait és kereteit”, pályázatában pedig „az összefogást” tartja a legfontosabb elemnek. „A Zeneakadémián és tágabb értelemben a zenei életben legfőbb célom a konszenzus megteremtése, hisz a Zeneakadémia rektorválasztása szakmai kérdés, fölötte áll minden politikai érdeknek. A magyar klasszikus zene ügye, annak társadalmi szerepe, valamint a Zeneakadémia megújulása nemzeti ügy!” – írta Keller a közleményében.

Tóth Péter zeneszerző két cikluson át volt dékán a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán, emellett a Magyar Művészeti Akadémia zeneművészeti tagozatának vezetője. Az Indexnek azt mondta, sokan megkeresték a Zeneakadémiáról, és rábeszélték, hogy induljon – azonban nem tartja magát az egyetem jelöltjének, mert erről nem született testületi döntés.

„Úgy érzem, tartozom ennyivel a Zeneakadémiának” – mondta Tóth.

Keller András indulásával kapcsolatban hetek óta folyik vita a nyilvánosságban. A pályázat azért keltett feltűnést, mert sokak szerint azt Keller személyére írhatta ki a kulturális minisztérium. A Zeneakadémia 171 oktatója közös levélben tiltakozott a pályázat ellen, aminek többek között a Keller András agresszív vezetői stílusával kapcsolatos vádak voltak az okai.

A pályázatot végül visszavonták, és új kiírást jelentettek meg, amivel viszont továbbra is kizárták annak a jelöltnek az indulását, akit a Zeneakadémia szeretne rektornak, míg Keller Andrásét nem. A beadott pályázatok elbírálásának határideje október 31., ekkor jár le a mostani rektor, Vigh Andrea mandátuma is.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.