Egy különös becsületsértési per: rágalmazástól egy megoldatlan emberrablási ügyig

A múlt árnyai

Bűn

Fehér galléros bűnözőnek nevezett több Békés megyei rendőri vezetőt egy vállalkozó, emiatt a Békéscsabai Járásbíróság becsületsértés vétségében mondta ki bűnösnek a hosszú évek óta védett tanúként élő férfit. Az ügy kapcsán előkerült egy 32 év óta megoldatlan eset, Farkas Helga elrablása is.

A jelenleg is védett tanúként élő Fésű Pál Attila orosházi vállalkozó korábban „fehér galléros bűnözőnek” nevezett több Békés megyei rendőri vezetőt és nyomozót. A férfi tíz évvel ezelőtt egy nagy gazdasági ügy miatt életveszélyben volt, ezért a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága személyi védelmet rendelt el számára. Kezdetben éjjel-nappal három fegyveres védte (ennek a költsége tízmilliós tétel volt). E szoros felügyelet azóta enyhült. (Fésű Pál Attila a 2000-es évek első évtizedében érintettje és sértettje volt egy összességében már akkor is milliárdos kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett adócsalásnak. Bizonyos vállalkozók és cégek papíron adtak-­vettek hatalmas liba- és kacsaállományokat, s mindehhez hamis állatorvosi igazolást, szállítóleveleket szereztek, a fiktív üzletek után pedig visszaigényelték az áfát. Az ügyben 2010-ben rendelt el nyomozást a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága.)

Több vezető beosztású – az orosházi kapitányságon, illetve a Békés megyei főkapitányságon dolgozó – rendőr szerint Fésű nem volt és most sincs életveszélyben. A rendőrök későbbi tanúvallomásaikban nyilatkoztak is erről, az orosházi vállalkozó viszont azt állította, hogy a rendőrök védelem helyett életveszélyesen megfenyegették. Ez az elfajult vita vezetett ahhoz a becsületsértési perhez, amely másfél év múltán nemrég zárult le Békéscsabán.

A becsületsértési perben előkerült egy 1991-es – és azóta is felderítetlen – emberrablás ügye. A 17 évesen rejtélyes körülmények között eltűnt Farkas Helgáról máig nem tudni, mi lett vele, holttestét nem találták meg, az 1990-es évek közepén államigazgatási eljárásban holttá nyilvánították. (Elrablásáról lásd keretes anyagunkat.) A becsületsértési per tárgyalássorozatán megfigyelőként feltűnt a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) egyik munkatársa is.

Vitában a rendőrséggel

Az állategészségügyi szakmérnökként dolgozó, a honi liba- és kacsaágazatban ügy­vezető igazgatóként termelésszervezéssel foglalkozó Fésű kétségtelenül nyughatatlan természetű. A bíróság szerint értelmi képességei átlagon felüliek, amihez egy – a vádlott és jogi képviselője részéről többszörösen megkérdőjelezett – igazságügyi orvos szakértői vélemény azt is hozzátette, hogy belátóképessége közepes fokban korlátozott, és kevert típusú paranoiában szenved. (Ezt olyan orvos szakértők állították, akik nem találkoztak a vádlottal.) Utóbbi amúgy nem lenne meglepő, ha azt nézzük, hogy a férfi a rendőrséggel legalább tizenöt éve szinte állandó harcban áll, s immár több mint egy évtizede az adóhatóság védett tanújaként él – aligha kétséges, hogy mindez idegileg és fizikailag is kimerítő.

Fésű a 2000-es évek elejétől több feljelentést tett a Békés megyei és orosházi rendőri vezetők ellen. Ezek lényege, hogy többször halotti koszorút helyeztek a lakása ajtajához vagy a kocsijára, de úgy látta, a rendőrség csak ímmel-ámmal nyomoz az ügyben, noha ő védett tanú. Egy heves vita után aztán Czeher Péter orosházi rendőrkapitány nem volt hajlandó felvenni Fésűnek azt a feljelentését, amelyet Petőfi Attila vezérőrnagy ellen tett volna Farkas Helga elrablásával összefüggésben. Az állandósult és elfajult konfliktusban a viharsarki rendőri vezetők számára az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor Fésű egy 2019-es ellenük tett feljelentésében „fehér galléros bűnözőnek” nevezte őket. Ezért négy rendőrtiszt becsületsértés miatt eljárást kezdeményezett ellene, a vádat a Szolnoki Járási Ügyészség képviselte a Békéscsabai Járásbíróság előtt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.