Egy különös becsületsértési per: rágalmazástól egy megoldatlan emberrablási ügyig

A múlt árnyai

Bűn

Fehér galléros bűnözőnek nevezett több Békés megyei rendőri vezetőt egy vállalkozó, emiatt a Békéscsabai Járásbíróság becsületsértés vétségében mondta ki bűnösnek a hosszú évek óta védett tanúként élő férfit. Az ügy kapcsán előkerült egy 32 év óta megoldatlan eset, Farkas Helga elrablása is.

A jelenleg is védett tanúként élő Fésű Pál Attila orosházi vállalkozó korábban „fehér galléros bűnözőnek” nevezett több Békés megyei rendőri vezetőt és nyomozót. A férfi tíz évvel ezelőtt egy nagy gazdasági ügy miatt életveszélyben volt, ezért a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága személyi védelmet rendelt el számára. Kezdetben éjjel-nappal három fegyveres védte (ennek a költsége tízmilliós tétel volt). E szoros felügyelet azóta enyhült. (Fésű Pál Attila a 2000-es évek első évtizedében érintettje és sértettje volt egy összességében már akkor is milliárdos kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett adócsalásnak. Bizonyos vállalkozók és cégek papíron adtak-­vettek hatalmas liba- és kacsaállományokat, s mindehhez hamis állatorvosi igazolást, szállítóleveleket szereztek, a fiktív üzletek után pedig visszaigényelték az áfát. Az ügyben 2010-ben rendelt el nyomozást a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága.)

Több vezető beosztású – az orosházi kapitányságon, illetve a Békés megyei főkapitányságon dolgozó – rendőr szerint Fésű nem volt és most sincs életveszélyben. A rendőrök későbbi tanúvallomásaikban nyilatkoztak is erről, az orosházi vállalkozó viszont azt állította, hogy a rendőrök védelem helyett életveszélyesen megfenyegették. Ez az elfajult vita vezetett ahhoz a becsületsértési perhez, amely másfél év múltán nemrég zárult le Békéscsabán.

A becsületsértési perben előkerült egy 1991-es – és azóta is felderítetlen – emberrablás ügye. A 17 évesen rejtélyes körülmények között eltűnt Farkas Helgáról máig nem tudni, mi lett vele, holttestét nem találták meg, az 1990-es évek közepén államigazgatási eljárásban holttá nyilvánították. (Elrablásáról lásd keretes anyagunkat.) A becsületsértési per tárgyalássorozatán megfigyelőként feltűnt a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) egyik munkatársa is.

Vitában a rendőrséggel

Az állategészségügyi szakmérnökként dolgozó, a honi liba- és kacsaágazatban ügy­vezető igazgatóként termelésszervezéssel foglalkozó Fésű kétségtelenül nyughatatlan természetű. A bíróság szerint értelmi képességei átlagon felüliek, amihez egy – a vádlott és jogi képviselője részéről többszörösen megkérdőjelezett – igazságügyi orvos szakértői vélemény azt is hozzátette, hogy belátóképessége közepes fokban korlátozott, és kevert típusú paranoiában szenved. (Ezt olyan orvos szakértők állították, akik nem találkoztak a vádlottal.) Utóbbi amúgy nem lenne meglepő, ha azt nézzük, hogy a férfi a rendőrséggel legalább tizenöt éve szinte állandó harcban áll, s immár több mint egy évtizede az adóhatóság védett tanújaként él – aligha kétséges, hogy mindez idegileg és fizikailag is kimerítő.

Fésű a 2000-es évek elejétől több feljelentést tett a Békés megyei és orosházi rendőri vezetők ellen. Ezek lényege, hogy többször halotti koszorút helyeztek a lakása ajtajához vagy a kocsijára, de úgy látta, a rendőrség csak ímmel-ámmal nyomoz az ügyben, noha ő védett tanú. Egy heves vita után aztán Czeher Péter orosházi rendőrkapitány nem volt hajlandó felvenni Fésűnek azt a feljelentését, amelyet Petőfi Attila vezérőrnagy ellen tett volna Farkas Helga elrablásával összefüggésben. Az állandósult és elfajult konfliktusban a viharsarki rendőri vezetők számára az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor Fésű egy 2019-es ellenük tett feljelentésében „fehér galléros bűnözőnek” nevezte őket. Ezért négy rendőrtiszt becsületsértés miatt eljárást kezdeményezett ellene, a vádat a Szolnoki Járási Ügyészség képviselte a Békéscsabai Járásbíróság előtt.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)