Brüsszeli terrortámadás: őrizetbe vettek két tunéziait Párizsban

Bűn

Terrorcselekmény és terrorcselekménnyel kapcsolatos gyilkosságban való bűnrészesség gyanúja miatt.

Őrizetbe vettek Párizsban két tunéziai állampolgárt a múlt heti brüsszeli merénylettel összefüggésben, amelynek során egy tunéziai iszlamista merénylő lelőtt két svéd futballszurkolót – közölte kedden a francia terrorelhárítási ügyészség.

A tájékoztatás szerint

a két ember ellen hétfőn eljárást indított egy vizsgálóbíró Párizsban terrorcselekmény és terrorcselekménnyel kapcsolatos gyilkosságban való bűnrészesség gyanúja miatt.

Mindkét gyanúsított tunéziai állampolgár, a párizsi régióban él, egyikük 40, a másik 50 év körüli. A fiatalabb csaknem 20 éve Párizsban él, és határozottan tagadja a vádakat – közölte ügyvédje az AFP hírügynökséggel.

"Semmi köze se közelről, se távolról a merénylethez" – mondta Souleymen Rakrouki, akinek a merénylő "régóta ismert barátja, de nem látta rajta a radikalizálódás jeleit". Soha nem tudott volna elképzelni egy ilyen akciót (tőle) – hangsúlyozta a védő.

A másik gyanúsított védői nem kívánták kommentálni a vádemeléseket.  

A terrorelhárítási ügyészség szerint az eljárás fogja feltárni, hogy a két gyanúsított milyen kapcsolatban állt a brüsszeli merénylet elkövetőjével, a 46 éves tunéziai származású iszlamista támadóval, Abdesalam Lassouddal, aki 2011-ben megszökött hazája egyik börtönéből, ahol 26 éves büntetését töltötte.

Lassoud 2011-es szökése óta Norvégiában, Svédországban, Olaszországban, illetve Belgiumban folyamodott menekültstátuszért, de mindegyik országban elutasították. 2021 óta kitoloncolási végzés hatálya alatt állt, amelyet azonban soha nem hajtottak végre. Mint ismert, a támadót múlt kedden lelőtte a belga rendőrség.

Az üggyel kapcsolatban két embert vettek őrizetbe csütörtökön Franciaországban, de kettőt szabadon engedtek.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.