Kik és miért kínozzák az állatokat?

Élet-halál urai

Bűn

Felakasztotta, elvágta a torkát, autója mögött vontatta. Köztünk élő emberek követnek el ilyen és ehhez hasonló bűncselekményeket – állatok ellen. A közvélemény felháborodással fogadja a nyilvánosságra jutó eseteket, a szigorú büntetések azonban rendre elmaradnak, pedig szakértők szerint, aki állatot kínoz, az később embert is bántani fog.

A Baranya megyében élő H. L. hazafelé tartott barátjától, akitől egy nőstény keverék kölyökkutyát kapott ajándékba. Terelésre használta volna, ám az úton úgy ítélte meg, hogy a kutya túl játékos, ezért nem veszi hasznát. A szántó felé vette az irányt, és keresett egy akácfát. A kutya nyakán pórázként funkcionáló bálamadzagot átvetette az egyik ágon, s nagy erővel megrántotta. A kutya a levegőbe emelkedett, a nyakcsigolyája eltört. H. L.-t a bíróság állatkínzás vétsége miatt jogerősen 40 nap elzárásra ítélte. 

Egy másik baranyai elkövető ittas állapotban egy 160 centiméteres vascsővel vágta fejbe kaukázusi juhászkutyáját, később pedig egy konyhakéssel elvágta a torkát – jogerősen 50 nap elzárást kapott. Egy mezőnyárádi férfi egy bányató partján akasztotta fel a kutyáját, majd a fején és a testén egy baltával többször megütötte, és a tóba hajította. Az elkövetőt két év felfüggesztettre ítélték. A balotaszállási H. B. elszökött kutyáját az autója vonóhorgához kötötte, majd 20–30 kilométer/óra sebességgel 2,7 kilométeren keresztül húzta a kocsi után. Nem jogerősen tíz hónap szabadságvesztésre ítélték, a büntetést végül két év próbaidőre felfüggesztették.

Sokáig lehetne sorolni az állatkínzással kapcsolatos bírósági eseteket, amelyek enyhe büntetéssel zárultak. Az állatvédelmi szabályok ez év elejétől szigorodtak ugyan (lásd: Láncot hordunk, Magyar Narancs, 2022. január 5.), de a törvények leginkább a nyereségvágyból elkövetett bűncselekményekre (kutyaviadalok, szaporítás, orvvadászat) fókuszálnak, miközben nagyrészt nem bűnözők, hanem problémás hátterű, nehéz körülmények között élő, mentális zavarokkal küzdő személyek követnek el állatkínzást, olyanok, akiket a szigorúbb szankciók nem feltétlenül tántorítanak el.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.