Kik és miért kínozzák az állatokat?

Élet-halál urai

Bűn

Felakasztotta, elvágta a torkát, autója mögött vontatta. Köztünk élő emberek követnek el ilyen és ehhez hasonló bűncselekményeket – állatok ellen. A közvélemény felháborodással fogadja a nyilvánosságra jutó eseteket, a szigorú büntetések azonban rendre elmaradnak, pedig szakértők szerint, aki állatot kínoz, az később embert is bántani fog.

A Baranya megyében élő H. L. hazafelé tartott barátjától, akitől egy nőstény keverék kölyökkutyát kapott ajándékba. Terelésre használta volna, ám az úton úgy ítélte meg, hogy a kutya túl játékos, ezért nem veszi hasznát. A szántó felé vette az irányt, és keresett egy akácfát. A kutya nyakán pórázként funkcionáló bálamadzagot átvetette az egyik ágon, s nagy erővel megrántotta. A kutya a levegőbe emelkedett, a nyakcsigolyája eltört. H. L.-t a bíróság állatkínzás vétsége miatt jogerősen 40 nap elzárásra ítélte. 

Egy másik baranyai elkövető ittas állapotban egy 160 centiméteres vascsővel vágta fejbe kaukázusi juhászkutyáját, később pedig egy konyhakéssel elvágta a torkát – jogerősen 50 nap elzárást kapott. Egy mezőnyárádi férfi egy bányató partján akasztotta fel a kutyáját, majd a fején és a testén egy baltával többször megütötte, és a tóba hajította. Az elkövetőt két év felfüggesztettre ítélték. A balotaszállási H. B. elszökött kutyáját az autója vonóhorgához kötötte, majd 20–30 kilométer/óra sebességgel 2,7 kilométeren keresztül húzta a kocsi után. Nem jogerősen tíz hónap szabadságvesztésre ítélték, a büntetést végül két év próbaidőre felfüggesztették.

Sokáig lehetne sorolni az állatkínzással kapcsolatos bírósági eseteket, amelyek enyhe büntetéssel zárultak. Az állatvédelmi szabályok ez év elejétől szigorodtak ugyan (lásd: Láncot hordunk, Magyar Narancs, 2022. január 5.), de a törvények leginkább a nyereségvágyból elkövetett bűncselekményekre (kutyaviadalok, szaporítás, orvvadászat) fókuszálnak, miközben nagyrészt nem bűnözők, hanem problémás hátterű, nehéz körülmények között élő, mentális zavarokkal küzdő személyek követnek el állatkínzást, olyanok, akiket a szigorúbb szankciók nem feltétlenül tántorítanak el.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.