Kik és miért kínozzák az állatokat?

Élet-halál urai

Bűn

Felakasztotta, elvágta a torkát, autója mögött vontatta. Köztünk élő emberek követnek el ilyen és ehhez hasonló bűncselekményeket – állatok ellen. A közvélemény felháborodással fogadja a nyilvánosságra jutó eseteket, a szigorú büntetések azonban rendre elmaradnak, pedig szakértők szerint, aki állatot kínoz, az később embert is bántani fog.

A Baranya megyében élő H. L. hazafelé tartott barátjától, akitől egy nőstény keverék kölyökkutyát kapott ajándékba. Terelésre használta volna, ám az úton úgy ítélte meg, hogy a kutya túl játékos, ezért nem veszi hasznát. A szántó felé vette az irányt, és keresett egy akácfát. A kutya nyakán pórázként funkcionáló bálamadzagot átvetette az egyik ágon, s nagy erővel megrántotta. A kutya a levegőbe emelkedett, a nyakcsigolyája eltört. H. L.-t a bíróság állatkínzás vétsége miatt jogerősen 40 nap elzárásra ítélte. 

Egy másik baranyai elkövető ittas állapotban egy 160 centiméteres vascsővel vágta fejbe kaukázusi juhászkutyáját, később pedig egy konyhakéssel elvágta a torkát – jogerősen 50 nap elzárást kapott. Egy mezőnyárádi férfi egy bányató partján akasztotta fel a kutyáját, majd a fején és a testén egy baltával többször megütötte, és a tóba hajította. Az elkövetőt két év felfüggesztettre ítélték. A balotaszállási H. B. elszökött kutyáját az autója vonóhorgához kötötte, majd 20–30 kilométer/óra sebességgel 2,7 kilométeren keresztül húzta a kocsi után. Nem jogerősen tíz hónap szabadságvesztésre ítélték, a büntetést végül két év próbaidőre felfüggesztették.

Sokáig lehetne sorolni az állatkínzással kapcsolatos bírósági eseteket, amelyek enyhe büntetéssel zárultak. Az állatvédelmi szabályok ez év elejétől szigorodtak ugyan (lásd: Láncot hordunk, Magyar Narancs, 2022. január 5.), de a törvények leginkább a nyereségvágyból elkövetett bűncselekményekre (kutyaviadalok, szaporítás, orvvadászat) fókuszálnak, miközben nagyrészt nem bűnözők, hanem problémás hátterű, nehéz körülmények között élő, mentális zavarokkal küzdő személyek követnek el állatkínzást, olyanok, akiket a szigorúbb szankciók nem feltétlenül tántorítanak el.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.