A Baranya megyében élő H. L. hazafelé tartott barátjától, akitől egy nőstény keverék kölyökkutyát kapott ajándékba. Terelésre használta volna, ám az úton úgy ítélte meg, hogy a kutya túl játékos, ezért nem veszi hasznát. A szántó felé vette az irányt, és keresett egy akácfát. A kutya nyakán pórázként funkcionáló bálamadzagot átvetette az egyik ágon, s nagy erővel megrántotta. A kutya a levegőbe emelkedett, a nyakcsigolyája eltört. H. L.-t a bíróság állatkínzás vétsége miatt jogerősen 40 nap elzárásra ítélte.
Egy másik baranyai elkövető ittas állapotban egy 160 centiméteres vascsővel vágta fejbe kaukázusi juhászkutyáját, később pedig egy konyhakéssel elvágta a torkát – jogerősen 50 nap elzárást kapott. Egy mezőnyárádi férfi egy bányató partján akasztotta fel a kutyáját, majd a fején és a testén egy baltával többször megütötte, és a tóba hajította. Az elkövetőt két év felfüggesztettre ítélték. A balotaszállási H. B. elszökött kutyáját az autója vonóhorgához kötötte, majd 20–30 kilométer/óra sebességgel 2,7 kilométeren keresztül húzta a kocsi után. Nem jogerősen tíz hónap szabadságvesztésre ítélték, a büntetést végül két év próbaidőre felfüggesztették.
Sokáig lehetne sorolni az állatkínzással kapcsolatos bírósági eseteket, amelyek enyhe büntetéssel zárultak. Az állatvédelmi szabályok ez év elejétől szigorodtak ugyan (lásd: Láncot hordunk, Magyar Narancs, 2022. január 5.), de a törvények leginkább a nyereségvágyból elkövetett bűncselekményekre (kutyaviadalok, szaporítás, orvvadászat) fókuszálnak, miközben nagyrészt nem bűnözők, hanem problémás hátterű, nehéz körülmények között élő, mentális zavarokkal küzdő személyek követnek el állatkínzást, olyanok, akiket a szigorúbb szankciók nem feltétlenül tántorítanak el.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
