A kormánypárti és az ellenzéki politikusok novemberben egyhangúan megszavazták azt a módosítót, amelyet „állatvédelmi törvényként” szokás emlegetni. A szigorítás valójában több törvényt érint, s magát a büntető törvénykönyvet is. 2022. január 1-jétől egyebek mellett öt évig terjedő szabadságvesztés jár a mérgezésért, és a csalétkek kihelyezésének előkészülete is büntetendő. Minősített eset lett a szaporítás, amiért szintén öt évet lehet kapni. Az állatviadalok szervezőin túl immár a résztvevők is börtönbe kerülhetnek, és szigorúbban lehet szankcionálni a visszaeső állatkínzókat.
„Abban reménykedünk, hogy a szigorúbb jogszabályi környezet elrettentő erővel fog bírni a potenciális állatkínzókkal szemben, és az állatok ellen elkövetett bűncselekmények száma csökkeni fog” – mondja Ovádi Péter fideszes országgyűlési képviselő, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, a módosítás előterjesztője. Szerinte a szigorítással nem csak az elrettentés a cél, reményeik szerint az igazságszolgáltatás élni is fog az új lehetőségekkel.
„A törvénymódosítás következtében több új elkövetési magatartás is büntetőjogi megítélés alá került, ezzel együtt járhat ugyan a bűncselekmények számbeli növekedése, azonban a büntetési tétel szigorítása reményt adhat az ilyen jellegű kriminalizált magatartások megfékezésére, illetőleg azok csökkenésére” – válaszolta megkeresésünkre az Országos Rendőr-főkapitányság.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal álláspontja szerint a Btk. szigorítása megfelelő alapot ad a rendőrségnek a határozott fellépésre, ám tapasztalataik szerint önmagában az előírások szigorítása nem mindig hozza meg a várt eredményt. Nagyon fontos – írta lapunknak a Nébih – a következetes jogalkalmazás, a szigorú ítéletek megismertetése a nyilvánossággal, valamint a szemléletformálás.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
