Az állatvédelmi szabályok szigorítása

Láncot hordunk

Belpol

Az állat- és természetvédő szervezetek egyetértenek abban, hogy bár az „állatvédelmi törvény” szigorítása miatt az eddigieknél súlyosabb bírósági ítéletek születhetnek, mindez távolról sem elegendő. A valódi változáshoz sok pénzre és szemléletváltásra lenne szükség.

A kormánypárti és az ellenzéki politikusok novemberben egyhangúan megszavazták azt a módosítót, amelyet „állatvédelmi törvényként” szokás emlegetni. A szigorítás valójában több törvényt érint, s magát a büntető törvénykönyvet is. 2022. január 1-jétől egyebek mellett öt évig terjedő szabadságvesztés jár a mérgezésért, és a csalétkek kihelyezésének előkészülete is büntetendő. Minősített eset lett a szaporítás, amiért szintén öt évet lehet kapni. Az állatviadalok szervezőin túl immár a résztvevők is börtönbe kerülhetnek, és szigorúbban lehet szankcionálni a visszaeső állatkínzókat.

„Abban reménykedünk, hogy a szigorúbb jogszabályi környezet elrettentő erővel fog bírni a potenciális állatkínzókkal szemben, és az állatok ellen elkövetett bűncselekmények száma csökkeni fog” – mondja Ovádi Péter fideszes országgyűlési képviselő, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, a módosítás előterjesztője. Szerinte a szigorítással nem csak az elrettentés a cél, reményeik szerint az igazságszolgáltatás élni is fog az új lehetőségekkel.

„A törvénymódosítás következtében több új elkövetési magatartás is büntetőjogi megítélés alá került, ezzel együtt járhat ugyan a bűncselekmények számbeli növekedése, azonban a büntetési tétel szigorítása reményt adhat az ilyen jellegű kriminalizált magatartások megfékezésére, illetőleg azok csökkenésére” – válaszolta megkeresésünkre az Országos Rendőr-főkapitányság.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal álláspontja szerint a Btk. szigorítása megfelelő alapot ad a rendőrségnek a határozott fellépésre, ám tapasztalataik szerint önmagában az előírások szigorítása nem mindig hozza meg a várt eredményt. Nagyon fontos – írta lapunknak a Nébih – a következetes jogalkalmazás, a szigorú ítéletek megismertetése a nyilvánossággal, valamint a szemléletformálás.

 
Rács mögött
Fotó: police.hu

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.