Helyreigazítás
Cikkünk korábbi állításával szemben Pataky Albert már nem dolgozik a Magyar Pünkösdi Egyház legfelső vezetésében, nem tagja az Elnökségnek és az Egyháztanácsnak. Az interjúból ezt az állítást már kivettük.
2018 őszén költségvetési csalás gyanújával indult nyomozás azzal kapcsolatban, hogy az állami közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó normatív támogatásokat a törvényi céltól eltérő módon használhatták fel a Magyar Pünkösdi Egyháznál (MPE). A kár összegét először 8 milliárd forintban határozták meg, a most lezárult nyomozás végén azonban az adóhatóság már 18 milliárd forintos kárértéket kért számon az egyházhoz tartozó intézmények több vezetőjén. A vádemelési indítvány szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette, különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntette merült fel ellenük.
Az ügy középpontjában az MPE-hez tartozó, de önállóan gazdálkodó, békéscsabai központú, szociális feladatokat ellátó Közösségi Misszió (KM) – valamint a hozzá tartozó Szocnet Igazgatási Központ – áll, melynek két volt ügyvezetője több mint két éve letartóztatásban van, míg a KM-mel kapcsolatban álló, étkeztetéssel foglalkozó gyulai Gordiusz Intézmény egykori vezetője bűnügyi felügyelet alatt áll. Ez utóbbi férfi beszélt most a Narancs.hu-nak a nyomozás során szerzett tapasztalatairól és az ügy általa vélt mozgatórugóiról. Bár személye beazonosítható, azt kérte portálunktól, hogy a nevét ne írjuk le.
Magyar Narancs: Ön szerint sem az alapos gyanú, sem a vádemelés, sem a bűnszervezet megalapozottsága nem áll meg abban a büntetőügyben, amelyet a nyomozóhatóság folytatott az MPE intézményeihez kötődő költségvetési csalássorozattal kapcsolatban, miközben minden gyanúsított és leendő vádlott azzal védekezik, hogy az ellene felhozott terhelő körülmények igaztalanok.
NN: Ha ma Magyarországon valakit meggyanúsítanak, ezt követően pedig megvádolnak, akkor a statisztika szerint 98 százalék a váderedményesség. Nem hiszem, hogy csak ez a 2 százaléknyi ártatlan ember lenne ebben az országban. Nagyon erős szembeszéllel kellett megküzdeni a nyomozati eljárásban a gyanúsítottaknak, így nekem is, mert ez a nyomozás minden volt, csak objektív nem. Esetemben tényekkel tudom bizonyítani, hogy azok a szerződések, tevékenységek és magatartás még a hatóság szerint sem lehet bűncselekmény, már ha figyelembe veszik az egyházi törvényt, a saját nyomozati anyagaikat, elemzéseiket és a tényeket, nem is beszélve a költségvetési pénzeket ellenőrző Magyar Államkincstár (MÁK) által készített jegyzőkönyvekről.
MN: Azt állítja, hogy hátrányos megkülönböztetések sorozatát kellett elviselnie. Ez hogyan és miben nyilvánult meg?
NN: Ebben az eljárásban vannak egyenlőbbek az egyenlők között. Egyházi megbízási támogatási szerződésekről van szó, amelyeket támad és kétségbe von a nyomozóhatóság, miközben meggyőződésem, hogy ezek teljesen rendben vannak. A nyugati világban mindenütt így működnek az egyházak. A bizonyítható hátrányos megkülönböztetés abban ragadható meg, hogy tartalmában és összegében ugyanazt, vagy hasonló támogatási és megbízási szerződéseket kötöttem meg szociális és egyházi intézményvezetőként nem csak a nyomozás középpontjában álló Szocnet Igazgatási Központtal, hanem az MPE-vel, Pataky Albert elnökkel és az általa vezetett MPE Legatum Intézménnyel is. Ám míg ez utóbbi esetben a nyomozók szerint nem merül fel bűncselekmény gyanúja, addig az előbbiek esetében igen.
Az általam vezetett intézménynél mindez bűncselekmény, ezért sorozatban történtek lefoglalások és zár alá vételek, a másik esetben semmi gyanú nem merült fel, ott mindent rendben találtak.
Közben a gyanúsítás során a kárértéket egyre csak emelték. Meggyőződésem szerint azért, hogy nagyobb legyen az elkövetési érték és a büntetőjogi fenyegetettség.
MN: Ezt úgy kell érteni, hogy ami az Ön által vezetett Gordiusznál a hatóság szerint bűncselekmény volt, az a Legatum Intézménynél már nem az?
NN: Pontosan.
MN: Költségvetési csalás gyanújával indult a nyomozás, de Ön azt állítja, hogy a felhozott gyanúsításokban szereplő tételeknél egyetlen fillér költségvetési pénz sincs. Ezt hogyan kell érteni?
NN: Szó szerint! Évenként váltásban intézményeinket a MÁK és a vármegyei kormányhivatal is ellenőrizte. Az ezeket lezáró jegyzőkönyvekben benne van, hogy a Gordiusz Intézmény minden forint költségvetési pénzzel elszámolt, azt a célnak megfelelően felhasználta, így a vitatott szerződések pénzeit abból nem lehetett kifizetni. Mást ne mondjak, naponta 20 ezer ember étkeztetését biztosítottuk, ami igen jelentős nagyságrendű tétel volt. Igazoltam a hatóság felé, hogy a Gordiusz Intézmény saját bevételként személyi térítési díjat szedett be, amelyek nagyságrendileg is meghaladták a vitatott szerződések értékét. Így az bőven kielégíthető volt abból. Másrészt a nyomozóhatóság is készített néha elég zavaros, pontatlan és ellentmondásos elemzéseket arról, hogy nem állapítható meg: a szerződéseket pontosan milyen forrásból fizette ki az intézmény, mivel csak egy bankszámlánk volt. Így pedig mindig csak az év végén a könyvelés osztotta szét, hogy az állami költségvetési normatívát felhasználtuk, a térítési díjakból pedig egyéb kifizetéseket teljesítettünk. Sem saját könyvelésünk, sem az államkincstári kimutatás, sem a nyomozók saját elemzése nem támasztja alá a költségvetési csalás gyanúját.
MN: 2022-ig sem a MÁK, sem az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem állapított meg semmi törvénybe ütközőt, mégis elindult a nyomozás, amely most ott tart, hogy az okozott kár értéke eléri a 18 milliárd forintot. Hogyan lehetséges ez?
NN: Annak örülnék a legjobban, ha erre a hatóság választ tudna adni! A nyomozati anyaghoz csatoltuk azokat az államkincstári bizonylatokat, amelyek igazolják, hogy a költségvetési normatíva felhasználásával minden rendben volt, azokat csak a törvényben meghatározott célokra használtuk fel. Meggyőződésem, hogy az egyházi kiegészítő támogatást hitéleti célokra költeni nem az ördögtől való. (Az egyházi kiegészítő támogatás a normatíván felül mintegy 70 százalékos pluszforrást jelent – a szerző megjegyzése.) Másrészt a normatíván és az egyházi kiegészítő támogatáson felül intézményeinknek nagyon jelentős saját bevétele volt a térítési díjakból. Éppen ezért azt gondolom, már az elejétől kezdve a nyomozóknak olyan erős prekoncepciójuk volt az üggyel kapcsolatban, hogy mi bármi ezzel ellenkező bizonyító erejű dokumentumot csatoltunk be, az egyáltalán nem zavarta őket, figyelembe sem vették.
MN: Mi volt a nyomozók válasza a becsatolt dokumentumokra?
NN: Erre sem visszajelzés, sem bármilyen korrekció nem történt, mintha nem adtunk volna be semmit. Nem is voltak kíváncsiak ezekre, ezzel összefüggésben rá sem kérdeztek semmire. Csak szajkózták saját prekoncepciójukat.
MN: Megtörtént olyan is, hogy az adónyomozók csak a gyanúsítás után mentek ki házkutatásra és a könyvelést lefoglalni.
NN: Ez a legutóbbi időben egy alapítvánnyal kapcsolatos érdekes nyomozati cselekmény volt, ahol pénzmosás volt a gyanúsítás tárgya. Csak kérdezem: könyvelés nélkül hogyan lehet ilyen megállapítást tenni? Terheltként én hívtam fel a nyomozók figyelmét, hogy mindehhez tessék már beszerezni a könyvelést, mert anélkül bajos a gyanúsítás! Már akkor, ha a hatóság nem A tanú című magyar filmet tekinti a nyomozása etalonjának. Egy más alkalommal az előbb említett alapítvány egy gépjárművét akarták szemlézni, és egy éjféli időpontot adtak meg erre. Valószínűleg elírás történhetett, de amikor ezt pontosították, nem írták meg, hogy az előző időpont téves volt. No comment.
MN: Az is előfordult, hogy gyanúsítotti minőségében összekeverték az egyik családtagjával.
NN: Egy nyomozási bíróhoz köthető ez az eset, és a bűnügyi felügyelet meghosszabbításáról szólt. De előfordult az is, hogy a megyét, ahol lakom, összekeverték egy másikkal, de felcserélték a várost és a nevemet is egy másik gyanúsítottéval, aki ráadásul nő. Ez a bűnügyi felügyelettel volt kapcsolatos, de egy Békés megyei város helyett Miskolcot írtak, ami azért nem ugyanaz!
MN: Azt állítja, hogy a nyomozás logikátlanul, büntetőjogilag pedig értelmezhetetlenül zajlott?
NN: Rosszkor voltam rossz helyen.
Beszéljünk egyenesen: egy egyházpolitikai harc kellős közepébe kerültem. Ezt nem láthattam előre.
2013-ban kerültem a Gordiusz élére és tizenegy év alatt a nulláról építettem fel országos intézménnyé. Sikeresek voltunk, az összes ellenőrzésünk pozitívan zárult. Nálunk az államkincstár nem hiányokat állapított meg, hanem az eltávolításom előtti lezáró jegyzőkönyv 18 milliós pluszt mutatott, egyben többlet normatívaigénylést engedélyeztek számunkra, ami elég kemény érv a gyanúsításunk ellen. Az egyházi intézményrendszerben jó pár befolyásos és feltörekvő ember figyelmét mindez felkeltette, ez pedig azt jelentette, hogy az intézményrendszer „kívánatos” lett bizonyos körökben. Több éve szárnyra keltek pletykák, ezeket egyre hitelesebb források egyre több konkrétummal erősítettek meg. Ennek lényege, hogy a pünkösdi egyházon belüli intézményvezetők meg akarják szerezni a mi jól felépített és működőképes intézményrendszerünket. Ezt először nem akartam elhinni.
MN: Az „intézményrendszer” alatt az MPE-n belül fajsúlyos Közösségi Missziót és a hozzátartozó kiterjedt hálózatot kell érteni?
NN: Igen. Fontos, hogy ez egy az egész országra kiterjedő hálózat volt.
MN: Akkor Ön szerint az ügy belülről robbant ki, s a nyomozó- és adóhatóságnak valakik innen szállították az információkat?
NN: Sok jel mutat erre, így biztos vagyok benne, hogy így történt! Ekkor már a csapból is az folyt, hogy vigyázzak, mert valakik el akarják venni az intézményt. Közben a legnagyobb magyarországi egyházaktól és karitatív szervezetektől kaptam vezetői állásajánlatokat. Ennek ellenére nem akartam váltani, ezért fogtam magam, és bementem még valamikor 2022 nyarán a pünkösdi egyház elnökségéhez, és köntörfalazás nélkül megkérdeztem: igaz-e a hír, hogy valaki vagy valakik el akarják venni az intézményt, tönkretéve tízéves munkánkat? A teljes elnökség, élén Pataky Albert elnökkel, Pintér Imre alelnökkel, Lipcsei János gazdasági igazgatóval megmosolyogták a felvetésemet, hozzátéve, hogy „itt nem szokás mások évtizedes munkáját egy tollvonással elvenni”. Megnyugtattak, jól működik az intézmény, bizalom van a vezetés iránt. Aztán a Közösségi Misszió két ügyvezetőjének 2022. áprilisi letartóztatása után, 2022 őszén távolítottak el engem a Gordiusz Intézmény éléről. A MPE központjából biztonsági emberekkel jöttek Békéscsabára, hogy a vezetőket eltávolítsák állásukból. Nagyon úgy tűnt, nem értettem meg az idők szavát, s ha szép szóval nem ment, akkor jöhettek az egyéb eszközök.
MN: A fedett nyomozás már 2018-ban elkezdődött, vagyis egy legalább hat éve folyó eljárásról, nyomozásról van szó.
NN: Azt se feledjük, hogy a nyomozás közben volt egy jelentős témaváltás! Az ugyanis a pünkösdi egyház budapesti népkonyhai szolgáltatásai miatt kezdődött sok évvel ezelőtt. Azonban valami csoda folytán eljutottak a békéscsabai Szocnet Igazgatási Központ és a Gordiusz Intézmény, valamint más intézmények hitéleti és nem hitéleti szerződéseinek vizsgálatához. Arról nem beszélve, hogy sokáig nem is volt tudomásom a fővárosi népkonyhai tevékenységről, az én intézményem nem is szolgáltatott Budapesten. Hadd tegyem hozzá, 2018-ban, amikor a fedett nyomozás elindulhatott, akkor volt egy bizonyos személy, aki nagyon szeretett volna a pünkösdi egyház elnöke lenni, de egyes adminisztratív szabályok ezt nem engedték. Ezt követően informálisan akart az MPE vezetője lenni.
MN: Ez azonos lehet azzal a hölggyel, aki a belső körök egybehangzó véleménye szerint egy miniszterhez és államtitkárhoz volt bejáratos?
NN: Igen.
MN: A nyomozás és a botránysorozat hatására lemondott az egyházvezetés többsége, élén Pataky Albert elnökkel, mert „még a látszatát is szerették volna elkerülni, hogy befolyásolnák a nyomozást.” Ketten viszont nem távoztak, köztük Durkó Albert, aki egyben a Cigánymisszió vezetője.
NN: Minimum érdekes, hogy Durkó Albert nem mondott le. Az egyházi életben és a hozzá kapcsolódó intézményrendszerben sok ember dolgozik és nagyon sok hír kering közöttük. Így arról is, kik akarnak első számú vezetők lenni, ekként nem lepődtünk meg, hogy Durkó nem mondott le. Még kevésbé lepődtem meg, hogy az általam vezetett intézményrendszer minden felső és középvezetőjét, így engem is leváltották, és mindenki helyére éppen a Cigánymissziótól érkezett ember.
MN: 2023 tavaszán az MPE új vezetést választott Földesi Tamással az élen. Ön szerint az új egyháztanács a maga feladatkörén belül mennyire következetes abban, hogy feltárja, valójában mi történt a szervezeten belül?
NN: Azzal biztosan tisztában vannak, hogy mi történt korábban, mert aztán elvettek és átvettek egy tíz év alatt jól felépített intézményrendszert, ami az ő közreműködésük nélkül nem történhetett volna meg, noha a létrehozásához vajmi kevés közük volt. Ez a Közösségi Misszió és a Gordiusz Intézmény teljes szervezeti egységének az újonnan létrehozott MPE Dél-alföldi Intézményfenntartó Központba (MPE DAIK) történt integrálását jelentette.
Az egyházvezetésben maradt Durkó sógora az új elnökségben kapott főtitkári posztot, igaz, nemrégiben távozni kényszerült ebből a vezető beosztásból. Most az a helyzet, hogy a legfelső vezetés tagjai szeretnék letagadni, hogy valaha is ismerték volna a gyanúsítás alá vont, így az előzetes letartóztatásban lévő vagy bűnügyi felügyelet alatt lévő volt egyházi jogi személyeket, akik nagy intézményeket vezettek. Ez nagyon álságos helyzet!
MN: A botrány kirobbanása után a Pataky Albert vezette elnökség azt kommunikálta: itt néhány megtévedt ember magánakciójáról volt szó, ők nem tudtak semmiről, elhatárolják magukat a történtektől. Mit gondol erről?
NN: Napi szinten, irányítási feladatok sokaságában dolgoztak együtt ezek az intézményvezetők a legfelső egyházvezetéssel. Az elnökség – és ezt jó értelemben mondom – mindenről tudott. Havonta és negyedévente részletes beszámolókat készítettünk, adatokkal, táblázatokkal, rendszeres értekezletek voltak, miközben megkaptuk az egyházvezetéstől az irányelveket. Nem nélkülük, hanem helyesen, velük működtünk együtt az egyház kebelén belül. Csodálkozom, hogy nem tűnt fel nekik, hogy a Békés megyei intézményrendszer 1 milliárdos isaszegi ingatlanegyüttest ajándékozott a MPE-nek. Egy oktatási és sportkomplexumról van szó, amiért bármely más egyház összetenné a két kezét, hogy hozzá került. De mivel megítélésem szerint esetünkben nem történt bűncselekmény, ezért nekik sem kellett tudni semmifajta visszaélésről. Miközben értem én, hogy a büntetőeljárás roppant kellemetlen nekik. Az viszont egyszerűen nem igaz, hogy nem tudtak semmiről.
MN: A pünkösdi egyházon belül több, egymástól független forrás egybehangzóan arról számolt be, hogy Pataky Albert volt elnöknek kiváló politikai kapcsolatai vannak, elhangzott Semjén Zsolt neve is. A büntetőügyben a gyanúsítottak között nincsenek egyházi vezetők, így minden bizonnyal a vádlottak között sem lesznek majd.
NN: Ez számomra érthetetlen! A nyomozásban ordító logikátlanságokkal szembesültünk, és hátrányos megkülönböztetéseket sorát szenvedtük el. Elképedve láttam, hogy a hatóság szembe megy a tényekkel és a jogszabályokkal, vagy adott esetben saját korábbi megállapításaival, az államkincstár határozataival is. Ártatlanság vélelme helyett a bűnösség volt a prekoncepció. Innentől kezdve nem tudok mit kezdeni az alaptalan meggyanúsításommal és a közelgő nonszensz vádlotti státuszommal.
MN: A nyomozás során azt is jelezték a hatóságnak, hogy a feltüntetett kárértékek nagyságrendjével is komoly gondok vannak. Hogyan kell ezt érteni?
NN: Részben világi, részben hitéleti egyházi megbízásokról volt/van szó. Ezekből a nyomozók rögtönzött módon kiragadtak összegeket, amelyeket semmilyen módon semmihez nem tudtunk kapcsolni, ahogy ezt ők sem tették meg, csak közöltek bizonyos összegeket. Próbáltunk belehelyezkedni a szerepükbe, hogy ezeket az összegeket hogyan találták ki, de nem jöttünk rá. A végén az összes szerződés értékét összeadták, de annyira rosszul, hogy három szám jött ki a nyomozati anyagban. Az egyik a szerződések együttes értéke volt, a másik egy belső kockázati elemzés összege, míg a végső gyanúsításnál egy harmadik szám jött ki. Ám az összegek között több százmilliós eltérés volt! Ezt az általános iskolai feladványt ebben a komoly ügyben nem sikerült megugrani a nyomozóknak. Ez elképesztő és elfogadhatatlan!
MN: A nyílt nyomozás maximális időtartamát kihasználva a hatóság két és fél évig vizsgálódott, s most vádemelési indítvánnyal átadja azt az ügyészségnek. A tapasztaltakat megélve miben reménykedik?
NN: Ha nem is könnyű, de próbálom megérteni a másik fél gondolkodásmódját és cselekvését. Közben felvetődhet a kérdés, hogy miért szólalok meg és miért most beszélek ezekről a dolgokról? Először is, nagyon bízom a jogállamban! Másrészt, addig, ameddig tartott a nyomozati szak, nem lett volna korrekt, ha kifogásaimat felsorolom, ekként a médián keresztül vitatkozok és üzengetek a nyomozóhatóságnak. Ugyanakkor úgy látom, a nyomozóhatóság már nem volt ennyire korrekt, amit az is bizonyít, hogy érdekes módon az én ügyemben nagyon sokan nagyon jól értesültek lettek – már az eljárás legelejétől fogva. Elgondolkodtató volt, hogy amikor ellenünk megtörténtek a kényszerintézkedések – letartóztatás, bűnügyi felügyelet alá helyezés –, erről az érintett intézmények helyünkre lépett új vezetői azonnal tudomást szereztek. Az ilyen szintű szivárogtatás megengedhetetlen. Úgy fest, a jogszabályokat csak nekem és más gyanúsítottaknak kellett betartani, s ez valahogy nem vonatkozott a hatóságokra. Azt szeretném, ha az emberek megtudnák, sajnos így is folyhat büntetőeljárás 2024-ben, Magyarországon.
A Magyar Pünkösdi Egyházat érintő nyomozásról és az ügyről írt korábbi cikkeinket itt találják!
