Feljelentette a kocsmát, mert ott rúgott be a testvére

Egy jogász azt írta a helyi kocsmárosoknak, hogy ha a testvére náluk részegedik le, akkor szabálysértési, ha pedig ittassága miatt sérülést is elszenved, akkor büntető- és kártérítési eljárást indít ellenük. Az október elején szétküldött figyelmeztetést követően az egyik italbolt-üzemeltető ellen rendőrségi eljárás is indult.

„Egykor Orosháza volt a legkocsmásabb város az egész országban, és erre büszkék is voltunk. A lakosságszámhoz képest itt volt a legtöbb kocsma. Ezek számát anno, még bőven a rendszerváltás előtt, úgy 270 fölé lőttük be, de a szokások megváltozása, a válságok és a pénztelenség miatt most jó, ha 80 italmérés lehet ebben a városban” – mondja nosztalgiázva a Narancsnak a saját és kocsmája nevét mellőzni kérő vendéglátóipari egység tulajdonosa. Orosházán a legfrissebb népszámlálás adatai szerint alig több mint 25 ezren élnek.

Az utolsó csepp

„Testvérem (…), akinek arcképet mellékelem, gyakran jár az orosházi italboltokba, és ezért már többször súlyosan lerészegedett, sőt az is elfordult, hogy ittassága miatt elesett és megsérült. Ezzel kapcsolatban felhívom a figyelmét, hogy a szabálysértésről szóló 2012. évi II. törvény 200. paragrafusa 1. bekezdésének c. pontja értelmében »aki a szeszes ital eladása során közterületen vagy nyilvános helyen szemmel láthatóan részeg állapotban lévő személynek szeszes italt szolgál ki, szabálysértést követ el«” – áll abban a levélben, amelyet tucatnyi orosházi kocsma és italmérés megkapott október első hetében. A levélíró arra figyelmeztette az érintett kocsmárosokat és a munkáltatóikat, hogy

„amennyiben a testvéremet az Ön italboltjában kiszolgálják és emiatt leittasodik, akkor az italbolt személyzetével szemben feljelentést fogok tenni a rendőrségen”,

továbbá, ha a testvére az ittassága miatt megsérülne, akkor a büntető törvénykönyv alapján gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés miatt is feljelentést tesz. A levélíró utóbbi esetben érvényesíteni fogja az érintett italkimérésekkel szemben a keletkező sérülések miatti kártérítési követelést is.

A levél előbb zavart, majd felháborodást és értetlenséget váltott ki az orosházi kocsmárosok körében. Rövid nyomozás után megtaláltuk a levélírót, aki jogász végzettségű, Orosházán lakik, és Békéscsabán, egy nagy állami hivatalban dolgozik. A férfi kérte, hogy neve és munkahelye ne szerepeljen a cikkben, a kérdéseinkre viszont készséggel válaszolt.

„Az jelentette az utolsó cseppet a pohárban, hogy testvérem, aki alkoholbetegségben szenved, október 2-án nagyon részegen érkezett haza. Ezért elhatároztam, hogy másnap levelet írok az orosházi kocsmáknak, és nyomatékosan felhívom a figyelmüket, ha részeg embert kiszolgálnak, akkor szabálysértési vétséget követnek el, ami nem maradhat következmények nélkül. Nagyon sajnálom, hogy ezzel a rájuk vonatkozó rendelkezéssel sokan nincsenek tisztában, de ha szükséges, én megtanítom őket erre” – mondta lapunknak a jogász. Más forrásból megtudtuk, hogy a két testvér közös fedél alatt él. A jogász testvérének hosszú ideje nincs munkája, egyébként remekül tud angolul, korábban alkalmi tolmácsként is dolgozott. Nagyon szeret olvasni, de leginkább kocsmákban, egy-egy üveg sör mellett. A jogász férfi hétköznaponként a csaknem negyven kilométerre lévő békési megyeszékhely egyik hivatalában dolgozik.

A testvére védelmében és az érte való aggódás miatt fellépő jogász elmondta, hogy a kocsmárosoknak írt levelet és a fénykép elküldését nem egyeztette fivérével, aki mástól szerzett erről tudomást. Az alkoholfüggő testvér beszámítható és cselekvőképes, nincs gyámság alatt, azaz döntési képességgel rendelkező emberről van szó. Meg is kérdeztük a levélírót, hogy ennek alapján a fenyegető levele nem felemás-e: a testvére lerészegedéséért csak az italmérőket teszi felelőssé. A jogász férfi megítélése szerint semmi fenyegető nincs a leírtakban, figyelmeztetés annál inkább. Újfent hangsúlyozta, hogy a szabálysértésről szóló jogszabály rendelkezéseit mindenkinek be kell tartania.

 

Fotó: MTI/Rosta Tibor  

Fokozatok

„Ilyen és hasonló esetekben nem fenyegető levelet kellene írni, hanem elmenni azokba a kocsmákba, ahova az érintett ember jár és megkérni az italmérőket, hogy figyeljenek a testvérre.

Ebben bizonyosan mindenki partner lett volna. Ezt sokkal célravezetőbbnek és humánusabbnak gondolom” – mondta a Narancsnak egy kocsmai kiszolgáló. Egy másik pedig azt vetette fel, hogy felelős testvérként addiktológushoz, majd alkoholelvonó kúrára kellene vinni a beteg embert a testvérnek.

Mint kiderült, a kocsmáknak küldött levél csak az első lépés volt. Úgy értesültünk, hogy a levélíró az egyik italmérést feljelentette, s megindult a rendőrségi eljárás

– erről az érintettet a helyi rendőrkapitányság illetékese hivatalos levélben tájékoztatta is. A szabálysértési hatóságként eljáró Orosházi Rendőrkapitányság arra szólította fel a kocsma tulajdonosát, hogy nyilatkozzon arról, „a cselekmény időpontjában ki dolgozott kiszolgálóként”.

A feljelentett kocsma tulajdonosa csak úgy vállalta a beszélgetést, ha ezt név nélkül teheti. A megbeszélt találkozóra aztán több italmérés tulajdonosa is eljött, ami arra utal, hogy a történtek tényleg nagy felbolydulást és visszhangot keltettek a körükben. A feljelentésben szereplő kocsma tulajdonosa pontosan emlékszik arra az október 2-i, hétfői napra, amelyik a rendőrségi vizsgálat tárgya lett.

„Van úgy, hogy a középkorú férfi hetente háromszor jön ide, de úgy is, hogy két-három hétig nem látjuk. Nem törzsvendégről van szó. A kérdéses napon, ahogyan szokott is, szerényen, egyben jó modorúan jött hozzánk. Biciklivel érkezett, a szokása szerint könyv volt nála. Komoly szépirodalmi vagy történelmi köteteket olvas egész nap, de előfordul az is, hogy nyelvkönyv van nála. Nagyon jellegzetesen, a szeméhez roppant közel tartja a könyvet, úgy olvas. És akár fél vagy egész napokat is itt tölt, anélkül, hogy bárkit is zavarna. Közben megiszik három-négy üveg sört. Mindig mindent megköszön. Ezúttal is így történt. Majd elment, és a kocsma előtti biciklijén a lakatot kinyitotta. Erre szerintem egy súlyosan részeg ember nem volna képes. Két órával később kicsit arrébb láttuk őt, akkor már súlyosabb állapotban volt” – idézte fel a történteket a tulaj, aki a legtöbb esetben maga szolgálja ki a vendégeket. Ehhez annyit tett hozzá, 24 éve van a szakmában, de eddig egyszer sem fordult elő, hogy náluk valaki úgy lerészegedett volna, hogy mentőt kellett volna hívni hozzá.

„Egy kontrollját vesztett, súlyosan részeg ember kiszolgálása, sőt jelenléte nekünk nem érdekünk. Hangoskodása, esetleges agresszivitása, az, hogy beleköt másokba, csak taszítja a vendégeket, így rontja az üzletet, ráadásul tőle már fogyasztás sem várható. Ezzel csak azt akarom mondani – ha ez a kívülállónak nem volna világos –, hogy nekünk, kocsmárosoknak egyáltalán nem érdekünk leitatni bárkit is, pláne nem a sárga földig” – mondta egy ugyancsak italkimérést üzemeltető középkorú férfi. Aztán egymás szavába vágva magyarázták, hogy a jogszabályban szereplő „láthatóan részeg állapotban lévő személy” megítélése, így a kiszolgálása roppant összetett és szubjektív. „Ahogy a szürkének, úgy az ittasságnak is ötven árnyalata van. Egy nagyon nehezen alkalmazható gumiszabályról van szó” – mondta egyikük. Másikuk azt ecsetelte, hogy van, akinek a második sör is sok, míg másoknak öt Unicum és ugyanennyi kisfröccs meg sem kottyan. „De ezt mi tudjuk. A mi érdekünk is az, hogy rend legyen a kricsmiben” – foglalta össze a lényeget valamelyikük.

Másodszor

„Abszurdnak tűnik a levél – mondta lapunknak egy neve mellőzését kérő gyulai ügyvéd –, szerintem nem is elsősorban a tartalma, hanem sokkal inkább a stílusa miatt. A probléma jogi megítélése viszont nem egyszerű: egyrészt kérdés, hogy milyen alapon szólhat bele bárki is egy másik felnőtt, szabad ember életébe, a mérleg másik serpenyőjében viszont ott van a dilemma: teljesen magára hagyható-e egy nyilvánvalóan kiszolgáltatottnak tűnő szenvedélybeteg? Nem egyértelmű a »szemmel látható részegség« megállapítása sem, hiszen az italos vagy szeszes italtól befolyásolt állapot még nem feltétlenül jelent részegséget. A részegség definíciószerűen alkohol okozta tudatzavart jelent, amelynek objektív meghatározása orvos szakértői kérdés, a büntetőjogi megítélés véralkoholszinten alapulhat. Ha valaki nagykorú, nem dülöngél és érthetően kommunikál, akkor a pultos szerintem jogszerűen kiszolgálhatja.”

Megsértette-e testvére személyiségi jogait, visszaélt-e különleges személyes adataival és képmásával, amikor vele nem egyeztetve vagy tizenöt kocsmának elküldte levelét, benne a fotóval? – kérdeztük a jogász testvért. (Ez azért sem mellékes, mert ennek elkövetését valószínűsítette beszélgetőpartnerünk, ha a cikkben leírjuk a nevét és munkahelyét.) A levélíró úgy látja, ő a testvérének „semmilyen jogát nem sértette meg”. Mindezt azzal indokolta, hogy a testvére ezt neki nem kifogásolta. A kocsmárosok viszont lapunknak azt mondták, a testvér nagyon cifra, nyomdafestéket nem tűrő szavakat használt, amikor megmutatták neki a róla szóló levelet. „A testvéremnek csak emberi felelőssége van a saját lerészegedéséért, de az italkiméréseknek a szabálysértési eljárás miatt jogi felelősségük” – egyértelműsítette álláspontját a feljelentő, hogy kit mi terhel az ügyben. Azt nem látta volna célravezetőnek, hogy a postai úton megkeresett kocsmákba személyesen elmenjen, ugyanis neki „erre sem ideje, sem energiája nincs”.

Amikor azt kérdeztük, hogy miért nem viszi segítő szakemberhez a testvérét, azt válaszolta, hogy az „akarata ellenére nem tudom”. Arra azonban érdemben nem tudott felelni, hogy ugyanígy, tudta nélkül és akarata ellenére írt levelet róla és mellékelt hozzá fényképet tucatnyi kocsmának. Azt is megkérdeztük, hogy írt-e ugyanilyen levelet az élelmiszerboltoknak, a diszkontoknak, a hipermarketeknek és a dohányboltoknak, amire nemleges volt a válasz. A jogász azt mondta, a boltokban nem történik fogyasztás. Kérdéses az is, hogy ha nem volt jelen, akkor a feljelentő honnan tudja minden kétséget kizáróan, hogy abban az ital­mérésben részegedett le a testvére, amelyet a feljelentésében megnevezett. „Nekem ő mondta, melyik kocsmában volt, egyébként a rendőrségi eljárás dolga ezt tisztázni” – felelte.

Idén januárban egyébként érkezett egy hasonló feljelentés a rendőrségre ez ellen a kocsma ellen; a feljelentő akkor is a testvérpár ­jogász tagja volt.

Ám mire a tulaj megkapta az eljárás megindításáról szóló hivatalos értesítést, a kérdéses időpontban felszolgáló fiatal nő már – a történtektől függetlenül – Angliában vállalt munkát. Az Orosházi Rendőrkapitányság akkor megszüntette az eljárást.

Ha most a bírói szakig eljutna az ügy, akkor az orosházi történet alapján esetleg tisztázni lehetne, hogy a szabálysértési eljárás vonatkozó passzusát pontosan hogyan kell értelmezni. És hogy milyen objektív fogódzók alapján döntheti el a pult mögött álló egy kocsmában vagy mondjuk egy többezres fesztiválon, hogy kit lehet még, illetve kit nem lehet már kiszolgálni.