Felmentették a zagyvarékasi gyilkosság vádlottját

Bűn

A kamerafelvétel és a DNS-nyom csak a krimikben megdönthetetlen bizonyíték. A Szegedi Ítélőtábla szerint nem lehet megállapítani, ki ölte meg a 83 éves asszonyt.

„Nem járulunk hozzá, hogy szerepeljünk a felvételeken, kitakart arccal sem” – tisztázza emelt hangon a Szegedi Ítélőtábla folyosóján csütörtökön reggel a Kék fény stábjával egy középkorú nő. Idősebb és fiatalabb férfi és egy másik nő van vele, egy család.

A fiatalember a vádlott, egyik lábáról áll a másikra, látványosan ideges. Világos cipő, koptatott farmer, színes pulóver van rajta. Nem néz ki hajléktalannak, és a jelek szerint kibékült a szüleivel.

Az Origo korábban azt írta róla, „a támadással gyanúsított drogos”, a megyei napilap, a szoljon.hu cikke szerint a „hajléktalan életmódot folytató”, büntetett előéletű, kábítószerfüggő, most már 33 éves férfi 2018 nyarán többször is összeveszett a szüleivel a drog miatt. Egy ilyen eset után az apja kitiltotta a házból, ő pedig hol az utcán töltötte az éjszakákat Zagyvarékason, hol egy elhagyatott házban. Július elsején este csöngetett be a 83 éves asszony Rákóczi úti házához, amelynek kerítésén ki volt írva egy papírra: „Édes alma eladó! 80 Ft/kg”. A térfigyelő kamera felvételein látszott, hogy egy pléddel a kezében ment be a házba. A vádirat azt állítja, valamin összeszólalkoztak, és a férfi többször is megszúrta az idős nőt, aki meghalt. A bűnösségére vall, hogy a vádlott házában egy szem szilván megtalálták az ő DNS-ét, és egy, az övéhez hasonló pléd is volt ott.

A Szolnoki Törvényszéken a vádlott nem tett vallomást, és végig következetesen tagadta, hogy ő ölt volna. Az áldozat kezén ráadásul nem azonosított férfiak DNS-nyomait is megtalálták. Az utolsó szó jogán a vádlott azt mondta, „nem vagyok gyilkos. A szilvát nem én tettem oda, a plédet nem én tettem oda. Ennyi.” A törvényszék tavaly november 30-án bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottat – ami nem sűrűn fordul elő –, és szabadon engedte, mert közvetlen bizonyíték hiányában nem lehetett kétséget kizáróan megállapítani, hogy ki követte el a gyilkosságot.

A szolnoki ítélet ellen

az ügyészség fellebbezett, azt kérte, a bíróság állapítsa meg a vádlott bűnösségét, mert ehhez igenis van elég bizonyíték.

Ezért került az ügy a Szegedi Ítélőtábla Mezőlaki Erik vezette tanácsa elé.

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség nevében Lajkó Szilvia ügyész a csütörtöki tárgyaláson – videókapcsolattal – előadta: a vádlott kezében a felvételek tanúsága szerint ott volt a pléd, amikor bement a házba, későbbi felvételeken pedig már nem volt nála. A helyszínen pedig találtak egy olyan plédet, ami nagyon hasonlít a vádlott kezében látott takaróra, és még ha nem is állapították meg, hogy ugyanaz volt, ez mégis beszédes. És igaz, a kamerafelvételek azóta megsemmisültek, de az azokról készített rendőrségi feljegyzések hitelességében nincs ok kételkedni. Az is félrevitte a bíróságot az ügyész szerint, hogy az áldozat körme alatt más férfiak DNS-nyomát is kimutatták. Az orvos szakértő ugyanis a szúrt seb alapján megállapította, hogy az áldozatot hátulról-oldalról érte a támadás, nem számított rá, hogy bántani fogják, nem védekezett. Eszerint nem is dulakodott a támadójával. Így nincs jelentősége annak, mi volt a körme alatt. Azok a DNS-nyomok máshogyan is odakerülhettek. Bár az áldozatról azt mondták egyes tanúk, hogy visszahúzódó ember volt, azt is lehet tudni, hogy azért nem zárkózott el teljesen a külvilágtól, kijárt a házából, találkozott emberekkel. Az ügyész megemlítette azt is, az ismerősei úgy látták, az idős asszony éjszakára mindig leengedte a redőnyöket a házán – ám amikor megtalálták holtan, a redőnyök fel voltak húzva. Ebből arra lehet következtetni, hogy nem éjjel, hanem még lefekvés előtt, este ölhették meg, mielőtt leengedhette volna a redőnyöket – tehát az idő tájt, amikor a kamerafelvételek tanúsága szerint a vádlott a házban járt: 2018. július elsején 19 óra 48 perc és 20 óra 10 perc között.

Az ügyész beszédét a vádlott egyszer félbeszakította. Azt mondta, nem lehet érteni, amit Lajkó Szilvia mond – néha tényleg rossz volt a videókapcsolat hangja –, és „a fele sem igaz annak, amit mond”. Családja csitította, ügyvédje is odament hozzá, megkérte, ne beszéljen többet.

 
Molnár Iván ügyvéd érvel a Szegedi Ítélőtáblán                                                                                                                                                                              
Fotó: A szerző felvétele

Molnár Iván ügyvéd azt mondta, az ügyészség fellebbezése „felülmérlegeli a bizonyítékot”, ami az eljárásnak ebben a szakaszában nem megengedett. Szerinte abból, hogy a kamerafelvételeken látott emberek közül hatot nem azonosítottak, nem vonható le olyan következtetés, hogy ha szükség lett volna rá, biztosan azonosította volna őket is a rendőrség. A két pléd lehet hasonló, de kimondani bizonyíték nélkül, hogy ugyanaz, szintén nem lehet. A DNS-maradványokról a szakértő tanúvallomása alapján az derült ki, hogy nagyon kis mértékben vallanak a vádlottra, a nyomozókutya pedig nem tudta azonosítani a szagmintát.

A tárgyaláson nem hangzott el egyéb, mint amit a bíróság írásban már megkapott az ügyészségtől és az ügyvédtől. Ez alapján a három bírónak már nagyrészt kialakulhatott az álláspontja, amit ilyenkor a személyes benyomások még árnyalhatnak. De az, hogy egy vádlott tiszteletlen az ügyésszel, és olyankor is beszél, amikor nem kap rá engedélyt, nem elég indok arra, hogy emberölésért 15 év fegyházra ítéljék, és megfizettessenek vele 11 millió forint bűnügyi költséget. A bíróság azokból a bizonyítékokból tud dolgozni, amit a rendőrségtől és az ügyészségtől kapott.

Az ítélethirdetésre a zagyvarékasiak úgy mentek be a tárgyalóterembe, hogy a vádlott mellé odaállt az édesapja is.

A Mezőlaki Erik vezette tanács végzése jogerősen felmentette a vádlottat az emberölés vádja alól. A határozatot indokló bíró megállapította, a Szolnoki Törvényszék nem követett el olyan eljárási szabályszegést, ami azt indokolta volna, hogy vitassa a döntés jogosságát. Mezőlaki Erik annyiban pontosította az elsőfokú ítéletet, hogy abban egy helyen az áll, ismeretlen tettes követte el a gyilkosságot. Később már – Mezőlaki Erik szerint helyesen – az a megfogalmazás áll, „nem állapítható meg”, ki a tettes, tehát akár egy ismeretlen, vagy akár a vádlott is lehetett az, de nincs rá bizonyíték – indokolta a végzést a bíró.

Egyelőre nem derült ki tehát, ki ölte meg a 83 éves asszonyt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.