Az egész országot megrázta az a kettős gyilkosság, ami március 14-én, a Somogy megyei pár száz lelket számláló Fonó községben történt. A 31 éves O. Tamás rátámadt a helyi kisbolt alkalmazottjára és két járókelőre: az eladó a helyszínen életét vesztette, a másik két további áldozatot kórházba szállították. Egyikük, egy 63 éves nő belehalt sérüléseibe.
O. Tamás a támadás után ellopta az eladó autóját és elmenekült a helyszínről. 70 kilométerrel odébb, Siófokon balesetet szenvedett, ahol a rendőrök őrizetbe vették. A hatóság a Telex megkeresésére közölte, hogy az elkövetővel szemben alkalmazott kábítószer gyorsteszt pozitív THC-eredményt mutatott.
A történtekre a szélsőjobbos és kormánypárti portálok ráugrottak, mivel O. Tamás roma. De a nagypolitika figyelmét sem kerülte el az eset: a nemrégiben drogkereskedelem felszámolásért felelős kormánybiztossá kinevezett Heves megyei fideszes országgyűlési képviselő, Horváth László azt hangsúlyozta a Facebookon, hogy a férfi kábítószeres állapotban támadt az áldozataira. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke a parlamentbe is bevitte a témát: „előembernek”, „emberállatnak”, „vadembernek” nevezte a férfit, és a rendőrség felelősségét hangsúlyozta. Fittyet hányva a személyiségi jogokra nagy nyilvánosság előtt elmondta az elkövető nevét is. Sőt, a párt egy „vonulásos demonstrációt” is tervez szombat délutánra Fonón, ahol Toroczkai mellett Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője is felszólal majd.
„Jó srácnak” ismerték
A gyilkosság pontosabb részleteit ismerve nehéz megérteni, mi vezetett a férfi ámokfutásához: O. Tamás egy fahusánggal esett neki áldozatainak, és egy bizonyos „lányrablást” emlegetett, de a rendőrség nem állapította meg, mi volt az indítéka. Miután dolga végeztével távozott autójával, visszatért a helyszínre, ahol kivonta magát a rendőri intézkedés alól. Az elkötött személygépjárművel egy rendőrautónak ütközött, majd elmenekült. Siófokon egy parkoló autónak ment neki, majd letért az útról és az árokba borult.
Sajtóbeszámolók szerint a környezete tisztában volt vele, hogy kábítószerproblémái vannak: egy régi barátja például azt mondta az RTL Híradónak, régóta tudta, hogy marihuánát szív. Nemrég pedig arról is értesült, hogy egy „fóliának” nevezett dizájnerdrogra is rászokott, amiről a családja is tudott. Az eset előtt másfél héttel véletlenül összefutottak, pár szót is váltottak, amikor teljes mértékben „tiszta volt”, nem látta, hogy valami probléma lenne vele. O. Tamást mindig is „jó srácnak” ismerte.
„Lehúzták a rolót”
Magyarországnak 2020 óta nincs nemzeti drogstratégiája, a prevencióra fordított erőforrások elenyészőek. A szociális háló szisztematikus leépítése is az ilyen helyzetek kialakulását idézi elő, vagyis hiába próbálja meg karhatalmi eszközökkel megoldani a problémát a kormány, ez hosszú távon biztos nem lesz elégséges.
Nem nehéz látni az állam felelősségét, illetve ennek egyenes következményét, hogy a szélsőjobb a tragikus esetből húz politikai hasznot és tovább provokál.
Lapunk írásban kereste meg O. Tamás édesanyját és testvéreit, de nem reagáltak. Helyi lakosoknál is próbálkoztunk: levelünkre válaszolt az a 68 éves férfi, akit szintén megtámadott O. Tamás, de sikerült elmenekülnie. Mint írta, nem ismerte igazán, de arról hallott, hogy drogozik. „Azon a szörnyű napon két haláleset volt és én voltam az egyedüli túlélő, mivel bemenekítettek, így csak a kezem tört el. Szerencsére a fejem nem tört be a súlyos ütésektől” – fogalmazott a férfi, aki ennél többet nem akart mondani.
Sikerült beszélnünk egy másik helyi lakossal, aki O. Tamásék házának közelében lakik: jól ismeri a családot, az elkövető édesanyja korábban dolgozott náluk a gyümölcsösben. A férfit már személyesen nem ismerte annyira, de O. Tamás mindig szívélyesen köszönt neki, pozitív benyomása volt róla. Még mielőtt kiment külföldre, dolgozott szobafestőként a községben, a fonóiak „dolgos gyerekként” ismerték. „Az eset napján pár órával a támadások előtt még köszönt a bácsinak, akit megtámadott. Egyértelmű, hogy a drog miatt történt.
Bekerült egy képzelt valóságba, lehúzták a rolót, nem volt önmaga”
– fogalmazott a fonói lakos.
O. Tamás családját úgy ismeri, mint akik kedvesek, nem balhéznak: ha a községben összegyűlnek mondjuk egy farsang során, akkor lehet velük beszélgetni, „jó fejek”, a gyerekek is jól elvannak egymással. Az elkövető édesanyja Kaposváron dolgozik; ugyan szerény körülmények között él, de tudott költeni az ingatlanjára.
Az köztudott volt, hogy O. Tamás kábítószerekhez nyúlt, sőt az illető szerint a saját családja is értesíthette a rendőrséget a férfi viselkedése miatt még a bűncselekmény elkövetése előtt. Meg is kísérelték, hogy bevigyék, de nem volt itthon, ezért ez meghiúsult: látta, hogy kiérkeznek a rendőrök a férfit miatt. „Ha veszik a fáradságot, hogy megkeressék, akkor talán bekerül a börtönbe, nem tör rá a dolog a drogtól, nem következik be a tragédia” – mondta forrásunk, aki hozzátette, köztudott, a rendőröknek itt a hó végén arra sincs pénzük, hogy megtankolják az autót, ezért nem lepődik meg azon, hogy végül nem keresték tovább.
Annak nem örül, hogy jön a Mi Hazánk, ugyanis nem támogatja a szélsőséges nézeteket valló politikai csoportokat. Fonón nincs nagy roma közösség, de a település elfogadó, a polgármester, Nyerges Péter is roma származású: mindenki tiszteli, nem is tudnának helyette mást elképzelni erre a posztra. A település vezetője egyébként kérte a pártot, hogy ne szombaton jöjjön, ugyanis aznap lesz az egyik áldozat temetése – de nem hallgattak rá.
A rendőrök jártak nála
Megkerestük a polgármestert is, aki szintén nem tapasztalta, hogy O. Tamás agresszív lett volna: nem voltak furcsa megnyilvánulásai, tisztelettudó volt. Korábban látott róla egy képet, amint Franciaországban munkásmellényben, sisakban dolgozik egy építkezésen: még is örült, hogy lám, a fonói fiatalok szerencsét próbálnak. Éppen ezért számára megmagyarázhatatlan, ami történt. Fonón nincs szegregátum, a romák aránya talán tíz százalék, de ennek nincs jelentősége, békés az együttélés.
Az elkövető családja nem volt tehetős, de mindegyikük dolgozik: az édesanyja mellett a testvérei is, akiből van több, illetve kisgyerekek is vannak a családban. Korábban egy kétszobás társasházban laktak sokan, majd miután a fiatalok felnőttek és megházasodtak, a család tudott venni egy közeli társasházat, amely már rendezettebb. O. Tamás élete nem volt gondtalan: édesapját fiatalon elveszítette. A polgármester úgy tudja, szakközépiskolába járt, amit valamiért végül nem végzett el, talán magatartási problémái voltak.
A településen nem jellemző a kábszerezés, de a húszas-harmincas korosztály soraiban előfordul: van öt-hat fogyasztó, és talán néhány terjesztő is. Nyerges Péter is úgy tudja, hogy a család nehezen viselhette O. Tamás állapotát. Illetve a gyilkosságokat megelőző napon belekötött egy buszmegállóban álló párba, akik értesítették a rendőrséget. (Toroczkai László ezt az esetet megemlítette a parlamentben.) Az elkövető ekkor még felszállt a buszra, és egészen messze eljutott. A rendőrök a polgármester értesülése szerint többször is jártak másnap O. Tamásnál, de nem volt otthon – majd végül bekövetkezett a tragikus támadássorozat.
Nyerges Péter egyébként úgy látja, O. Tamásék családjának tagjai szerették egymást, a gyerekeket is. Nem tudja biztosan, de talán az elkövetőnek is van saját gyermeke, aki Budapesten él egy nőnél. Megítélése szerint a bűncselekmény elkövetésébe szerepet játszhatott a O. Tamás habitusa, a törések, melyek érték az életben, és a kábítószer. A börtönt nehezen viseli, hiszen a megvonás gyötri, illetve ráébredt arra, mit követett el ártatlan emberekkel.
Megkerestük a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányságot, hogy megbizonyosodjunk értesülésünkről, miszerint korábban is értesítették O. Tamást. Amint megérkezik a válasz, beszámolunk róla.
Lapunk az utóbbi hetekben több cikkben foglalkozott a vidéki kábítószerhelyzettel. A Heves megyei Halmajugrán és Gyöngyösön készített egyik riportunk itt érhető el:
