A tavalyi utolsó parlamenti ülésnapon Dunai Mónika, a Fidesz képviselője azonnali kérdést intézett a szintén kormánypárti Rétvári Bencéhez, a Belügyminisztérium miniszterhelyetteséhez. Dunai azt mondta, a Fővárosi Drogstratégia a leszoktatás segítése helyett kifejezetten a drogfogyasztásra ösztönözné az embereket. Többek közt pihenőhelyeket hoznának létre az utcán kábítószert használók számára, vagy ún. drogszobákat alakítánanának ki szórakozóhelyeken. A stratégia nélkülözi a prevenció fontosságát, azt hangsúlyozza, hogy a drogfogyasztás elfogadható, mondta a képviselő. Rétvári erre reagálva azt válaszolta, a dokumentum arról szól, hogyan lehet „akadálymentesen, kényelmesen” kábítószerfüggőként élni Budapesten. Példaként a drogbevizsgálópontokat említette, ahová beviszik a kábítószert, hogy megnézzék, mit vásárolt a dílertől a fogyasztó. Majd a stratégiát támogató Karácsony Gergelyt és a Tisza Pártot kritizálta.
Mindezt megelőzte, hogy a Fidesz fővárosi frakciója Szentkirályi Alexandra vezetésével a 2023-ban elfogadott drogstratégiát visszavonta volna, ugyanis Szentkirályi állítása szerint „ennek elfogadását nem előzte meg széleskörű egyeztetés, csupán egy szűk kört vontak be a kidolgozásába és a véleményezésébe. Ezért fordulhat elő, hogy ma Budapestnek nem drogellenes, hanem egy drogpárti stratégiája van, ami nem a megelőzésre, a bűnüldözésre és a leszoktatásra koncentrál, hanem arra, hogyan tehető könnyebbé a droghasználat!”. Hozzátette, a Fővárosi Drogstratégiában foglaltak ellentétesek a hatályos Nemzeti Drogstratégia szellemiségével és az európai unió szakpolitikai irányelveivel is. (A stratégia átírását végül nem támogatta a közgyűlés).
Nemzeti drogstratégia?
A Fővárosi Közgyűlés a 2024-es nyári önkormányzati választás óta a pártpolitikai csatározások színterévé alakult át, ezért nem meglepő, hogy a Fidesz minden létező módon próbálja támadni Karácsony Gergelyéket. Az már érdekes, hogy a parlamentbe miért vitte be Dunai Mónika által a párt a témát.
A téma a kormány ingerküszöbét is elérhette: szeptember végén Orbán Viktor a parlamentben arról beszélt, hogy a kereskedelem és a terjesztés komoly kihívást jelent, amiről azt gondolták, alapvetően nagyvárosi jelenség. Ezzel szemben a vidéki szegénység soraiban is pusztít. „Átfogó állami fellépésre lesz szükség, elvárom a belügyminisztertől, hogy a szükséges akcióterveket mindig készítse is el, hajtsa is végre” – mondta a miniszterelnök.
Szerettük volna megtudni a Belügyminisztériumtól, hogy milyen akciótervek készülnek, de nem kaptunk választ a megkeresésünkre. Szentkirályi Alexandra bejegyzésében arról írt, hogy a Fővárosi Drogstratégia ellentétes „a hatályos Nemzeti Drogstratégia” szellemiségével, ami nem egészen érthető, ugyanis Magyarországnak utoljára 2013 és 2020 között volt ilyen stratégiája. Mindenesetre nem lenne meglepő, ha hamarosan valamivel előrukkolna a kormány, a parlamenti kérdés és a Karácsony Gergelyre mutogatás utalhat erre. Értesüléseink szerint a szakemberek arra számítanak, hogy további szigorítást várható, ami eddig sem volt eredményes: 2013-ban azt ígérték, Magyarország „kábítószermentes lesz”, ami nyilvánvalóan már akkor is irreális cél volt.
Milyen a Fővárosi Drogstratégia?
„A Fővárosi Drogstratégiában pusztán egy óhaj fogalmazódik meg a felügyelt szerhasználói helyiségekkel kapcsolatban: »Vizsgálja meg azon – az Európai Unió drogstratégiájában is felsorolt – jó gyakorlatok adaptálásának lehetőségét, amelyek a tudományos bizonyítékok szerint alkalmasak a szerhasználat ártalmainak csökkentésére, de Magyarországon még nem alkalmazzák őket. Így például a drogbevizsgáló programok, a felügyelt szerhasználói helyiségek, a naloxon disztribúciós programok bevezetésének lehetőségeit«. A Fővárosi Drogstratégia kapcsán sok mindent érdemes tárgyalni, de nem célszerű ezt az egyetlen elemet, illetve a drogbevizsgálást túlhangsúlyozni. A nemzetközi tapasztalatok mindkettővel kapcsolatban kedvezőek, sok vizsgálat készült a témában, de ezek bemutatása félrevinné a kommunikációt” – írta megkeresésünkre Rácz József egyetemi tanár, az ELTE Pszichológiai Intézetének kutatója.
Rácz szerint a Fővárosi Drogstratégia több területen is iránymutató: például elsőként kezeli együtt a „drogokat” (legális és illegális szerek) és a viselkedési függőségeket. A drogstratégia helyzetfelmérésen alapult és széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés előzte meg. „A gyengeségek abból adódnak, hogy több olyan javaslatot is megfogalmazott, amelyek a törvényhozás és a kormányzat nélkül nem megvalósíthatók (pl. civil szervezetek »visszaengedése« az iskolákba drogprevenció céljából).”
Miért növekszik a drogfogyasztás?
Paksi Borbála, az ELTE oktatója több évtizede vesz részt kábítószer-fogyasztással kapcsolatos kutatásokban, a 2023-as Országos Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról (OLAAP 2023) egyik szerzője is ő volt. Részt vett a Fővárosi Drogstratégia előkészítő folyamatában, és amennyire rálátott a folyamatra, példaértékűnek tartja annak tényekre alapozott megalkotását. Szerinte a támadások középpontjában az áll, hogy egyes részei nem illeszkednek az országos drogpolitikába (ilyen az ellenőrzött szerhasználat), de a stratégia, a jelenség összetettségének megfelelően sokkal szélesebb spektrumban fogalmazott meg célokat és szükséges intézkedéseket, vagyis nem tekinthető „kábítószerhasználatot támogató” dokumentumnak. A szakember a Narancs.hu megkeresésére elmondta, 2001 óta rendszeresen – általában négyévente – végeznek célzott addiktológiai fókuszú kutatásokat, azonban a 2007 és 2015 között – támogatás hiányában – kimaradt. A kutatások 2001 és 2007 között szignifikáns növekedést mértek a droghasználatban, ezt követően azonban stagnálást, illetve 2015 és 2019 között kismértékű, ún. tendencia jellegű csökkenés tapasztaltak. A legfrissebb, 2023-as eredmények azonban újabb szignifikáns emelkedést mutattak.
Kifejezetten vizsgálták azt is, hogy a koronavírus-járvány és az ahhoz kapcsolódó szocioökonómiai változások okozta bizonytalanság, a hozzáférés módjának, a használat színtereinek változása, a kezelés és egyéb támogató szolgáltatások korlátozottabb elérhetősége mennyiben jelenik a droghasználati szokásokban (például az érintettség, vagy a rendszeres szerhasználók arányának növekedése, más drogok, illetve összetettebb használati mintázatok felé való elmozdulás). Még jelenleg csak az elemzések elején tartanak, de ennek alapján Paksi Borbála szerint nem találtak egyértelműen „Covid hatásnak” tulajdonítható változásokat. Ugyan a droghasználatban érintettek aránya növekedett a hazai felnőtt lakosságban, azonban a növekedés nem köthető a járványhoz, nem volt több az új szerhasználó 2020-21-ben, mint korábban.
Külön kérdéssorral vizsgálták, hogy az utóbbi évek legmeghatározóbb problémáinak – a járványnak, a háborúnak, az inflációnak – a megélése összefüggést mutat-e a drogfogyasztásban való érintettséggel, azonban e tekintetben sem találtak arra utaló jelzéseket, hogy a járvány és az ahhoz kapcsolódó intézkedések, illetve más vizsgált társadalmi problémák kedvezőtlenebb megélése állhat a drogfogyasztás 2019 és 2023 közötti növekedésének hátterében. Egyelőre még az elemzések elején tartanak a kutatók, a feldolgozottság jelenlegi állapotában még nem tudják, hogy miért növekedett a fogyasztás a 2019 és 2023 közötti időszakban.
„Az ellenőrzött kábítószerhasználat létező ártalomcsökkentő forma. Az a megfontolás húzódik mögötte, hogy egy függőt nem lehet egyszerűen leállítani, el kell jutnia a betegségnek arra a szintjére, amikor már ő maga is le akar állni. Akkor van lehetőség segíteni rajta. De amíg ez nem következik be, addig legalább ellenőrzött keretek között csinálja. A bevizsgálással a szerhasználatból adódó veszélyeket próbálják mérsékelni, ugyanis a szerhasználók nem tudják, hogy mit vásárolnak” – ezt már Elekes Zsuzsanna, a Budapest Corvinus Egyetem Szociólógia Tanszékének professzora nyilatkozta a Narancs.hu-nak. A szakember az egyik legfrissebb, 2024-ben végzett, még nem publikált kutatás szerzője (ESPAD, European School Survey on Alcohol and other Drugs) arról számolt be lapunknak, hogy minden szer használata növekedett, legnagyobb mértékben a nyugtatóké, amire semmilyen drogpolitika nem terjed ki. Sőt, a fiatalok körében a mariuhána után a különböző gyógyszerek (Xanax, Frontin, Rivotril) és altatók a legnépszerűbbek. E korcsoportra rendkívül negatívan hathatott a koronavírus-járvány okozta bezártság, de a mentális állapot romlása a depresszió mértéke nem csak emiatt nőhet, más tényezők is közrejátszhattak.
Nincs prevenció, nincs forrás
Paksi Borbála szerint a hazai drogpolitikában nagy mulasztás tapasztalható, de nem lehet kijelenteni, hogy a drogfogyasztás elterjedtségében 2019 és 2023 között tapasztalt növekedés ennek a következménye. A drogpolitikai intézkedések hatásának vizsgálatához módszeres kutatási tevékenységre lenne szükség, az epidemiológiai tendenciákból önmagában nem vonhatók le ilyen következtetések. Az biztos, hogy nagy hiány mutatkozik minden területen, így a prevenciót illetően is.
Egy 2009-es kutatás az iskolai prevenció terén módszeresen vizsgálta, hogy milyen drogprevenciós beavatkozások vannak jelen az oktatási intézményekben, milyen tematikák, módszerek mentén, hány órában tartanak ilyen foglalkozásokat. Ekkor a gyerekek 80-90 százaléka részesült prevencióban, 80 százalékuk ráadásul évente. Ma nincsenek erre vonatkozóan módszeresen gyűjtött adatok; a szakemberek becslései és a szórványosan rendelkezésre álló információk azonban egyértelműen az iskolai prevenció visszaszorulását jelzik.
Elekes Zsuzsa szerint az iskolákban jelenlévő pszichiátriai/pszichológiai hálózat is állhatna erősebb lábakon. „A kábítószerüggyel mindig az volt a legnagyobb probléma, hogy a pártpolitika rányomta a bélyegét, ebbe semmi újdonság nincs és ez nem is magyar sajátosság. Megnehezíti, hogy csak szakmai alapon lehessen tárgyalni” – fogalmazott a szakember.
Rácz József úgy vélte, annak is van következménye, hogy a nemzeti drogkoordináció leépült, megszűntek a drogprevenciós speciális pályázatok. „Az egykor helyettes államtitkárság után mára a Kábítószerügyi Tanács működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a Nemzeti Népegészségügyi Központ Népegészségügyi Stratégiai, Egészségfejlesztési és Egészségmonitorozási Főosztálya látja el – tehát nem egy önálló szerv. 2021-ben a költségvetésből eltűntek a kábítószer elleni küzdelem címkézett pénzei is.”
A szakértők szerint tehát komoly hiányosságok mutatkoznak a hazai drogpolitikában, és nehéz nem arra gondolni, hogy a fogyasztás növekedése összefüggésbe hozható az elhibázott kormányzati intézkedésekkel (gazdasági válság, infláció, hergelés a társadalmi csoportok ellen stb.).
(Címlapképünkön: Használt fecskendők egy dobozban az Alternatíva Alapítvány utcai tűcseréjén a főváros VIII. kerületében, még 2015-ben. Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
