Százezreket bántalmaztak Új-Zéland bentlakásos otthonaiban

  • narancs.hu-MTI
  • 2020. december 16.

Bűn

Az elmúlt évtizedek vizsgálata brutális számokat hozott nyilvánosságra.

Emberek, gyerekek, fiatal és kiszolgáltatott felnőttek százezreit bántalmazták az elmúlt évtizedekben Új-Zéland bentlakásos otthonaiban - derült ki egy szerdán nyilvánosságra hozott jelentésből.

 A gyermekbántalmazás feltárására létrehozott bizottság által összeállított dokumentum arra derített fényt, hogy az 1950 és 2019 között állami és egyházi fenntartású otthonokban élő 655 ezer ember mintegy negyven százalékát, 253 ezer embert ért bántalmazás. A jelentésből az is kiderül, hogy hatszor annyian fordultak meg ezekben az intézményekben, mint amennyit a kormányzat eddig becsült.

A dokumentum kiemeli, hogy még magasabb lenne a szám, ha az elhanyagolásos bántalmazás is kutatható lett volna, de erről egyáltalán nincsenek adatok a szigetországban.

Jacinda Ardern új-zélandi kormányfő 2018-ban jelentette be a vizsgáló bizottság felállítását, arra hivatkozva, hogy az országnak szembe kell néznie történelme "sötét fejezetével", majd a vizsgálatot az egyházi intézményekre is kiterjesztették. Az egyházi intézményekben a vizsgált időszakban 21 és 42 százalék között mozgott annak esélye, hogy a bekerülők bántalmazás áldozatává váltak.

"Az állam gondozásába kerülő gyerekeket meg kellene óvni a visszaélésektől, de ehelyett ennek szöges ellentéte a valóság" - fogalmazott Chris Hipkins szociális miniszter a jelentés bemutatását követően.

Keith Wiffin, az egyik áldozat a New Zealand Herald című lapnak azt mondta, hogy ép ésszel szinte felfoghatatlan, hogy mekkora számról van szó, miközben az ország lakossága ebben az időszakban alig volt több 3 milliónál. "Sokkot kaptam, és szerintem az egész ország is sokkot fog kapni ettől" - mondta Wiffin.

A bántalmazás különösen súlyosan érintette az őslakos, maori közösséget. A bántalmazott gyerekek 81 százaléka maori volt, és ők teszik ki a gondozásba vett gyerekek 69 százalékát. Tavaly maorik ezrei tiltakoztak Új-Zélandon az ellen, hogy a veszélyeztetettnek ítélt gyerekeket egyszerűen kiszakítják családjukból, és állami gondozásba helyezik. Ez a politika a maorik szerint rasszista és a gyarmatosítás idejét idézi.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.