Százezreket bántalmaztak Új-Zéland bentlakásos otthonaiban

  • narancs.hu-MTI
  • 2020. december 16.

Bűn

Az elmúlt évtizedek vizsgálata brutális számokat hozott nyilvánosságra.

Emberek, gyerekek, fiatal és kiszolgáltatott felnőttek százezreit bántalmazták az elmúlt évtizedekben Új-Zéland bentlakásos otthonaiban - derült ki egy szerdán nyilvánosságra hozott jelentésből.

 A gyermekbántalmazás feltárására létrehozott bizottság által összeállított dokumentum arra derített fényt, hogy az 1950 és 2019 között állami és egyházi fenntartású otthonokban élő 655 ezer ember mintegy negyven százalékát, 253 ezer embert ért bántalmazás. A jelentésből az is kiderül, hogy hatszor annyian fordultak meg ezekben az intézményekben, mint amennyit a kormányzat eddig becsült.

A dokumentum kiemeli, hogy még magasabb lenne a szám, ha az elhanyagolásos bántalmazás is kutatható lett volna, de erről egyáltalán nincsenek adatok a szigetországban.

Jacinda Ardern új-zélandi kormányfő 2018-ban jelentette be a vizsgáló bizottság felállítását, arra hivatkozva, hogy az országnak szembe kell néznie történelme "sötét fejezetével", majd a vizsgálatot az egyházi intézményekre is kiterjesztették. Az egyházi intézményekben a vizsgált időszakban 21 és 42 százalék között mozgott annak esélye, hogy a bekerülők bántalmazás áldozatává váltak.

"Az állam gondozásába kerülő gyerekeket meg kellene óvni a visszaélésektől, de ehelyett ennek szöges ellentéte a valóság" - fogalmazott Chris Hipkins szociális miniszter a jelentés bemutatását követően.

Keith Wiffin, az egyik áldozat a New Zealand Herald című lapnak azt mondta, hogy ép ésszel szinte felfoghatatlan, hogy mekkora számról van szó, miközben az ország lakossága ebben az időszakban alig volt több 3 milliónál. "Sokkot kaptam, és szerintem az egész ország is sokkot fog kapni ettől" - mondta Wiffin.

A bántalmazás különösen súlyosan érintette az őslakos, maori közösséget. A bántalmazott gyerekek 81 százaléka maori volt, és ők teszik ki a gondozásba vett gyerekek 69 százalékát. Tavaly maorik ezrei tiltakoztak Új-Zélandon az ellen, hogy a veszélyeztetettnek ítélt gyerekeket egyszerűen kiszakítják családjukból, és állami gondozásba helyezik. Ez a politika a maorik szerint rasszista és a gyarmatosítás idejét idézi.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.