A nemzet oligarchái és a nemzet érdekei

  • Ara-Kovács Attila
  • 2012. szeptember 11.

Diplomáciai jegyzet

Az érdekérvényesítés békésen megfér az erősödő nacionalizmussal, mely a külföldi tőke és általában a nemzetközi befektetők, valamint a bankok ellen izgat, annak reményében, hogy az országból kiszorítva őket, a „nemzeti” vállalkozásoknak nem kell majd a konkurenciával megküzdeni, és egymaguk diktálhatják – a politikán keresztül – a feltételeket is.

Három híres német értelmiségi, Peter Bofinger közgazdász, Jürgen Habermas filozófus és Julian Nida-Rümelin filozófus, volt kulturális miniszter a napokban közös cikket tett közzé a párizsi Le Monde hasábjain. Ebben kifejtették: „Az euró krízise az eddig folytatott politika csődjét tükrözi. A számos átfogó mentési program és a krízissel foglalkozó csúcs dacára az eurózónán belüli helyzet tovább romlott. Eddig két koherens program tett javaslatot a válság kezelésére. Az egyik azt ajánlja, hogy az unió államai térjenek vissza korábbi nemzeti valutájukhoz, a másik, hogy intézményesen erősítsék meg a közös fiskális, gazdasági és szociális politikát a zónán belül, azzal a céllal, hogy a politikai elit transznacionális szinten ismét képes legyen a piacok szabta elvárásoknak megfelelően cselekedni.” A szerzők nem hagynak kétséget, hogy szerintük a második megoldás az egyedül járható út, ugyanakkor leszögezik: „Lehetetlen lesz megőrizni a közös valutát a közös felelősség vállalása és az intézményi deficit felszámolása nélkül.”

A cikk megállapításai gyakorlatilag igaz közhelyek, számtalanszor olvasott, hallott az ember efféléket, s – gondolnánk – akit megkímélt a valóság az ilyen vélemények megtapasztalásától, azt a józan ész hasonló következtetésekhez kell, hogy vezesse. Ám ha ez így van, akkor miért érezte mégis úgy a három kiváló szaktekintély, hogy meg kell szólalnia? Feltehetően azért, mert napjainkban – egy másik filozófust, Heideggert parafrazeálva – nagyon sok minden, ami nyilvánvaló, nem kézenfekvő.

A múlt héten a konzervatív cseh kormányzó erő, a Polgári Demokrata Párt (ODS) erőteljes nyilatkozatban szólította fel Petr Nečast, a párt elnökét, aki egyben miniszterelnök is, hogy „lépjen fel az uniós integráció jövőbeni elmélyítése ellen”. Bár a politikus utóbb igyekezett tompítani pártjának álláspontját, csak „egyes paranoiás tagok” csoportjára szűkítve le a hangadókat, de elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy a politikai jobboldalon egyre határozottabb unió-, Nyugat- és egyben integrációellenesség mutatkozik. Mi több, Nečas az éves nagyköveti értekezleten elmondott beszédében is kitért a jelenségre, kiemelve, hogy pártja visszautasítja – egyebek mellett – a júniusi EU-csúcson kilátásba helyezett pénzügyi integrációt, beleértve a banki műveletek egybehangolását. Az ODS – jelentette ki a miniszterelnök – egyértelmű üzenetet küldött arról, hogy a „cseh érdekekkel” szöges ellentétben áll minden olyan lépés, ami az uniós integrációt tovább mélyítheti.

Persze lehetne vitázni arról, hogy a puszta nacionalizmus logikus következménye-e a jelenség, vagy a műveltség szempontjából Csehországban sem túl épületes jobboldali kulturális szint, esetleg a nyelvtudás vagy egyéb ismeretek hiánya-e az oka mindennek, de nem érdemes. Mert a magyarázat másutt rejlik.

A cseh Biztonsági Információs Szolgálat (Bezpečnostní informační služba, BIS) nemrég közzétett éves jelentése sok tekintetben iránymutató lehet, s megvilágíthatja, kik és miért is féltik olyannyira a „cseh érdekeket”. A dokumentum elég szókimondóan leszögezi: a politikai döntéseket kormányzati szinten olyan körök befolyásolják, amelyek mintegy bűnözői szervezettségben igyekeznek a közpénzekre rátenni kezüket, mi több, az uniós források felett is megszerezni a teljes ellenőrzést. Az oligarchikus összefonódások – már csak a dolog természetéből fakadóan is – a kormánypárton belül a legerőteljesebbek, az érintetteket pedig zavarná, ha az unió betekintést nyerhetne ügyleteikbe. A jelentés felhívja a figyelmet: több mint nyilvánvaló jelei vannak annak, hogy e bűnözői körök képesek manipulálni a politikai döntéshozókat, s keresik a kapcsolatot olyan keleti hatalmakkal, amelyeknek érdeke az unió belső kohéziójának rombolása.

Az érdekérvényesítés e téren persze békésen megfér az erősödő nacionalizmussal, mely a külföldi tőke és általában a nemzetközi befektetők, valamint a bankok ellen izgat annak reményében, hogy az országból kiszorítva őket, a „nemzeti” vállalkozásoknak nem kell majd a konkurenciával megküzdeni, maguk alakíthatják az árakat, és egymaguk diktálhatják – a politikán keresztül – a feltételeket is.

Minthogy a BIS éves jelentése kiemelten két külföldi titkosszolgálat befolyásának erősödését, illetve módszereik fokozódó agresszivitását emeli ki – nevezetesen az oroszét és kínaiét –, páratlan bűvészmutatványra nincs is szükség ahhoz, hogy e titkosszolgálatok és a hazai oligarchák közötti érdekegybeesés a „cseh érdekek” alapján definiálható legyen. Persze mindenki tisztában van vele, hogy nem a nemzeti érdekekről folyik itt a szó, annál inkább a „nemzeti oligarchák” egyéni érdekeiről, amelyek szemben állnak az unióssal, és messzemenően egybeesnek olyan államokéval, amelyek Brüsszelben és az európai integrációban látják a legfőbb kihívást.

Aki végignézte a Széles Gábor és egyebek által szervezett, január eleji „Nem leszünk gyarmat” produkciót, annak mindez – visszautalva Bofinger, Habermas és Nida-Rümelin cikkére – már nemcsak nyilvánvaló, de kézenfekvő is. Csakhogy nálunk nem létezik az a titkosszolgálat, amely le merné írni jelentésében a Fidesz oligarcháinak viselt dolgait.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.