Balázs Attila: Cuniculus vitae

  • 2001. augusztus 9.

Egotrip

Tulajdonképpen (meg) van egy anekdotába illő sztori, amelyet Sebők Zoltán professzortól hallottam, és amelyet rettent szeretek felidézni. Az amerikai Mezők és patakok című vadász-, sportlövő- és horgászmagazin hasábjain jelent meg egy elmarasztaló kritika a Lady Chatterley szeretője című Lawrence-regényről. Abban található a sommás ítélet, miszerint ama elhíresült angol vadőr mindennapi életének e festői leírása méltán tart igényt a szabad ég alatti életet kedvelő olvasó érdeklődésére, mert sokat foglalkozik a fácánneveléssel, a vadorzók lefülelésével és az élősdiek irtásának agyafúrt módszereivel, valamint a hivatásos vadőr egyéb feladataival és kötelességeivel. Sajnálatos módon azonban az embernek sok-sok felesleges anyagon kell átrágnia magát ahhoz, hogy felfedezhesse és élvezhesse a közép-angliai vadgazdaság igazgatásáról szóló részleteket, következésképp e könyv semmiképp sem helyettesítheti bizonyos J. R. Miller Gyakorlati vadgazdálkodás című művét. A poénnál általában dőlök a nevetéstől. Úgy látszik, sosem unom meg, mindig fel tudja dobni a napomat. Egyszerűen remek érzés, egész testet és elmét átjáró, mint, feltételezem, a taoista orgazmus, utóbbit azonban most félre!
Tulajdonképpen (meg) van egy anekdotába illő sztori, amelyet Sebők Zoltán professzortól hallottam, és amelyet rettent szeretek felidézni. Az amerikai Mezők és patakok című vadász-, sportlövő- és horgászmagazin hasábjain jelent meg egy elmarasztaló kritika a Lady Chatterley szeretője című Lawrence-regényről. Abban található a sommás ítélet, miszerint ama elhíresült angol vadőr mindennapi életének e festői leírása méltán tart igényt a szabad ég alatti életet kedvelő olvasó érdeklődésére, mert sokat foglalkozik a fácánneveléssel, a vadorzók lefülelésével és az élősdiek irtásának agyafúrt módszereivel, valamint a hivatásos vadőr egyéb feladataival és kötelességeivel. Sajnálatos módon azonban az embernek sok-sok felesleges anyagon kell átrágnia magát ahhoz, hogy felfedezhesse és élvezhesse a közép-angliai vadgazdaság igazgatásáról szóló részleteket, következésképp e könyv semmiképp sem helyettesítheti bizonyos J. R. Miller Gyakorlati vadgazdálkodás című művét. A poénnál általában dőlök a nevetéstől. Úgy látszik, sosem unom meg, mindig fel tudja dobni a napomat. Egyszerűen remek érzés, egész testet és elmét átjáró, mint, feltételezem, a taoista orgazmus, utóbbit azonban most félre!

Nos, jutott eszembe a minap ismét a fenti dolog, az itt megjelent szerényke és elsőcske kis (jó)múltkori nyulas egotripem némi légkavaró visszhangját hallgatva. Baráti, fel-felhabzó szűk körben felmerült holmi ódon vita, méghozzá a Cuniculus címet viselő, rég napvilágot látott ominózus nyúl-regényem kapcsán, hogy mennyire vagyok én valójában nyúlplagiátor-immitátor, vagyok-e (az) egyáltalában, és ha megfordítjuk a kérdést, összes nyúl-írásomból igazából mit lehet megtudni nem rólam, hanem épp a nyulakról. És akkor itt rögvest két táborra reccsent a bárpult. Egyesek szerint talán túl sokat is, mások szerint épp ez az, hogy keveset lehet megtudni, mert tudniillik evidens szemfényvesztésről van szó, ami az írás lényege. A nyulak csupán tömeges statiszták, még inkább így: a nyúl mindössze kellék. Előrántódik a kalapból, arra jó. Az esszencia a mutatvány lényegében rejlik. Márpedig szoros, odafigyelő olvasással a rejtély megoldódik, és ez lenne itt az élvezet kvintesszenciája. Ki a francot érdekel maga a nyúl? Ehhez csak annyit tudok a magam részéről bölcsen és megnyugtatóan hozzátenni most: roppant egészséges az a szokás, hogy az elharapózott vita vázolt pontján túl már a világon senkinek nem jut eszébe magát a szerzőt megkérdezni, így aztán meg lehet úszni ép bőrrel. Csupán egyet kell tenni - nota bene, szinte mindig beválik! -, úgy kell csinálni, mintha a szerzői szándék jogán rettenetes igazságot szeretnél tenni. Garantáltan nem jutsz szóhoz. Van, aki még sört is fizet, csak tartsd a pofád. Mi közöd a saját izédhez? Hát, végül is nem sok... Néha az is több a soknál. Utána nyugodtan haza lehet menni azzal a dialektikus érzéssel, hogy bár megint ügyet sem vetettek rád, mégis hosszabb-rövidebb ideig a figyelem középpontjában fürödtél. Velejárója, nem ezt akarod, ember? Veled-járója ez. Meg az.

És akkor ágyba bújva ismét nyugodtan átengedheted magad a legelszálltabb és legelszántabb gondolataidnak, mint amilyenek például: A taoista orgazmus megvalósításának lehetséges aspektusai a nyulak társadalmában című dolgozat premisszái. Előtte akár ezredszer is olvashatsz egy kis D. H.-t, vagyis Dí-Ejcset, Updike-ot. Megpróbálhatod - jócskán elmaradva a világ izgalmas sodrától - befejezni a Jadvigát, vagy elkezdeni a "celesztikus harmóniát", amit - jó értelemben véve - az utolsó elolvasandó Nagy Könyvnek szántál. Eklektika ebben is nyugodtan megengedtetik. És az se szégyen, ha egyáltalában nem olvasol semmit. Nem is baj, ha nem megy el a magod, szellemi értelemben sem. Az egészséges taoisták szerint negyven fölött főleg ajánlatos az energiamegtakarítás (meg az alkoholmentes pálinka). ´k ezt teszik, amazt eszik-isszák, visszafogják, másképp futják, csomót kötnek rá, és már évezredek óta élnek. Túlélték Maót is, könnyedén viszik a magas kínai falat, immár "foszberi" stílusban, útban Disneyland felé. Ha elképesztőnek nem is mondhatom, de mostanában kielégítő belső rugalmasságom és külső keményedésem van a taótól, életerőről nem is beszélve. Szuper! Csak rá kell nézni a fotómra, mennyit ifjodtam pár hét alatt. Hímnemű barátaimnak tiszta szívből ajánlom hát a tao régi tudományára épített hasznos, itt-ott misztikus könyvet, a Multiorgazmusos férfit. Hogyan keljünk (mégis) fittül másnap? Mindenek után. Kiadta a Lunarimpex, angol eredetiből. Potom 1530 forintért vesztegetik. Megjegyzem, ennyi pénzért már nem találsz valamirevaló fizetős kéjtársat manapság se férfiban, se nőben; nyúlban vagy halban esetleg valamit. (Vicc, vicc, vicc...)

Végezetül: azér´ nem semmi az az amerikai "szaglap", mi? Jó éjt, Mr. Lawrence! Tiszta zűr szőrös velőben, wonderful. Én meg itt-ott pindurit konzervatív is vagyok, de éppen itt? A másik fülem.

(Apuanyu, mi van, ha én meg nyúl vagyok? És tényleg inkább szerb?)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.