Magyar Narancs, IX. évf. 26. szám, 1997. június 26.
Virtuális ópiumháború
Egy kínai cég olyan számítógépes játékot jelentetett meg, amellyel újrajátszható az 1839-1842-es, Hongkong angol kézre kerüléséhez vezető ópiumháború. A kínai néphadseregtől szerződtetett szoftverfejlesztők által készített játék interpretációja szerint Kína a korrupt és inkompetens Quing-dinasztia hibájából esett áldozatul az agresszornak, a játékosok azonban most kiköszörülhetik a csorbát: importópiumot égetve, angol naszádokat süllyesztve moshatják le a szégyenfoltot, hosszú távon a nemzet emlékezetéből is kitörölve az állítólagos vereséget.
A történelmi akciójátékok ötlete szerintem másolásra érdemes: a Középiskolai Internet Program illetékesei helyében már most megrendelnék valamelyik fejlesztőtől néhány, a DOOM grafikus motor felhasználásával készült, Interneten keresztül is játszható többfelhasználós, valós idejű akciójátékot a nemzettudatot károsan befolyásoló nagy történelmi vereségek virtualizálása céljából. Augsburg, a mohácsi vész, a segesvári csata vagy a Don-kanyar helyszíneinek élethű háromdimenziós modelljét a minisztérium központi számítógépébe táplálva lehetővé válna, hogy az ország különböző pontjain tanuló diákok nemzeti ünnepeink alkalmával korhű fegyverekkel mérjék össze erejüket az idegen csapatokkal, így néhány évtizeden belül a történelemérettségiken már nem az lesz a kérdés, hogy mikor volt a tatárjárás, hanem hogy tavaly ki nyerte meg.
Az idő sürget: ha az állam nem gondoskodik megfelelő színvonalú és mondanivalójú akciójátékok létrehozásáról, könnyen előfordulhat, hogy a hungaristák hamarabb feldobják az Internetre "Erdély visszafoglalását" egy amerikai szerveren, vagy szögesbakancsos-pitbullos-baseballütős beindulássá fajul a Moszkva téri metróállomás által ihletett, amfetaminfogyasztásra csábító "Punkok a skinheadek ellen", és a fogékony korban lévő diákok ilyesfajta, társadalmi szempontból káros magatartásmintákat sugalmazó játékokra használják majd az állami pénzen kiépített hálózati infrastruktúrát. A döntéshozók figyelmét nem kerülheti el, hogy ilyesmire már van precedens: Németországban a betiltás sem csökkentette a "KZ-lager" című, koncentrációs táborok hatékony működtetésével kapcsolatos halálbrigád-parancsnoki feladatokra felkészítő számítógépprogram népszerűségét.
A kultuszminisztériumnak is fel kell ismernie, hogy az információs társadalomban a számítógép történelemformáló szerepe jóval a számítógép keletkezése előtti időkbe nyúlik vissza. A történelem nem más, mint a rég- és közelmúltról rendelkezésünkre álló, egymásnak gyakran eleve ellentmondó információk kaotikus halmazán építkező konszenzushallucináció, és mint ilyen az új médiatechnológia segítségével minden eddiginél hatékonyabban manipulálható és a nemzet felvirágoztatása érdekében manipulálandó is. Bizonyítandó, hogy a számítógép és a hálózati technológiák még az írásbeliséget, vagyis a történelemről rendelkezésre álló információk gyűjtését megelőző korszakokban is új mederbe terelhetik a históriát, valamint utoljára, de nem utolsósorban megfelelendő a jelen eszmefuttatással szemben magasabb szinten támasztott, a szerző által irreálisnak érzett, azonban a hálózati technológiák segítségével ma már valós időben kielégíthető terjedelmi elvárásoknak, végezetül álljon itt egy, az Interneten rendkívül népszerű álhír:
KABINDA, ZAIRE - Az IBM illetékesei a globális telekommunikációs forradalom mérföldköveként ünneplik, hogy M´wana Ndeti, a zaire-i Bantu törzs tagja tegnap egy IBM Global Uplink hálózati modem segítségével feltört egy kókuszdiót.
Ndeti, aki húsz percig hiába kísérletezett a dió kézzel történő felnyitásával, könnyedén feltörte azt, miután többször egymás után lesújtott rá a korszerű készülékkel. "Magamtól nem sikerült volna" - mondta a 47 éves férfi, aki egy zamatos leves elkészítéséhez használta fel a diót néhány perccel később. "Az IBM segítségével képes voltam feltörni." Ndeti akkor fedezte fel a másodpercenként 28.8 kilobyte adat továbbítására is képes modemet, amikor az IBM egy reklámfilmet forgatott a vadász Délnyugat-Zaire-ben fekvő falujában. Ndeti az afrikai falu gyermekeit japán kisdiákokkal folytatott videókonferencia közben ábrázoló reklámfilm forgatásának szünetében emelte el a modemet, mert már akkor látta, hogy az jó szolgálatokat fog tenni neki.
Az IBM illetékeseit nem lepte meg, hogy a számítógép-óriás gyakorlati megoldásokkal szolgált Ndeti mindennapi problémáira. "Telekommunikációs rendszereink olyan globális hálózati megoldásokat kínálnak, amelyek illeszkednek a világ bármely táján élő ember speciális szükségleteihez" - nyilatkozta a cég marketingigazgatója. "Az IBM egy itáliai kolostorban élő apácát vagy egy ausztrál bennszülöttet egyaránt eljuttat oda, ahová aznap menni akar."
Ndeti szerint a modem számos kiváló funkciója közül a legelőnyösebb az a kemény műanyag burkolat, amely könnyedén kiállta a több percig tartó óriási igénybevételt is. "A diót egy kőre raktam, és ütni kezdtem a modemmel" - nyilatkozta Ndeti a tévéhíradónak. "A modem nem tört el. Ez egy jó modem."
Ndeti annyira elégedett volt a készülékkel, hogy kisvártatva megvásárolt egy IBM-munkaállomást a legújabb szériából. A PowerPC 601-es mikroprocesszorral, tizenkétszeres sebességű beépített CD-ROM-meghajtóval és három 16 bites ethernet csatlakozóval rendelkező számítógép rövid idő alatt bizonyította számos előnyös tulajdonságát: a drótjaiból Ndeti gazellacsapdát, a monitorból horgonyt, az egérből pedig brutális, de hatékony fegyvert készített.
"Ez egy jó számítógép", nyilatkozta Ndeti a CNN tudósítójának, miközben egy éppen elejtett gazellát nyúzott a számítógép lapos, éles processzorával. "Minden részét felhasználom. Ezt a gazellát a billentyűzeten fogom megsütni." Néhány óra múlva Ndeti a számítógép kétszáz oldalas használati útmutatójának elfüstölésével koronázta meg a gazellalakomát.
Az IBM szóvivője sajtóközleményben méltatta Ndeti választását. "Megtiszteltetésnek érezzük, hogy a bantuk az IBM-hez fordulnak üzleti igényeik kielégítésére. Cégünk Citytől Kinshasáig közelebb hozza a világot. Élvonalbeli technológiánk a szó szoros értelmében világfalut teremt." A bantu törzs tagjai ma már annak az örökké növekvő nemzetközi felhasználói közösségnek a részei, amely az IBM-hez fordul hálózati szükségletei kielégítésére.
