Lopott-e, és kitől lopott Karinthy Frigyes, amikor 1918-ban "lefordította" az Egy komisz kölök naplóját? - innen folytatjuk könyvészeti-filológiai és fordításetikai kapirgálásunkat. Tudjuk, hogy a könyvnek meglett az eredetije: az A Bad Boy's Diary (1880), Metta V. Victor (1831-1885) munkája. Azt is tudjuk, hogy Karinthy nem az eredetiből dolgozott, hanem J. Botstiber német fordításából, a Tagebuch eines bösen Buben-ből (Lipcse, 1893).
Vagy talán az A Bad Boy's Diary korábbi magyar fordítását, az Egy rossz fiú naplójá-t (1900) vette alapul? Hogy Karinthynak legalábbis "viszonya volt" evvel a szöveggel - címlapja szerint "angolból fordította DELTA" -, már abból is sejthető, ahogy megpróbálja álcázni ezt a viszonyt. A főhős az eredetiben "Georgie", Botstibernél "Schorschi" (a német kiejtést utánzó "torzított" kvázi-fonetikus helyesírással), DELTÁ-nál - logikusan - "Gyuri". Ám Karinthy minden ok nélkül (hacsak nem a Magyar Narancs majdani főszerkesztője járt profetikus eszében) "Bandi"-ra kereszteli át a naplót író komisz kölköt. Talán azért, hogy az olvasók ne vegyék észre: nem új és önálló fordításról van szó.
DELTA elfojtott "Gyuri"-ja viszont olykor kijátssza a Karinthy-szöveg (pszichoanalitikai értelemben vett) cenzorjának a figyelmét, "Bandi" két ízben is "Gyuri"-ra keresztelődik vissza a szövegben. Ez persze még nem perdöntő bizonyíték, a "Gyuri" Botstiber "Schorschie"-jából is magyarázható. Különben is, a személy- és helységnevek alakja gyakrabban "németesebb" Karinthynál, mint DELTÁ-nál: "Müller kisasszony" áll "Miller kisasszony" helyén, a közeli város neve a Komisz kölök-ben "Kramburg", a Rossz fiú-ban "Hoppertovn" (így, "v"-vel, "w" helyett). Bonyolítja viszont a helyzetet, hogy DELTA is sok németes vonást mutat, talán éppen a Botstiber-fordítás hatására: az egyik szereplőt "Grün Károly"-nak hívják (Karinthynál is), Gyuri családneve "Hakk" (Metta V. Victor: "Hackett", Botstiber: "Hacker", Karinthy: "Hakker", néha "Hacker").
Az alábbi szöveghely viszont kizárólag DELTAZKarinthy irányú szövegromlásként magyarázható. A párbeszédben a kérdés-felelet viszonya értelmezhetetlen:
- Várni kell - monta az úr - egy évik. ... Tucc e rám várni édesem, türelemmel?
- Neked is, - mondta a Zsuzsi és ezen nevettek asztán.
DELTA szövegében ugyanez:
- Nekünk majd várnunk kell - mondotta a férfi - talán egy esztendeig. ... Várhatsz addig rám, kedvesem? Muszáj, hogy addig türelemmel várj.
- De neked is sok türelemre lesz szükséged velem szemben, - mondotta Klári, azután mind a ketten nevettek.
A kiemelt "neked is" csakis DELTA szövege felől érthető: Karinthy - miközben a "Klári"-t "Zsuzsi"-ra cserélte - törölte a válaszmondat nagyobbik részét, és nem vette észre, hogy ettől a "neked is" teljesen értelmetlenné vált. És ez már perdöntő: Karinthy itt nem fordított, hanem egy meglevő fordítás szövegét írta át.
Az átírás követendő mikéntjéhez viszont Botstibertől kapott útmutatást: az ő fordítása bécsies németséggel és a hangzást követő "hibás" helyesírással adja vissza "Schorschie" naplóbejegyzéseit. Pontosan azt a komikus célzatú transzkripciós eljárást alkalmazza, amelyet Metta V. Victor használt. Karinthy is így járt el - szemben DELTÁ-val, akinek a szövegéből ez az ortográfiai komikum hiányzik.
Karinthy tehát mindkét fordításból dolgozott, DELTÁ-ét nyersfordításként használta, Botstiberét pedig legalábbis puskaként. Azaz egyáltalán nem fordította le az Egy komisz kölök naplójá-t. Eljárása a svindli kategóriájába tartozik: eredeti helyett fordításból fordítani már akkor sem számított elegáns dolognak, magyar fordítást magyarra "fordítani" pedig, ha komolyan vesszük a dolgot, szerzői jogokba ütköző cselekedet.
Karinthy műfordítói életműve egyébként ilyen svindlik sorozata. Nem csoda, hiszen - családtagjai és barátai a tanúk rá - a Gulliver, a Micimackó, a Huckleberry Finn, a Leacock-humoreszkek "zseniális fordítója" a magyaron kívül egyetlen más nyelven sem tudott tisztességesen. "Valamennyiünk közül apánk tudott legkevésbé németül, angolul szinte egyáltalán nem tudott." (Karinthy Ferenc) A fordításokat nővére, a kiváló nyelvtehetség Karinthy Emilia - "Mici" - készítette, nyersfordításnak, de Karinthy beléjük sem nézett, úgy adta le a kéziratokat, ahogy voltak. Egyik megjelent fordításában benne maradt Mici megjegyzése: "Karinthy úr, ezt nem értem". (Kosztolányi Dezsőné) Volt persze, hogy a kiadó svindlizett: Koroknay István Huckleberry Finn-fordításán (1935) reklámból Karinthyt tüntették fel fordítónak. Karinthyt kifizették, Koroknay pereskedni volt kénytelen.
Mondhatjuk persze, hogy nem ezért szeretjük Karinthyt. S valóban: a mérleg másik serpenyőjébe is jócskán kerül érték. Például Metta V. Victor magyar halhatatlansága. Egyetlen ország van, ahol könyve ma is eleven olvasmány: Magyarország - és ezt Karinthynak köszönheti. Ha ehhez le kellett nyúlni DELTÁ-t, hát istenem. Loptak már ennél többet is ebben az országban.
De hát ki volt DELTA? Járna neki valami végkielégítés, már a Karinthy-svindli okán is, de csupán tippelhetünk, kit takar a név. A Széchényi elektronikus katalógusában a DELTA csupán egyszer fordul elő magyar könyv adatlapján: az Egy rossz fiú naplójá-nak 1900-as kiadásáén. Gulyás Pál álnévlexikonja szerint a DELTA szignót a századforduló táján hárman használták periodikákban: Dolencz József dr., Dura Máté és Kaposy József. Dolencz József dr.-ról senki (internet, lexikonok stb.) sem tud semmit. Dura Máté (1859-1939) költő volt, A magyar nép szavaló-könyvét (1898), majd a Szerelmesek könyve (1900) c. antológiát szerkesztette. Esélyei halványak. Kaposy (vagy Kaposi) József (1863-1922) ígéretesebb: paptanár volt, majd a Magyar Szemle szerkesztője (folyóiratában használta a DELTA szignót), Dante-szakértő, nyelveket ismerő filológus, aki sokat fordított, elsősorban olaszból és franciából. Õ lett volna DELTA, aki - némi pénzért - lefordította az A Bad Boy's Diary-t? S aki még élt, amikor Karinthy elsvindlizte a fordítását?
A rejtély rejtélyt szül: nem tudhatjuk. Minden ötletért, nyomért hálás vagyok.
