Kálmán C. György: Magánvalóság (Az én körlevelem)

publikálva
1998/15. (04. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Hazánkban választások közelednek. Kötelességem, hogy híveimet és jó akaratú honfitársaimat a Magyarország jövőjét meghatározó döntésükben segítsem.

Kedves Testvérek!

Hazánkban választások közelednek. Kötelességem, hogy híveimet és jó akaratú honfitársaimat a Magyarország jövőjét meghatározó döntésükben segítsem.

Az elmúlt években többször csalódtunk reményeinkben. Ezért közülünk sokan visszahúzódtak a közélettől, most pedig óvakodnak állást foglalni. Ezzel hozzásegítenek másokat, hogy magukhoz ragadják a politikai és gazdasági hatalmat, ahelyett, hogy ők maguk csapnának le rá, megannyi gyöngytyúk.

Ahogy nem lehet közömbös számunkra családunk sorsa, ideértve kedvenc háziállatainkat és idős nagybátyánk bélbántalmait is, ugyanúgy egész nemzetünké sem. Hogy az ország felelősségteljes irányítását kikre bízzuk, csak rajtunk, választópolgárokon múlik.

Tőlünk, a mi szavazatunktól függ, hogy iskoláinkban kik, milyen szellemben nevelik gyermekeinket és unokáinkat, hogy a társadalom miként gondoskodik a betegekről és az öregekről, hogy mit tesznek hazánk egyik legégetőbb problémájának, a munkanélküliségnek a megoldására, és hogy a mindnyájunktól beszedett adót az egész nemzet boldogulására vagy netán kevesek gazdagodására fordítják, amit erősen helytelenítünk, hiszen mi sajnos a nemzet, nem pedig a kevesek vagyunk.

Csak helyes értékrendből születhetnek bölcs döntések. Számunkra az önző meggazdagodásnál fontosabb az önzetlen, fontosabb a becsületes ember, mint a kevésbé becsületes, de azért az is eléggé fontos, a családban felnövekvő gyermekek sorsa aztán pedig tényleg igazán fontos (meg esetleg a többi gyermeké is), meg még fontos a jövendő nemzedékek számára megóvott és gondozott szülőföld, az erkölcsös életre nevelő iskola, a többi meg már jön magától, könnyű kitalálni. Csak azokban bízhatunk, akik maguk is így gondolkodnak, a többiekben nem, semmi esetre sem, vigyázat! Arra szavazzunk tehát, aki elszántan védi a teljes életet (nem ám csak úgy, félszívvel vagy félig-meddig, mondjuk csak a szaporodásra van gondja, de az anyagcsere neki smafu, vagy pártolja a fotoszintézist, de szava sincs a genetikai összetevőkről és így tovább), biztosítja a többgyermekes családok megélhetését (rendesen tejel nekik minden hó másodikán, ezt tegye egy tisztességes képviselő), segíti a hitre és erkölcsre nevelést, mert ő egy olyan, magamfajta, és programja meg is valósítható.

Tiszteletben tartom híveim szabad döntését, ezért nem nevezek meg személyeket és pártokat, aki jóban akar velem lenni, az igyekezzen kitalálni. A magyar választási rendszer ismeretében azonban felelősséggel mondhatom a következőket: Ne vesztegessük szavazatunkat esélytelen jelöltekre. A bölcs döntés a helyes értékrendből születik (ja, ezt már mondtam), és a helyes értékrend azt diktálja, hogy az első választási fordulóban próbáljuk kiszaszerolni, hogy kit tartunk a leginkább alkalmasnak a nyerésre, és aki nyerni fog, az a mi emberünk. Ennyi. Aztán meg a második fordulóban a legesélyesebb jelöltet kell támogatni azok közül, akik értékeinket (amelyek rendjéből a helyes döntés tehát fakadt) képviselik vagy elfogadják.

Ez az egész dolog ilyen rohadt egyszerű. Nem aggódni, rám hallgatni. Minden oké lesz.

publikálva
1998/15. (04. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Narancs

Blog

még több cikk