Archívumunkból

Családon belüli

  • Kálmán C. György
  • 2012. szeptember 12.

Egotrip

A magyar család, ha nem tudnád, kedves olvasó, a szeretet és a kölcsönös megbecsülés alapján jött létre, jellemzi "az anya szeretete", ahogyan egy jelentős nyelvész mondta volt, ottan annyira szép és jó. A magyar családnál nincs is jobb.

Rágalmazza tehát a magyar családot az, aki családon belüli erőszakról beszél, a magyar családon belül nincs erőszak, vagy ha mégis van, az nem magyar vagy nem család. A parlamentben most vitatott határozati javaslathoz érkezett is egy módosító indítvány, két fideszes honanyától, hogy nevezzük inkább ezeket a csúnya cselekményeket "házon belüli erőszaknak" vagy akárhogy, csak ne a nevükön, mert az igen sértő a család intézményére nézve. Még a végén rossz híre lesz a családnak, és senki nem fog akarni családot, kihalik a magyar, mindenféle züllött együttélési formák alakulnak ki, ahol talán nem lesz erőszak, de család sem. Az persze kérdéses lehet, hogy a magyar családok hány százalékának van effektíve háza, amelyen belül a "házon belüli erőszak" megvalósulhat (isten ments!), vagy hogy adott házon belül hány család élhet. De lépjünk túl ezen. A lényeg a lényeg: nehogy úgy nevezzük a dolgot, ahogy (ki ne mondd!), mert az károsan hat a nemzet lelkületére.

Ha egyszer újra átvizsgálják a Btk.-t, igen nagy gondban lesznek majd a mostani módosító honanyák: mégis hogyan kellene átnevezni az anyagyilkosság bűncselekményét? Végtére is, ahogyan a család nem lehet az erőszak terepe, tehát jobb erről nem is beszélni, az anya sem specifikusan arra való, hogy meg legyen gyilkolva, különösen, hogy e kifejezés az anya saját gyermeke általi meggyilkolását van hivatva kifejezni (ha ez a feltétel nem áll fönn, nettó gyilkosságról beszélünk). Márpedig ennek a szónak túlságos használata előbb-utóbb oda vezet, hogy nemzetünk nőtagjai majd szó szerint veszik a költő felszólítását, hogy "anya, ne szoptass csecsemőt!" Nem is szólva az autólopásról: az autó közlekedésre, helyváltoztatásra szolgál, nem arra, hogy eltulajdonítsák, ha sokat beszélünk arról, hogy vannak olyan elvetemült népek, akik más gépjárművét ellopják, előbb-utóbb eltűnnek az autók az utakról, alacsony lesz a kocsik presztízse, jaj lesz nekünk.

Tulajdonképpen minden ilyen csúnya, kellemetlen, bűnös, káros dologról csak halkan és rejtjelezve kellene szólnunk. Éjjel tartanánk a bírósági tárgyalásokat, változó helyszínekkel, barlangokban, kikötői raktárakban, erdő mélyén, esti csendben. Az ügyész súgva mondaná a bírónak: itt egy pacsirta-ügyről van szó, szigorú büntetést kérek! Mire az ügyvéd: ugyan már, csak rózsabimbó esete forog fenn! A bíró persze pontosan tudná, mit jelentenek ezek a szavak, de senkinek el nem árulná. Nehogy aztán.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.