Archívumunkból

Családon belüli

  • Kálmán C. György
  • 2012. szeptember 12.

Egotrip

A magyar család, ha nem tudnád, kedves olvasó, a szeretet és a kölcsönös megbecsülés alapján jött létre, jellemzi "az anya szeretete", ahogyan egy jelentős nyelvész mondta volt, ottan annyira szép és jó. A magyar családnál nincs is jobb.

Rágalmazza tehát a magyar családot az, aki családon belüli erőszakról beszél, a magyar családon belül nincs erőszak, vagy ha mégis van, az nem magyar vagy nem család. A parlamentben most vitatott határozati javaslathoz érkezett is egy módosító indítvány, két fideszes honanyától, hogy nevezzük inkább ezeket a csúnya cselekményeket "házon belüli erőszaknak" vagy akárhogy, csak ne a nevükön, mert az igen sértő a család intézményére nézve. Még a végén rossz híre lesz a családnak, és senki nem fog akarni családot, kihalik a magyar, mindenféle züllött együttélési formák alakulnak ki, ahol talán nem lesz erőszak, de család sem. Az persze kérdéses lehet, hogy a magyar családok hány százalékának van effektíve háza, amelyen belül a "házon belüli erőszak" megvalósulhat (isten ments!), vagy hogy adott házon belül hány család élhet. De lépjünk túl ezen. A lényeg a lényeg: nehogy úgy nevezzük a dolgot, ahogy (ki ne mondd!), mert az károsan hat a nemzet lelkületére.

Ha egyszer újra átvizsgálják a Btk.-t, igen nagy gondban lesznek majd a mostani módosító honanyák: mégis hogyan kellene átnevezni az anyagyilkosság bűncselekményét? Végtére is, ahogyan a család nem lehet az erőszak terepe, tehát jobb erről nem is beszélni, az anya sem specifikusan arra való, hogy meg legyen gyilkolva, különösen, hogy e kifejezés az anya saját gyermeke általi meggyilkolását van hivatva kifejezni (ha ez a feltétel nem áll fönn, nettó gyilkosságról beszélünk). Márpedig ennek a szónak túlságos használata előbb-utóbb oda vezet, hogy nemzetünk nőtagjai majd szó szerint veszik a költő felszólítását, hogy "anya, ne szoptass csecsemőt!" Nem is szólva az autólopásról: az autó közlekedésre, helyváltoztatásra szolgál, nem arra, hogy eltulajdonítsák, ha sokat beszélünk arról, hogy vannak olyan elvetemült népek, akik más gépjárművét ellopják, előbb-utóbb eltűnnek az autók az utakról, alacsony lesz a kocsik presztízse, jaj lesz nekünk.

Tulajdonképpen minden ilyen csúnya, kellemetlen, bűnös, káros dologról csak halkan és rejtjelezve kellene szólnunk. Éjjel tartanánk a bírósági tárgyalásokat, változó helyszínekkel, barlangokban, kikötői raktárakban, erdő mélyén, esti csendben. Az ügyész súgva mondaná a bírónak: itt egy pacsirta-ügyről van szó, szigorú büntetést kérek! Mire az ügyvéd: ugyan már, csak rózsabimbó esete forog fenn! A bíró persze pontosan tudná, mit jelentenek ezek a szavak, de senkinek el nem árulná. Nehogy aztán.

Neked ajánljuk

Farkas farkasnak embere

Évszázadok alatt sokat fejlődtek a történetmesélés eszközei, a korábban tűz mellett elmesélt legendákat mára a live-ozás váltotta fel, a westernfilmek pedig valahol a kettő között helyezkednek el.

Ember embernek

A Piroska és a farkasnak van egy olyan változata, amelyben a gonosz farkas hozzá sem tud nyúlni kiszemelt, fiatal áldozatához, mert megégeti a kislány aranykámzsája.

Mert ez műanyag

Előfordul, hogy néhány tárgy megpillantása egy egész, rég eltemetett emléksort hoz elő. Pontosan ezzel ajándékoz meg minket e kiállítás, amely sokkal többet is ad, mint amennyit a címe ígér. Gyermekkori álmainkat hozza közelebb.

Közös pillanataink

  • Erdei Krisztina

A világ sosem volt túl biztonságos hely, ám napjainkban annyi krízishelyzet adódik, hogy a művészet is a gondozás, a gondoskodás fogalma és gyakorlata felé fordult.

Mantrafelhő

A kötet verseit olvasva mintha egy buborékba kerülnénk. De nem abba a fajtába, amely távol tartja a külvilágot, éppen ellenkezőleg. A gömb homorú fala időnként torzítja a kinti látványt, máskor élesebbé teszi a részleteket, aki pedig kívülről pillant ránk, minket láthat torzabbnak akár.

Egy emlékmű emlékei

  • Antoni Rita

Budapest Főváros Önkormányzata 2020 tavaszán indította el a Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete című projektjét, amely 2023 tavaszán egy emlékmű átadásával zárul majd az I. kerületben.

Szeretetcsomag

„Van egy fennköltlelkű magyar asszony fenn a Várban, aki minden nap igyekszik egy könnyet letörölni, aki minden hétköznapot is a szeretet ünnepévé igyekszik varázsolni.” Sipőcz Jenő fővárosi polgármester hálálkodott e szavakkal Horthy Miklós nejének, miután a kormányzóné 2500 ún. szeretetcsomagot ajánlott föl az árvák javára.

Letéve

Szakápolási központokban ápolnák a jövőben azokat az idős, állandó orvosi felügyeletre nem szoruló, ám az önálló életvitelre már csak segítséggel képes embereket, akikről eddig jobb híján a kórházak gondoskodtak.

„Hogy visszataláljunk”

Három most futó színdarabban is középkorú, életközepi problémákkal szembenéző nőalakot formál meg, róluk beszélgettünk az egy ideje már szabadúszóként dolgozó színésznővel.

„Az utolsó pillanat”

Haditudósítóként járta évekig a Donbaszt az ukrán és szeparatista oldalon is, az erről szóló könyve az idén magyarul is megjelent. A Donbasz – Nászutas lakosztály a Háború Hotelben az orosz–ukrán konfliktus gyökereiig hatol, s azt is bemutatja, hogy milyen volt az élet az invázió előtt. A szlovákiai szerzővel a kézirata lezárása utáni időkről is beszélgettünk.