Kálmán C. György: Magánvalóság (Szív)

  • 1999. március 18.

Egotrip

Kálmán C. György

Magánvalóság

Szív

Az én szívemrõl lesz most szó, arról a meggyötörtrõl és magányosról. (Megjegyzem, végig nem a boufflers-i, voltaire-i, bovie-i értelemben gondolom; érettségizett olvasóim Babits Eratójából jól ismerik a szív szó e sajátos használatát.) Az én szívem eddig idegen volt, ezt maga Elek István fedezte fel, az Önök alázatos publicistája (legalábbis a szíve, az az idegen) tehát immár kormányfõtanácsadói körökben is ismert, legyenek erre büszkék. Hogy visszaadjam az emberi nembe (s különösen az idegenszívûek megváltoztathatóságába) vetett hitét, s mintegy bizonyítván, hogy nemcsak õ tanulhat nagy vitapartnerétõl, Cs. István drámaírótól, hanem én is õtõle, ezennel igyekszem majd bebizonyítani, hogy igenis szívem, az a meggyötört és magányos (nem a boufflers-i, voltaire-i, bovie-i értelemben gondolom, írtam már?) együtt dobog a nemzet közösségéével. Szánom-bánom bûneimet, immár magam is ott szeretnék tolongani a nagy millenniumi húsosfazék körül (mert úgy látszik, ez a hazafias szívû magatartás), és nagy lelkesedéssel magam is hozzá szeretnék járulni a szimbólumok ama tomboló, mindent elárasztó torához, aminek a mi (!) közösségtudatunk millenniuma ígérkezik. Baromira szeretnék részese lenni a nemzeti közösségtudat és a lelki-érzelmi összetartozás, a közösségi önfelmutatás ünnepi alkalmainak, szívemet (kizárólag a szó hagyományos értelmében) szeretném megmutatni mintegy a nemzeti önreprezentáció szimbólumrendszerének, adott esetben az államalapítás és a kereszténység felvétele ünnepének keretei között.

Legyen nekünk díszszemle. Az érzelmi miliõ szimbólumvilága egyenesen kiköveteli, hogy a Szent Koronát ne egyszerûen csak átvigyék a Parlamentbe, hanem legyen megadva annak a módja. Ha már az akadékoskodók mindenféle kifogásokat találnak ki, hogy miért ne járassák körbe õt az országban, legalább ennek az átvitelnek kellene megfelelõ ünnepélyes keretek között történnie. Mindenekelõtt kapjon õ személyi igazolványt (az egyes számút), személyi lapot, személyi számot, adószámot, oltási könyvet és TAJ-kártyát, ezzel legalább részben tisztázódna az õ jogállása. Az átvitelnek ágyútalpon kellene történnie, s mindenképpen úgy, hogy a Nemzeti Múzeum és a Parlament között útba kell ejteni a Várat, Esztergomot és Székesfehérvárt. Kísérje a menetet száz válogatott, szûz leány, tisztaszívû (ez-útal a szó boufflers-i, voltaire-i, bovie-i értelmében), a megcsonkítatlan Magyarország minden szegletébõl, tiszta fehérben és/vagy népviseletben, koreografálja Koltay Gábor. És legyen nekünk díszszemle.

Szilveszter szent napján, amikor fordul az évezred, ne hangozzék fel kacaj, nevetés, röhögés, vihogás, kuncogás, hahota; méltóságteljes, csendes, elmélyült ünnepet képzelek, a közösségi szimbólumrendszert és a nemzeti közösség érzelmi erõterét formáljuk újra oly módon, hogy egyszerre szólaljon meg (a televízió segítségével) valamennyi magyar otthonban (a tanyától az udvarházig, a paneltõl a villáig, a putritól a kastélyig) Sinkovits Imre hangján Csoóri Sándor összes verse, miközben felvidéki, erdélyi, délvidéki és kárpátaljai tájakat pásztáz Koltay Gábor kamerája, s áttûnésként fel-felvillan a Szent Korona. Egyszerre szólaljon meg minden faluban és városban minden harang éjfélkor (a katolikus és református templomokban, zsinagógákban és mecsetekben), harangszerkesztõ legyen Gyõri Béla. A nemzet összetartozását talán az fejezné ki a legjobban, ha meg is lenne mondva, hogy húsz há ötvenkor tessenek Szent István királyunkra gondolni, viszont huszonegy há tizenötkor Trianonra emlékezzünk, és törölgessük a szemünket.

És legyen nekünk díszszemle.

Koltay Gábor filmjét Nemeskürty István Szent Koronájáról a Parlamentben mutassák be, karácsony éjszakáján, a Szent Korona jelenlétében (középpáholy elsõ sor), elõtte ötvenhat (!) deli, bajszos legény adjon ünnepi díszmagyar táncot, s a kupolában röptessenek kétezer fehér galambot. Minden résztvevõ legyen köteles háromszor megcsókolni azt a színaranyból készült kardot, amelyet a Szent Korona átvitelekor a Menet elején negyvennyolc (!) igazoltan õsmagyar származású magyar huszár vett körbe (csókrendezõ: Happy End Kft.). És legyen nekünk díszszemle. Mivel Hazánk békében kíván élni hajdani Sanyargatóival, fogadja a Miniszterelnök a török, osztrák, német és orosz követeket (a tatárokat és a besenyõket Svájc képviseli), õk térdepeljenek le a Szent Korona elõtt, és érintsék homlokukkal a földet ezerötszázhuszonhatszor. Akkor kvittek vagyunk. A többség természetesen létezõ közösségtudatának, e közösségtudatot bevonó érzelmi aurának az felelne meg, ha a Követek be- és kivonulását e célra írott Himnusz kísérné (Erkel Tibor munkája, vezényel Medveczky Ádám). A fenti kósza ötletekkel talán sikerült eloszlatnom valamennyi miniszterelnöki fõtanácsadó azon szörnyû gyanúját, hogy afféle idegenszívû lennék (nem a boufflers-i, voltaire-i, bovie-i értelemben gondolom). Ezennel közlöm, hogy érvényesnek ismerem el magammal szemben a nemzeti szellem parancsszavát (mi az, hogy!), a messze múltba nyúló érzelmi közösség gravitációs ereje meg egyenesen beszippant. Szíves tudomásulvétel végett.

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)