Ebédszünet volt. Egy gödörben ültek és rágcsálták a pacalos csipszet.
Sanyi segédmunkás nem vett tudomást a megjegyzésről, hanem régi vesszőparipáján lovagolt, miszerint ideje lenne pénzt kérni a Soros Alapítványtól a színvonalas antiszemita újságírás megteremtésére, mert ezek képtelenek megvalósítani, ráadásul végre abba lehetne hagyni az alapozást, és színvonalas antiszemita írások létrehozásával múlatni az időt.
Berci egyetértett, de mindenekelőtt arra az ellentmondásra hívta fel Sanyi segédmunkás figyelmét, hogy a nemzeti elkötelezettségű sajtó mekkora felhajtást kavart szegény V. Éva körül, mert állattal kefélt, holott ősanyánk ugyanezt tette, Koltay mester idevonatkozó filmje után mégsem mozdult meg a gépezet, illetve nem így. Tulajdonképpen - folytatta Berci kőműves - a szodómia nemzeti összetartozásunk alapja is lehetne a fentiek alapján, egy igazi magyarnak legalább egyszer ki kellene próbálnia lóval, mielőtt felveszik valamelyik radikális mozgalomba.
Sanyi segédmunkás ábrándozva gondolt a csirkékre nagymamája udvarán, majd felhívta Berci figyelmét a Magyar Fórum hátsó borítóján található hirdetésre, ahol egy karácsonyfán lóg Szálasi Ferenc, vitéz Málnási Ödön és Benito Mussolini az Olvass, Magyar! felirat alatt, ami szimbólumnak szép, de amennyiben egy kampány része, a sorrend felcserélését kénytelen vélelmezni, mivel megelőzte a Mosakodj, Magyar! és a Ne Vegyél Világoskék Műszálas Nadrághoz Barna Zoknit, Magyar! hirdetéseket.
A pacalos csipsz elfogyott, de nem sürgette őket semmi, úgyhogy nekiláttak a Karafiáth Orsolya Posztert Minden Magyar Háztartásba kampány kidolgozásához, és még itt sem álltak volna meg, ha nincs az a rohadt emésztőgödör, amit sötétedésig be kellett fejezni.