Para

Kovács Imre: Én

publikálva
1998/24. (06. 11.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Olyan kis, kedves feje van, lehet vagy nyolcéves, egyik kezével az orrában turkál, a másikkal a spárgát fogja, én meg állok előtte hülyén, de céltudatosan, el fogom tőle venni a kutyát, éppen rossz pillanatomat fogta ki, jövök lefelé a speedről, ilyenkor se istent, se embert, kopasz vagyok, és nagydarab, persze, beteg kislány, mindjár´ beleverem a fejét a rücskös betonba, szerencsére nem szólal meg, csak bőg, mintegy gombnyomásra, szerintem azonnal abbahagyja, ha eltűnök a sarkon, az anyja meg, mint egy rakás szerencsétlenség, de állj, mondjunk valamit az előzményekről.

Olyan kis, kedves feje van, lehet vagy nyolcéves, egyik kezével az orrában turkál, a másikkal a spárgát fogja, én meg állok előtte hülyén, de céltudatosan, el fogom tőle venni a kutyát, éppen rossz pillanatomat fogta ki, jövök lefelé a speedről, ilyenkor se istent, se embert, kopasz vagyok, és nagydarab, persze, beteg kislány, mindjár´ beleverem a fejét a rücskös betonba, szerencsére nem szólal meg, csak bőg, mintegy gombnyomásra, szerintem azonnal abbahagyja, ha eltűnök a sarkon, az anyja meg, mint egy rakás szerencsétlenség, de állj, mondjunk valamit az előzményekről.

A leendő anyósom születésnapján lopták el a kutyát a közért elől, a helyi rablók csak arra emlékeztek, hogy egy gyerek meg egy nő, de őt már látták többször, gondolom, telefonálni fog, a kutya nyakában ott a telefonszám, biztos felhív, miért ne hívna, és tényleg, nyolckor csörög a telefon, Iim felveszi, aztán ad engem, mondom: aha, ilyeneket szoktam mondani, ő meg mondja, hogy becsületes, meg megtaláló, de nem is ő, hanem egy bácsi, csak hát itt ez a beteg gyerek, aki nagyon megszerette, amatőr zsaroló, mondom, mindjárt ott vagyok, és ha ő nem, akkor buldózerrel, de azonnal, a kurva anyád, de ezt csak gondolom, aztán már én is kételkedve lemegyek az utcára, Iim jön velem, a nő meg ott van, hozza a gyereket, a gyerek meg egy spárgán a kutyát, a spárga másik vége a kezére tekerve, biztos, ami biztos, a falnak támaszkodik és bőgni kezd, amint megérkezem, mondom: ellopták, milyen áttételes hülyeség, látja, most a gyereknek is mekkora fájdalmat okoz, maga egyenzimes, ekefejű csőrös, meg Iimnek is belegázolt, de ez mit is érdekelné, bennem meg még az ellopott bicikli, a kurva anyád, de ezt csak gondolom, Iim leoldja a spárgát a nyakörvről, a gyerek meg üvölt, hogy Morzsi, pedig nem is, mert Majszi, én tudom, a mi kutyánk, majd hülye leszek bűntudatot érezni, mondom, ilyet ne nagyon csináljon még egyszer, mert akkor könyökkel torokra, bazdmeg, tényleg nem vagy normális?, megpróbálod eladni a közértben a kutyámat, leszarom, hogy vettél neki egy doboz kaját, bele fogom verni legközelebb a fejed a rücskös betonba, de ez még a bicikli miatt, aztán, ahogy megyünk, hallom, ahogy a kölyök zokog, nem mintha direkt, inkább tényleg, de ki nem szarja le.

publikálva
1998/24. (06. 11.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Kormányzati manőverek
Mi lesz a Corvinusszal?
Interjú a Libri vezetőivel
Halmos Ádám és Sárközy Bence a könyvkiadásról
Interjúk
Rév István, Baki Péter, Ligeti Gyuri
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Politika

még több Politika...

Narancs

Blog

még több cikk