Para

Kovács Imre: Én

  • 1998. január 8.

Egotrip

Remélem, Önöknek jól sikerült az év végi, kötelező agyzsugorítás, lehetetlenül viselkedtek a bulin, megujjazták a nővérük lányát, hagyták, hogy megujjazza Önöket a nagybátyjuk, belehánytak a bóléba, a sapkájukba, a nadrágjukba vagy csak úgy a nagyvilágba, még mindig büdös a szájuk, alig mernek a szégyentől az utcára lépni, és telefonálni is csak az egészen közeli barátoknak, jaffás-fondüs alsóneműjüket pirulva dobták a szemétledobóba, és még hetek múlva is rettegve emlékeznek arra a bizonytalan állagú pasira/nőre, akivel valószínűleg óvszer nélkül, de biztos, hogy a babakocsi-tárolóban, ami azért ómennek elég határozott.

Remélem, Önöknek jól sikerült az év végi, kötelező agyzsugorítás, lehetetlenül viselkedtek a bulin, megujjazták a nővérük lányát, hagyták, hogy megujjazza Önöket a nagybátyjuk, belehánytak a bóléba, a sapkájukba, a nadrágjukba vagy csak úgy a nagyvilágba, még mindig büdös a szájuk, alig mernek a szégyentől az utcára lépni, és telefonálni is csak az egészen közeli barátoknak, jaffás-fondüs alsóneműjüket pirulva dobták a szemétledobóba, és még hetek múlva is rettegve emlékeznek arra a bizonytalan állagú pasira/nőre, akivel valószínűleg óvszer nélkül, de biztos, hogy a babakocsi-tárolóban, ami azért ómennek elég határozott.

Én - ezzel a feldolgozhatatlan és szégyenletes lealjasulással szemben - szellemi vetélkedéssel töltöttem az 1997-es év végét, méghozzá otthon, ami immár évek óta szokásom. Ki nevet a végén?-t (tájnyelvi fordulat szerint: Ne nevess korán!-t) játszottunk szűk és alaposan megválogatott baráti körben, jó minőségű virslit fogyasztottunk (849 Ft/kg) és Jameson and Son típusú viszkit ittunk, ami az alsó-felső osztályhoz való felzárkózás legmarkánsabb jele. Az ilyen szilveszteri programok emlékezetesebbek és hasznosabbak, mint a modulálatlan duhajkodás, a fejvesztett élvhajhászás vagy a mindenáron szórakozás megvetendő és nevetséges pillanatai, és jobban is illenek hozzám. Természetesen a legfontosabb elv az otthon töltött szilvesztereken is a mértékletesség: egy pár virsli este, barna kenyérrel, tíz óra körül egy pohár viszki, majd éjfélkor egy korty pezsgő. Talán különös, hogy mindezt leírom, de arra gondoltam, esetleg nem mindenkinek olyan nyilvánvaló az önmegtartóztatás és az egészséges életmód, mint nekem. Persze még ez a korlátozott alkohol- és koleszterinfogyasztás is kilengésnek számít, úgyhogy elsején a legjobb egész napos koplalással kezdeni az évet, esetleg egy dél körül elfogyasztott almával vagy répával lehet áldozni a test ördögének, no és szénsavmentes ásványvízzel. A visszazárt viszkisüveg ilyenkor felkerül a polc tetejére, és ott is marad a következő szilveszterig. Az enyém már kilencedik éve megvan, és még mindig félig, igaz, közben becsúszott egy születésnap is, amikor eléggé el nem ítélhető módon kétszer fogyasztottam belőle egy éven belül.

Önök persze még most is másnaposak, amikor ezen sorokat olvassák, de hát a bölcsesség nem jön könnyen, úgyhogy mielőbbi megvilágosodásuk reményében kívánok boldog új évet, eredményekben gazdag 1998-at.

Figyelmébe ajánljuk