Fafogás
Mellékzöngék beleértve, ne kelljen válasszal fáradnom. Petőfi mondá, hogy aki nem tudja kifejezni egyebét, csak saját bánatát, örömét (a másoké is a miénk lenne ugyanis), a szent fát, a lantot (a bxyvdr-autopurcibórikus-szupersztater-orgonát-szintit) tegye félre, le, el. Magam a lantot, ha kebelemhez nem szorítom is, mert a halál nem jő (szintén a szegény, kétségbevonható kifejezésszerencséjű hajdani költészet ma), de a lanthot fogom, a szent fát. A szent fát fogva gyűjtöttem össze hát saját fájdalmaimat (hátfájdalmaimat stb.) félretéve az alábbi magyarhoni fejtegetéseket.
*
Költő vagy, igaz, mondja töltelék barátom e maiban, na akkor, hallgasd.
A rendszerváltás c. versét adja elő.
Az kapta a lóvét,
ez hozta az éhét,
mi visszük a balhét.
(Nókoment, hüm.)
*
"Otthon egyre mélyebbre süllyed a színvonal. Nejem egyre a Dibiről, az Orbiról, a Gyurcsiról beszél. De ha máshová megyek, ott a Durbi jön, a Norbi, a Purcsi (valóvilágok?) - - - - Hol van már egy jó kis tizenkétfokúság, Artaud diliháza, Rimbaud fegyverkereskedelme a líra helyett." Hát ... én a minap majdnem leestem egy tizenkét fokú létráról, csak az védett meg, hogy fiókából felnevelt rigónk is e létrára szállt, aztán a jó szellemek nem engedték, hogy én e szerszámmal lábat zúzzak.
*
Mit nekem, így a partnerem a beszédben, telefonon át (tudhatná, nem telefonálhatna!), te panaszkodsz? Hogy nem olvassák műveidet, nem tudnak terólad semmit, Tédékém? Engem nem is publikálnak, ezek! - Hát azok, kérdem, erős önlegyőzéssel, mert nekem azok nem léteznek, azokot nem ismerek. De már rossz a szám íze. Én ezt a telefonálót utálom ezerrel, azokat legföljebb harminchéttel, nincs irgalom, gyötrődnöm kell.
*
Lesz itt szerinted megbékélés, lesz itt? Kérdezi valaki az utcán, mikor épp ama műveleti gondon töprengek, hogy ha a 86-os busz nem jár tüntetés miatt, a 19-es villamos elé házbontási konténeres kocsi áll be, és a többi, mi legyen. Tessék? kérdezek vissza. Aha, te még most is jól tartod magad, mondja a kérdező (lesz-e itt megbékélés), neked, Tédékém, még 1986-ban is volt pofád kis-sorost megpályáznod, mikor igen jól kerestél. Hoppá, mondom, 1986-ban a havi 8000 kis-soros kutya jó pénz volt, azon felül nem is kell mérni a jót. De akkor ugye nem lesz itt megbékélés ezek közt? Ez nagyon jó elszólás, mondom is, nem lesz.
Nem lesz megbékélés köztetünk. Még csak közterületünk se egyforma így. Fájó aztán még a kialakuló bizalmatlanság is, megint - 2006, Európa része vagyunk, és akkor ez: - lehet-e beszélni ezen krapek, hölgy stb. előtt? Nem fog-e gorombasággal a képembe mászni, hogy...? Nem fogja-e azt mondani, hogy a rohadt kommunizmusban szegény Weöres kénytelen volt gyerekversekből nyomorogva élni? Ah, végre, hogy az inkább-magam-táborabéliekkel már összejöttem, prominenseik is megértették, hogy "akkor" (1989 előtt) nekem egyszerűen nem voltak idegvégződéseim a politikához, ilyen alkat voltam.
Mára, öregségemre szinte 49%-ban csak a politikához vannak (sajgó) idegvégződéseim. Hiába mondja annyi mindenki nekem, egyszer élsz (én ma sem "élek"!), hagyd. Hiába, hogy ne tegyél megjegyzéseket a... (Traktorra, sátorra stb.) Ne mondd, hogy a rendőrséggel egész jól elvagy, a kultúrával és az okoskodó filozófokkal, esztétahölgyekkel kevésbé. A fafogás, a nyafogás...!
Ne mondogasd, hogy Goethe szavát is cáfolja a mi édes hazánk ma. Hogy "minden - hasonlat". (Ebben eddig se hittél.) De ami itt ma lett és van, nem lehet hasonlat, és ne is legyen hasonlata semminek. Pedig az lesz. Maradandó lesz. Mindig előre írom ezeket a Narinak. Tehát mire ez megjelenik, mit tudom én, januárban, már nyugalom lehetne. Nem lesz. Nézegetem a földrajzi atlaszt. Országok, betűre. Ugyanígy volt ez, rendre? Afganisztán, Albánia, Algéria (eddig stimmel, csak...), Amerikai Egyesült Államok (volt, de...ah), Andorra, Angola (puhh), Antarktisz (haha), Antigua és Barbuda szigetek, Arab Emírségek (nekem inkább lovaikról ismertek, na, meg hogy arab föld), Argentína (hú, azok dél-amerikanizálódtak, ugye), AusztráliaÉ Zöld-foki Köztársaság. Van-e a pólusokon végletes polarizálódás? A politika ma a pólusok tiktakkolása, jaj, jaj. Meg sok más baj.
(Folyt. köv.)
