Mérő László: Maga itt a tánctanár?

Extremisztán

  • Mérő László
  • 2012. október 13.

Egotrip

Egy néninek ötös találata volt a lottón. Amikor megkérdezték tőle, hogyan találta el a számokat, ezt felelte:"Az úgy volt, hogy előző este repülő birkákkal álmodtam, a hátuk pettyes volt, mint a katicabogár. A birkáknak négy lába volt, a hátukon hét petty, ezért megtettem a 4-est és a 7-est. Összeolvasva 47, megtettem hát ezt is. Az összegük 11, szorzatuk pedig 32, ez lett hát a negyedik és az ötödik számom." Amikor a kérdező tamáskodott, hogy négyszer hét nem 32, hanem 28, a néni így válaszolt: "Már hogyne lenne 32, amikor nyertem vele?"

Nehéz ezzel vitatkozni, minden logikus magyarázat ellen nyomós érv az a néhány milliárd forint, amivel a néni gazdagabb nálunk. Ő joggal érezheti úgy, hogy ez kizárólag képességeinek, tudásának eredménye. Ha mi olyan okosak vagyunk, és annyira tudjuk a matekot, miért nem vagyunk mi is milliárdosok?

Végig ez járt a fejemben, amikor Nassim Nicholas Taleb A fekete hattyú című könyvét olvastam, amely 17 héten át vezette a New York Times sikerlistáját. (A könyvnek semmi köze az azonos című filmhez, viszont nemrégiben magyarul is megjelent.) Rendkívül kusza, rosszul megírt mű ez, noha gondos szerkesztők igyekeztek emészthetővé tenni. Sikerének titka az, hogy a zavaros gazdaságfilozófiai értekezések olvasása és a szerző hatalmas egójából áradó arrogancia észlelése közepette (a közgazdaságtudomány Nobel-díjasai tudatlan csalók, a Wall Street legnagyobbjai, például Soros György, sikerüket a puszta szerencsének köszönhetik stb.) végig az az érzés kísérti a befogadót, hogy ez az ember valami nagyon fontosat tud a világunkról. Ellentétben a lottónyertes nénivel, Taleb minden zagyvasága dacára hitelesen okos, és matekból is kiváló. A Wharton Schoolban végzett, és mindent tud, amit a modern pénzügyi tudományokból tudni lehet. Csak a lehető legkevésbé sem ért velük egyet. Taleb Libanonból származik, és megélte, ahogyan országa, amely több mint száz évig a béke szigete volt a Közel-Keleten, egyik napról a másikra összeomlott. Ez az állapot mindmáig tart. Taleb szerint ez a pénzügyi piacokkal is bármelyik pillanatban előfordulhat, márpedig ő befektetőként nem akar ugyanúgy járni, mint ahogy a hazája járt.

Ezért amikor összegyűlt annyi pénze, hogy elindíthatta a saját befektető cégét, különleges stratégiákat alkalmazott. Csakis opciókat vett és adott el, azaz olyan lehetőségeket, hogy például ha ma a búza (vagy mondjuk az IBM-részvény) árfolyama 100, akkor holnap kötelesek tőle megvenni 95-ért, ha ő el akarja adni annyiért. Neki magának nem volt sem búzája, sem IBM-részvénye, de ha 95 alá megy az áruk, akkor majd vesz az akkori áron, az opciós jogán rögtön el is adja 95-ért, és nyer egy nagyot. Ezért a lehetőségért valamennyit fizetnie kell (ez az opció ára), hiszen a másik fél kockázatot vállal. Ez megéri annak, aki nem fél attól, hogy a búza árfolyama nagyon lemegy, mert ha igaza van, akkor tisztán megnyeri az opció árát.

Taleb és csapata ennél persze jóval bonyolultabb dolgot művelt, mert a legkülönfélébb irányú opciókkal biztosította be magát az ellen, hogy nagyon nagyot veszítsen, bármi is történik a piacon - de ezzel a stratégiával sokáig csak veszített, nap mint nap, mivel a nagy áringadozások aránylag ritkák. Tudatosan, profi módon használta, amit a Whartonon tanult, csak éppen teljesen másképpen, más filozófiával. Arra játszott, hogy ha valami nagy krach történik a gazdaságban, akkor nyer majd ő nagyot, addig pedig igyekszik napról napra viszonylag keveset veszíteni. ' tönkre nem mehet, mondogatta, legfeljebb kivérezhet, ha nagyon sokáig nem történik komolyabb baj.

2001. szeptember 11-én Taleb egyik napról a másikra nagyon gazdag ember lett. A következő években ugyanezt a befektetési stratégiát folytatta, és közben igyekezett minél jobban megérteni a tőzsdei krachok természetét. Folyamatosan fejlesztette az opciók adásvételét modellező szoftverjeit, főleg azokat, amelyek meghatározták, hogy melyik opció milyen árat ér meg neki. 2001 után Taleb már sokkal nagyobb tétekkel játszhatott, többet állt módjában napról napra elveszíteni - a 2008-as válság eredményeképp pedig sokszoros milliárdossá vált. Ekkor azt nyilatkozta: "Bár milliárdokat kerestünk, még mindig nem tudunk semmit." Máig sem érti, miért omlott össze a hazája 1975-ben, és azt sem, hogy miért omlott össze a világgazdaság 2008-ban - csak azt tudja, hogy fel kell és fel is lehet készülni arra, hogy ilyesmik előfordulnak.

A fekete hattyúban Taleb Extremisztánnak nevezi azt a világot, amelyben ilyen, egyáltalán nem látható, de hatalmas hatású események lépten-nyomon előfordulnak - ellentétben Középszerisztánnal, ahol az ilyesmi gyakorlatilag nem létezik. A 2008-as válság után (de már az 1987-es, az 1998-as, a 2000-es krízisek idején is) a gazdaság fő vezetői azzal mentegetőztek, hogy ekkora kilengések tízezer évente sem fordulnak elő. Valóban, Középszerisztán matekja ezt mondja, de a gazdaság ma már egyértelműen Extremisztánban működik.

Lássunk erre egy egyszerű példát! Az olvasó szerint milyen magas lehet egy átlagos két méter fölötti magyar ember? Milyen korú lehet egy átlagos 90 év fölötti? Mennyi lehet a vagyona egy átlagos 5 milliárd forint feletti vagyonnal rendelkező magyarnak? (Vagy 100 ilyen honfitársunk van.) Mennyi lehet a tőkéje a világban egy átlagos 5 milliárd dollár feletti tőkéjű cégnek? (Idén augusztusban 761 ilyen cég volt.)

A válaszok sorban: 204 cm, 93 év, 22 milliárd forint, 27 milliárd dollár. Az első két kérdés középszerisztáni: a hétköznapi élet általában itt zajlik. Nincsenek tízméteres emberek, nincsenek Matuzsálemek (aki a Biblia szerint 960 évig élt). Van viszont Csányi Sándor, jóval 100 milliárd forint fölötti vagyonnal, van az Apple 600 milliárd dollár fölötti tőkével. A gazdasági élet egyre inkább Extremisztánban zajlik.

Extremisztán logikáját, törvényszerűségeit egyelőre még szinte egyáltalán nem ismerjük. Jelenlegi tudásunk mellett akár az is elképzelhető, hogy ott 7x4 valamilyen érdemi, érvényes, de egyelőre még felfedezetlen logika szerint valóban 32 - és aki erre jól érez rá, az megérdemelten válhat milliárdossá.

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa. 

Biztonsági játék

Az utóbbi két évtizedben kevés olyan emlékezetes betoppanás volt a könnyűzene világába, mint a kanadai Arcade Fire 2004-es debütáló nagylemeze. A tragédiák árnyékában fogant Funeral katartikus sodrása és hiperérzékenysége pillanatok alatt hírnevet és rajongókat szerzett a zenekarnak, még olyan hírességeket is, mint David Bowie vagy David Byrne. A debütáló album pillanatok alatt vált hivatkozási ponttá, ami alighanem a szedett-vedett megjelenésű zenekart lepte meg a leginkább.

Miért hiányzik?

  • Csabai Máté

Nem lehet erről a kiadványról szokványos kritikát írni. Nem csupán Kocsis Zoltán ikonikus, de azért a színpad széléről olykor kibeszélt személye miatt, hanem azért, mert a huszonhat lemezen csupa olyan mű és életmű szerepel, amelyek játékmódjáról, megítéléséről interjúkban, szemináriumokon sokat megosztott a zongoraművész.

Minden színész csiga

„Tragédiának nézed? Nézd legott / Komé­diá­nak, s múlattatni fog” – idézi Katona László Az ember tragédiáját az előadás végén, amelynek alcíme is van: Etűdök színházi világunk állapotjáról. A Nézőművészeti Kft. egy rendkívül szórakoztató, elsőrangú kabarét csinált a színészek mindennemű kiszolgáltatottságáról és az abuzív rendezőkről.

Rejtvényfejtés

Legendás hely volt a Bartók 32 Galéria a kilencvenes években, magyar és külföldi kortárs kiállításokkal. Csak egy „probléma” volt vele (akárcsak a Liget Galériával), hogy a fenntartója és tulajdonosa az önkormányzat volt. A majdnem 100 négyzetméter alapterületű helyszín, s a modern művek ottani bemutatásának ellehetetlenítését az első Orbán-kormány művészetpolitikájának „köszönhetjük”, bár kétségtelen, hogy a múltba révedő magyarosch műalkotás fogalmát addigra jól beleültették az embe­rek fejébe.

Minden változatlan

  • Balogh Magdolna

A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.

A zöld-fehér polip

Megalakul az ötödik Orbán-kormány, és itt most azt kéne találgatnunk, hogy Kásler távozása, Csák bevonása, Lázár és Navracsics visszatérése, meg néhány minisztérium szétszedése, átalakítása mi mindenre utalhat, s mindebből milyen új politikai irányra számíthatunk – de tizenkét év orbánizmus után nem hinnénk, hogy mindennek nagy jelentősége volna. Voltaképpen még a totális eszementséget tükröző húzás, az egészségügy és – főleg – a közoktatás betolása a karhatalmi minisztérium alá sem meglepő a NER államigazgatási track recordjának ismeretében.

Orbán Viktor két beiktatása

„Az Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak” – mondta Balog Zoltán, a rendszer egyik sokat próbált főpapja a Kálvin téri református templomban, a Novák Katalin államfői beiktatása alkalmából rendezett ökumenikus szertartáson. Szavai üresen pattogtak a templom kövén, s talán a térre is kigurultak, hogy ott pukkanjanak szét, mint sok színes szappanbuborék.