Modern Talking

  • Nádasdy Ádám
  • 2006. október 5.

Egotrip

A pesti srácok

Egy ismerősöm, aki az EU-nál dolgozik, azt kérdezte, hogy mi lenne a legjobb angol megfelelője a "pesti srácok" kifejezésnek. Elmondta, hogy egy ünnepélyes, komoly szöveget fogalmaznak, mely megemlékezik az '56-os forradalomról és annak közreműködőiről, de érzik, a pesti srácok fordulatot használniuk kellene, hiszen - bár szleng eredetű kifejezés - mára klasszikussá vált, eltéphetetlenül kapcsolódik a forradalom fiatal hőseihez. Mi legyen angolul a pesti srácokkal?

A srác angol megfelelői a Varga-Lázár-féle szótár szerint: young boy, lad, kid; említik még a guy és fellow szavakat is. Az Országh-Futász-Kövecses-féle nagyszótárban srác = lad, youngster, kid, adolescent, guy. Õk "szleng" jelzéssel még megemlítik a kipper és kinchin szavakat: a kinchin elavult, a kipper az 50-es években ment ki a használatból. Ettől a kipper még jó lehetne (hiszen épp az 50-es éveket akarjuk megjeleníteni), csakhogy kisfiúra, gyerekre vonatkozik, a magyar srác viszont egyformán vonatkozhat kisfiúra, ivarérett fiatalra, sőt érett férfire is. Ha azt mondja valaki: Focizunk a srácokkal - ebből nem derül ki, hány évesek az illetők. Mondhatja egy apa, aki négy-öt éves fiacskáival játszik, de ugyanúgy egy negyvenes úr is, aki egy kastélyszállóban a továbbképző tanfolyam szünetében a kollégákkal elmegy mozogni.

Mármost az '56-os forradalom pesti srácai tipikusan 16-26 év köztiek, tehát ivarérettek voltak, rájuk gyerek-értelmű szót használni nem lehet. A srác leghétköznapibb angol megfelelője ma (ha nem gyerek): guy, ám ezt túl mainak ítéltük. Rájöttünk, hogy - érdekes módon - a pesti srácok kifejezésben van valami régies, elavult, a mai fül számára kissé stilizált, s ezért olyan angol megfelelő kell, mely már ugyancsak kissé kikopott a természetes beszédből. A legkézenfekvőbb a lad volt. Ennek jelentése a Varga-Lázár szerint "ifjú, legény, srác, pofa, fiú, fiatalember", az Országh-Futász-Kövecses szerint "legény, fiú, ifjú, fickó" és - csak a brit angolban - "haver". (A srác őnáluk nem szerepel.) A lad Észak-Angliában és Skóciában széles körben használatos, de a mainstream angolban már avítt, vidékies, irodalmias-mesterkélt ízű (mint mondjuk a magyarban a legény vagy pajtás). Én nem hallottam hétköznapi angol beszédben; főleg népdalokban, versekben találkoztam vele.

Ilyen lenne a magyar srác? Hiszen nem igaz, hogy a srác régies vagy stilizált volna, ellenkezőleg: vígan él, mindenki használja, nem is minősíthető már szleng szónak, csak "bizalmasnak" (mint Országhék helyesen megállapítják). Önmagában a pesti srácok szókapcsolatnak nincsen semmilyen íze. " melyik vonattal érkeznek?" - kérdezte Szegeden a konferenciaszervező. "A mellettünk lévő sátor valami pesti srácoké" - ez semleges és természetes. S mégis úgy éreztük, hogy a forradalmi összefüggésben a srác-ot a régies-irodalmias lad-del kell fordítani.

Az 50-es években a srác még igazi szleng volt (olyan, mint ma a csávó). A jiddisből származik, a német nyelvnek a kelet-európai zsidók által beszélt változatából, ahonnan a meló meg a haver meg a szajré meg a stikában meg sok más magyar szó is. Eredetileg héber szó, sheretz (többes száma shratzim, ejtsd [srácim]), s annyit jelent: apró állatok, csúszómászók, nyüzsgő lények. Ez a héber szó szerepel a Szentírás legelején, Mózes I. könyve 1. fejezete 20. versében, ahol a vízben élő állatok nyüzsgéséről van szó. A jiddisbe innen került be, a Szentírás ismerete révén, tréfás metaforaként, amely a gyerekek izgő-mozgó hadát (ne feledjük, régen sok gyerek volt egy-egy udvarban!) kis "nyüzsgőknek", "pondróknak", "kukacoknak" látta. Ezt fejezte ki a srácim, később röviden srác. (A német szlengben is följegyezték Schratz formában.) Ma már csak a magyarban használatos: magában a jiddisben nem gyökeresedett meg, a XX. századi jiddis szótárak már nem tudnak róla: az történhetett, hogy a XIX. században bekerült a magyar szlengbe (első írásos nyoma 1888), ott gyökeret vert, míg az átadó nyelvben, a jiddisben szépen feledésbe merült.

Az '56-os forradalmár fiatalok egymást srácnak emlegették, s így a velük szimpatizálók - még azok is, akiktől egyébként idegen volt a pesti szleng, a jiddis, a nagyvárosi flasztervilág - elkezdték őket szeretetből, szolidaritásból így emlegetni. Máig emlékszem, milyen furcsán hangzott a pesti srácok azoknak az éltes uraknak a szájából, akik konzervatívak és kommunistaellenesek (azaz "reakciósok") voltak, az úri Magyarországot őrizték magukban, s ilyen jiddisgyanús szavakat a világért sem használtak volna. Hogy ezt a szokatlanságot megértsük, el kell képzelni, mennyire merev volt még a határ a nyilvános beszéd és a bizalmas beszéd között, és hogy "nyilvános beszédnek" számított az is, ha hat-nyolc fős diszkrét körben mondták el a véleményüket. Ahogy az ember nem vette le a nyakkendőjét, úgy szlenget se használt. Azóta rengeteget közeledett egymáshoz a nyilvános és a bizalmas beszéd formája, ahogy az öltözködési vagy tegezési határok is lazultak: már ugyanúgy öltözünk, akár moziba, akár színházba megyünk. (Már olyan is előfordul, hogy valaki politikai szónoklatát trágár fordulatokkal tűzdelje meg!) '56-ban azonban még gesztus volt, ha a srác szót valaki a komoly diskurzus, a szűkebb-tágabb körű "nyilvános beszéd" részeként használta. És ez a gesztus az, ami a mából visszanézve elavultnak tűnik, az akkori modernkedés; ezért fordítjuk a semleges srác-ot az irodalmias lad szóval. Nagyon avítt dolog a tegnapi modern.

Végül így alakult a kérdéses szövegrész: "...what Hungarians still lovingly remember as the lads of Pest - that is, the young boys and girls from the working-class areas of Budapest..." "...akiket a magyarok mindmáig nagy szeretettel úgy emlegetnek: a pesti srácok - azaz a Budapest munkásnegyedeiből való fiúk és lányok..." Önök is úgy érzik, hogy a magyar srácok jelentésköre gond nélkül magában tudja foglalni a lányokat is? Mert az angol lad biztosan nem; az kőkeményen hímnemű (mint a magyar legény). De reméljük, ezen nem akad fönn az Egyenlő Esélyek Hivatala.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.