Nádasdy Ádám: Modern Talking

  • 2001. október 18.

Egotrip

A magyar mondattannak van két kényes-fényes primadonnája: az igekötő meg a tagadószó. Mindkettő a mondat hangsúlyos középpontjába, az ún. fókuszba törekszik. Ez a pozíció rendesen az ige előtti hely: Pál beugrott a kútba. Pál nem ugrott a kútba. Látják? A be és a nem ugyanott van, ők a mondat fókusza, utánuk hangsúlytalanul áll (mintegy hozzájuk simul) az ige. Ezt a simulást az igekötő esetében (beugrott) a helyesírás is jelzi, a tagadás esetében (nem ugrott) nem, de hát ez az ő baja.

A két primadonna

A magyar mondattannak van két kényes-fényes primadonnája: az igekötő meg a tagadószó. Mindkettő a mondat hangsúlyos középpontjába, az ún. fókuszba törekszik. Ez a pozíció rendesen az ige előtti hely: Pál beugrott a kútba. Pál nem ugrott a kútba. Látják? A be és a nem ugyanott van, ők a mondat fókusza, utánuk hangsúlytalanul áll (mintegy hozzájuk simul) az ige. Ezt a simulást az igekötő esetében (beugrott) a helyesírás is jelzi, a tagadás esetében (nem ugrott) nem, de hát ez az ő baja.

Mi van, ha ez a kettő összetalálkozik? Melyikük érvényesíti jobban "fókuszkereső" természetét? Ha az igekötő, akkor azt várjuk, hogy kilökje a tagadószót a fókuszból (az ige előtti hangsúlyos helyről): (1) Pál be nem ugrott a kútba, vagy (2) Pál beugrott nem a kútba. Ha a tagadószó, akkor ő löki ki az igekötőt: (3) Pál nem beugrott a kútba, vagy (4) Pál nem ugrott be a kútba. Ezekből a legnormálisabb, legsemlegesebb nyilvánvalóan a (4), tehát a tagadószó erősebben fókuszkereső, mint az igekötő. Sőt talán a tagadószó egyenesen fókuszkövetelő, azaz nem hajlandó más pozícióban megjelenni, csak a fókuszban? Ez sem volna meglepő, hiszen a tagadás kitüntetettebb közlési elem, mint az igekötő által hordozott hely- vagy egyéb jelentés. Magyarán: a tagadás nagyobb durranás, mint az igekötőzés, ezért jár neki a fókusz. Ugyanakkor jellemző, hogy az igekötő - mely kénytelen átengedni a fókuszpozíciót a tagadószónak - sértett büszkeségében nem marad meg közvetlenül a tagadószó mögött (ezért nincs a [3]), inkább elmegy az ige mögé (lásd [4]). Ez primadonnák esetében érthető.

Megjegyzendő, hogy a (3) egyetlen esetben létezik: ha a be kontrasztba van állítva, ilyenkor az ellentétezés miatt szuperhangsúlyt kap, és diadalmasan magához ragadja a fókuszpozíciót: (5) Pál nem BEugrott a kútba (hanem KIugrott belőle). A kontraszt azonban afféle "overkill", mely a legtöbb mondatszerkezetet maga alá gyűri, s így fenntarthatjuk, hogy a (3) - legalábbis normális, semleges mondatként - nem létezik.

A fentiekből az is következik, hogy a (2) sincs, hiszen itt az igekötő van a fókuszban a tagadószó rovására. És valóban: a (2) legföljebb olyanokban létezik, hogy Pál beugrott - nem a kútba, hanem a pöcegödörbe! Ez azonban nem ellenpélda, mert itt a tagadószó nem a mondatot (vagyis nem a cselekvést, nem az igét) tagadja, csak a helyhatározót, hiszen a beugrás ténye fennáll, csak iránya változik. Mi viszont most (kimondatlanul) a mondattagadással foglalkozunk.

Kilőttük tehát a (2-3)-at, marad az (1), mely a fentiek szerint végképp nem szabadna, hogy létezzen: az igekötő van a fókuszban, s utána - primadonnaság ide vagy oda - hangsúlytalanul rögtön ott áll a tagadószó. További (1)-esek: Érdemeit el nem sorolhatom. A férjét soha meg nem csalta. Működött, amíg szét nem szedték. Az állítólagos szakértő hozzá nem tudott szólni. Föl nem hívna a szemétláda. Neki ne dőljetek! Tőlem ilyet el ne várjon a tanár úr! Ezek létező, szaporítható, tehát szabályos alakulatok. Van azonban bennük valami stiláris többlet, valami, ami a semlegessel szembeállítja őket, tehát azzal, hogy Érdemeit nem sorolhatom el; A férjét soha nem csalta meg, Ne dőljetek neki! stb. Nem tudom megmondani, hogy mi ez a többlet. Talán az, hogy a közlést mint meglepőt, mint szokatlant, mint a várakozásainkra rácáfolót állítja be. Indok nélkül, semlegesen nem mondanánk olyat, hogy A meggyet le nem szedték, hanem: A meggyet nem szedték le. Mindenesetre az (1)-es típus, tehát az igekötő fókuszba hozása a hozzá hangsúlytalanul simuló tagadószóval, valami stiláris-expresszív többletet hordoz, gyakran rosszalló, fejcsóváló, gúnyos értelmet. De nem mindig: Boldogan éltek, amíg meg nem haltak.

Ez a kettősség azonban nem marad meg, ha az ige nem rendes ragozott formában szerepel, hanem igenévként, itt ugyanis a (4)-es szerkesztés (melyben az igekötőt az ige mögé utasítjuk) tiltva van: nincs (4a) *Egy nem jelent meg cikk; *A nem korhadt el deszkák. Itt viszont nyitva áll a (3)-as szerkesztés: (3a) Egy nem megjelent cikk; A nem elkorhadt deszkák. Rendben van, mondhatnánk, ezt vártuk, hiszen az igenév (megjelent, elkorhadt) nem ige, inkább melléknév (mert jelzőként működik), így a benne rejlő igekötő sem igekötő, hanem szóképző elem, ergo miért is kellene a (4)-esben mutatkozó furcsa elválást-mögékerülést eljátszania? Ám legnagyobb csodálkozásunkra ez nem így van, mert az (1)-es szerkesztést viszont bírják az igenevek: (1a) Egy meg nem jelent cikk; Az el nem korhadt deszkák. De vajon itt is megvan-e az a stiláris (rosszalló? meglepetést kifejező?) többlet, amely a rendes-igés (3)-asokban megvan? Nem hiszem. Nem tudom. Kérem, mindenki gondolkozzon ezen. Nem megerősített hírek szerint = Meg nem erősített hírek szerint? Vagy ez utóbbi (tehát az [1]-es típus) inkább irodalmias, talán egy kifutóban lévő régiesebb szerkezet, míg az előbbi (a [3]-as) az újabb, a terjedőben lévő, mely ki fogja szorítani a másikat?

A legérdekesebb azonban az, hogy ha az igenév -ható végű, akkor állítmányi (tehát nem jelzői) helyzetben is állhat, s ekkor a (4)-es szerkesztést is bírja: (4b) A viszonyok nem láthatók át. A mobiltelefon nem érhető el. Ám ez csak akkor lehetséges, ha nincs ige: *A viszonyok nem voltak láthatók át. *A telefon nem lesz érhető el. Ez érthető, mert a -ható végű igenév nyilván csak akkor ülhet bele a (4)-esbe, amikor az ige szerepében tud tetszelegni - ez viszont csak addig lehetséges, amíg nincs mellette igazi ige (voltak, lesz). A -ható végű igenév tehát itt meglepően igei módon viselkedik, s így - az amúgy is teljesen tiltott (2)-es kivételével - mindhárom szerkesztést bírja: (1b) Ez a jegy át nem ruházható. (3b) Ez a jegy nem átruházható. (4b) Ez a jegy nem ruházható át. Az (1)-es a fent vizsgált "stílusgazdag" (?), de talán már kissé ízes-irodalmias változat; a (3)-as felel meg a szigorú mondattani logikának ("ha nem ige, csak igenév, akkor ne váljon el tőle az igekötő"); a (4)- es furcsa öszvér, mert a -ható igenévbe visszalopja (rendes ige távollétében) az igei tulajdonságot, az igekötő elválásának lehetőségét. Én ezt, tehát a (4)-est érzem ma a középútnak, a mértéktartó fogalmazásba illeszkedőnek; de úgy látom, a (3)-as van lassan terjedőben. És, mint tudjuk, a nyelvi változás nem visszafordítható.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.