Nádasdy Ádám: Modern Talking

publikálva
2002/24. (06. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Elég volt a nyámnyila mellébeszélésből, a permisszív liberalizmusból, a defetista laissez-faire-ből: ideje, hogy megmondjam, miről mit kell gondolni. A végén még azt hiszi a tisztelt olvasó, hogy nekem nincs véleményem, nincsenek érzelmeim.

Mit utáljunk?

Elég volt a nyámnyila mellébeszélésből, a permisszív liberalizmusból, a defetista laissez-faire-ből: ideje, hogy megmondjam, miről mit kell gondolni. A végén még azt hiszi a tisztelt olvasó, hogy nekem nincs véleményem, nincsenek érzelmeim.

"Átszállhatnak a négyes buszra." Ezt mondja a konzervhang sok járművön, ahelyett, hogy "átszállás a négyes buszra". Az a szörnyű gyanúm, hogy a BKV-t valaki úgy tájékoztatta, hogy a magyarban lehetőleg ragozott igét (átszállhatnak) kell használni, nem pedig igenevet (átszállás), lévén a magyar aktív, cselekvő nyelv (mint maga a nép is), mely nem elvont fogalmakban gondolkodik. Ez egyrészt hülyeség, másrészt a kérdéses szöveg - hiába szóban hangzik el - nyelvileg igenis feliratnak számít, ott pedig nincs helyén a személyes, cselekvő igés megszólítás. Már várom, hogy a BKV "Tilos a dohányzás" helyett azt írja ki, hogy "Tiltjuk a dohányzást", és "Felvilágosítás" helyett azt, hogy "Érdeklődhetnek". Negédes, bosszantó.

"Idősebb tőlem" ("idősebb nálam" helyett). Észrevesszük, hogy az illető keletmagyar beütéssel beszél, ennyi. Meglepően sokan csinálják. Nem használjuk, de nem bosszankodunk rajta.

"Emberke" ("ember" helyett): Kéne ide az osztályra még egy emberke. Valami joviálisan iskolaigazgatós van benne, s ez jó ízlésű embertől távol áll.

"Vica verza" ("vice verza" helyett). O tempora! O mores! Nem is az a legnagyobb baj, hogy egy hangot eltévesztenek egy latin kifejezésben (vice versa: "fordított módon"), hanem az, hogy nem tudják: ha az első szó bármilyen okból tényleg -a-ra végződne, akkor a kiejtés csakis "vika verza" lehetne, ugyanis a latinban az "a" előtt a "c" betű szigorúan "k"-nak hangzik. Ez pedig már nem lexikális hiba, hanem ordas hülyeség, hiszen a magyarban számtalan latin szó van, de egyik se tartalmaz "-ca-" hangkapcsolatot. Gyűlöljük.

"Az üzlet riasztóval védett" ("riasztóval van védve" helyett). Förtelmes germanizmus, befejezett igenevet (védett = geschützt) használ a magyaros határozói igenév (védve) helyett. Bámulatosan elharapózott az utóbbi évtizedben. Sajnos a nyelv rongálódásnak kitett.

"Nem tudom, nem-e az IC-vel jönnek" ("nem az IC-vel jönnek-e" helyett). Én is használom fesztelen társalgásban, úgyhogy nem utáljuk, bár sohasem írjuk le.

"Nivea a bársonyos bőrért." Valahol mélyen ciki, de sajnos nincs egyszerű, jó kibúvó. Talán "Nivea, hogy básonyos legyen a bőre." Ez meg körülményes, meg akkor meg kell határozni, hogy kinek a bőre. A legjobb, ha ilyet nem is próbálunk mondani.

"A mérkőzés eredménye három-nulla" ("három-null" helyett). A "három-nulla" úgy hangzik, mintha "000" volna, másrészt elpusztít egy finom különbségtételi lehetőséget: nevezetesen, hogy nálunk külön szó van a sporteredményre (null) és külön a számjegyre (nulla). ´rizzük a nyelv gazdagságát! Éljen a null!

"A sajnos idejekorán elhunyt szerző" ("korán elhunyt" helyett). Nem tudja az árva, hogy az idejekorán hagyományos jelentése "jókor, a megfelelő időben" (tehát például idejekorán tájékoztattuk a jelentkezőket). Összeröhögünk a háta mögött, de futni hagyjuk.

"A norvég diplomácia vezetője" ("a norvég külügyminiszter" helyett). Gyermeteg, felső tagozatos stilisztikai fogás: tegyük változatossá fogalmazásunkat, használjunk rokon értelmű szavakat. Ajánlom még: a falánk vastagbőrűek (elefántok), a jókora hüllő (óriáskígyó), a kálvinista Róma első embere (a debreceni polgármester) stb.

""rakkor" ("órakor" helyett): értelmetlen, de jóízű ejtésváltozat. Egy csipetnyi fűszert, egy kis rendhagyóságot visz a nyelvbe. Használjuk. (Én még azt is mondom, hogy "esik az esső".)

"Fél négy magasságában" ("fél négykor" helyett). A "magasságában" a hajózás és hadászat nyelvéből származik, eredeti értelme "valami közelében, neki megfelelő ponton egy vele párhuzamos egyenesen": Lelle magasságában horgonyoztunk (kinn a nyílt vízen). Fehérvár magasságában robbant le a kocsi (az autópályán). Ezt viszik át az idő metaforikus egyenesére: úgy fél négy magasságában rád csörgök. Modorosság, mint a patacipő. Majd abbahagyják.

"Az én szűkebb pátriárkám Pomáz" ("pátriám" helyett). Nemrég már a Bartókon hallottam, amit nyugdíjas tanárnők is hallgatnak (bár ez dzsesszműsor volt). A pátriárka magas rangú ortodox pap, Heltai Jenőnek például Kifosztovics volt a szűkebb pátriárkája. A dolog szánalmas, mert a beszélő az idegen szóra rádob egy lapáttal (azaz egy szótaggal): minél hosszabb, annál jobb. Lehet, hogy már a Pátria nyomdát is Pátriárka nyomdának hívják?

"Én futnák, én kaphatnák, én szólnák" ("futnék, kaphatnék, szólnék" helyett). Gyermekeinket, tanítványainkat sürgősen leszoktatjuk róla, de nem kioktató módon, ugyanis semmi logika nincs mögötte. Egyszerű illemszabály, mint hogy nem szabad vakaródzni. A -nék-es alakok rendhagyóak, hiszen sértik a magyar nyelv egyik általános szabályát, a magánhangzó-harmóniát (illeszkedést). A művelt nyelvhasználat részéről action gratuite ez a "nékelés".

"Polgári" (abban az értelemben, hogy "jobboldali", illetve "az 1998- 2002 közötti kormányzat tagja, híve"). Hibás használat, mert a "polgári" szó egyfajta életvitelt, műveltségi szintet, foglalkozási kört jelöl, döntően városi (sőt fővárosi) életmódot, mely társulhat jobboldali vagy konzervatív, de ugyanúgy baloldali vagy liberális politikai érzülettel is. Polgári volt Márai Sándor és a lapszerkesztő Miklós Andor, de az volt Déry Tibor és a szocdemvezető Kéthly Anna is. (Negyven évig ezt vágták a fejéhez a bolsik.) Ügyeljünk a szavak helyes használatára: a polgári az polgári, a jobboldali az jobboldali.

"Kaposvárott" ("Kaposváron" helyett). Két város nevéhez szoktuk hagyományosan (kissé ódivatúan) a -tt ragot illeszteni: Győrött (= Győrben), Pécsett (= Pécsen). Létezik még a Kolozsvárt (= Kolozsváron) alak is, bár az ottaniaktól sose hallottam. Sekélyes álszittya túllihegés kiterjeszteni az elavult ragokat, már csak a Kiskunhalasott hiányzik.

"Förmedvény" ("rondaság, förtelem" helyett). Finnyásan kerülöm, mivel számomra még mindig a klasszikus jelentése él: "fenyegető tartalmú irat, körlevél" (amelyben felsőbb szintről ránk förmednek). Ezt így már senki se érti. Viszont nem vagyok hajlandó átállni az új jelentésre, nem vagyok én szélkakas.

"Sorjáz", "munkál" és "hajaz". Pfúj.

publikálva
2002/24. (06. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Narancs

Blog

még több cikk