Szekfű Balázs: magas.les

  • 2002. június 13.

Egotrip

magas.les

Bevezetés Technológiába

Automobil, állam, barométer, búvárharang, civilizáció, dinamó, eke, fúga, gőzgép, haditerv, Hamlet, istenségek, keresztnevek, kenyérpirító, könyvtár, kettős könyvelés, óra, pacemaker, ragozás, mozgókép, metafora, naptár, nyíl, nyelv, nonlineáris programozás, sztráda, térkép, törvénykönyv, tudomány, vegyi fegyverek, zongora, jönnek szépen sorban, ha végiggondoljuk, hányféle technológiát használunk a mindennapi életben.

Egy haditerv az ellenség legyőzésének technológiája, a térkép az odaérés technológiája, egy jó atlasz önmaga egy új világ, a könyvtár a tudás tárolásának és menedzselésének technológiája. A tudomány ugyanúgy technológia, mint az eke, a gőzmozdony vagy a római kori szennyvízvezeték. Mi nem az? Semmi, ami nem a fejünkből származik. Minden, ami imagináció és invenció. Technológia a gondolat, a gondolat kifejtve és kifejezve.

A technológia nem gép, nem anyag. A technológia: absztrakció. A technológia: modellezés, és minden modell az egész világot írja le. A törvények: technológia, melynek segítségével talán lassan javul a helyzet, és ahogy van rossz technológia, úgy vannak rossz törvények is. Ezeket kijavítani kell, nem pedig elhagyni. A rossz technológia helyett jobb technológiának kell jönnie, nem pedig a technológiának kell mennie; ahogy a rossz ötletek helyett is jó ötletek kellenek, nem a gondolkodással kell felhagyni.

A technológia tökéletes, és a tökéletesség ígéretét hordozza. A mechanizmusokat szeretjük, mert egyszerűbbé teszik és csökkentik a gondolkodást. A technológia segítségével a világot úgy rendezzük el, hogy ne kelljen megtapasztalni.

Minden forradalom a technológia forradalma. Persze a forradalom is technológia. Technológia minden média, minden hangszer, minden katalógus. A technológia mint eszköz egyaránt áll a zsenialitás és az őrület szolgálatában. Chaplin és a film technológiája, Mozart és a zongora technológiája - Hitler és az adatgyűjtés és -menedzsment technológiája.

A technológia amorális, ugyanúgy használható építésre, mint rombolásra. Ez máris sokakat megrémít; azokat, akik szerint a technológia morális passzivitásra ösztönöz. Ha a gépek "jók", akkor alkotásaik kikerülhetnek az ember erkölcsi ellenőrzése alól - a technológia tehát a reménységünk, ha el tudjuk fogadni mint ellenségünket, de barátunkként el fog pusztítani minket.

A számítógép mint a világ leírására szolgáló metafora nem új keletű. Régóta mondjuk, hogy a DNS humán szoftver, az evolúció algoritmus, és tulajdonképpen a gondolkodás is csak a számítási műveletek végrehajtása. Az anyagi világ és folyamatai tulajdonképpen komputáció a megakomputerben, és a tárgyak tulajdonképpen bitek a rendszerben. Atomok helyett bitek jönnek.

Az emberi faj kiemelkedését, túlélését, fejlődését, építkezését és rombolását a technológiák tették lehetővé, a tűzgyújtás, a tagolt beszéd, az egyszerű emelő, a puskapor. Minden újabb technológia lehetőségek ezreit nyitja meg a fejlődés előtt. Mindeközben minden technológiai megoldás egy újabb megoldandó problémát szül, melyet egy újabb technológiával kezelünk. A folyamat nem fordul értelmetlenül önmagába, a kör nem zárul össze: tágulva új és újabb lehetőséget teremt, hogy jobbak, mások, gazdagabbak, okosabbak lehessünk.

A technológiák megalkotásának és felhasználásának célja pedig egyre kevésbé a mindennapi élet tevékenységeinek támogatása, hanem egyre inkább az "élő", tanuló technológia megteremtése. Az Univerzum-számítógép már megérkezett, de egy rendes robotunk még nincs. Ehhez az kell, hogy a számítástechnika segítségével megértsük a biológiát, és számítógépes biológiai modellek segítségével biológiaivá tegyük a számítástechnikát. Jönnek az új technológiák és az új masinák, és önnek is fognak meglepetéseket okozni. A harmadik kultúra megteremti a negyedik összeköttetést, megszünteti a "Fourth Discontinuity"-t, a negyedik összekötetlenséget, kiderül majd, hogy a majmok leszármazottaiként gépek ősei vagyunk.

(Diszkusszió: @freemail.hu)

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.