Nádasdy Ádám: Modern Talking (Tőfeltuningolás)

  • 2003. december 4.

Egotrip

Mint minden kultúrnyelvbe, a magyarba is folyamatosan áramlanak a más nyelvből átvett szavak. Például: A szkinhed sajtot evett. Ide jobban illene egy bézs függöny. Mint látjuk, az angol skinhead, a francia beige minden nyelvtani változás nélkül beilleszkedik a magyarba. Igaz, a kiejtés (és egy idő múlva általában a helyesírás is) meg szokott változni az eredetihez képest, alkalmazkodik a magyarhoz, de ez a szó nyelvtani szerepe, működése szempontjából mellékes. Most arra figyeljünk, hogy a szkinhed, bézs magyar szavakban nincs semmi, ami nyelvtani szerepüket, azaz szófajukat, főnév, illetve melléknév mivoltukat jelezné. Nincsenek ellátva szófajügyben semmilyen végződéssel.

Tőfeltuningolás

Mint minden kultúrnyelvbe, a magyarba is folyamatosan áramlanak a más nyelvből átvett szavak. Például: A szkinhed sajtot evett. Ide jobban illene egy bézs függöny. Mint látjuk, az angol skinhead, a francia beige minden nyelvtani változás nélkül beilleszkedik a magyarba. Igaz, a kiejtés (és egy idő múlva általában a helyesírás is) meg szokott változni az eredetihez képest, alkalmazkodik a magyarhoz, de ez a szó nyelvtani szerepe, működése szempontjából mellékes. Most arra figyeljünk, hogy a szkinhed, bézs magyar szavakban nincs semmi, ami nyelvtani szerepüket, azaz szófajukat, főnév, illetve melléknév mivoltukat jelezné. Nincsenek ellátva szófajügyben semmilyen végződéssel.

Pedig a magyarban bőven vannak olyan végződések, melyek az adott szó főnév, illetve melléknév voltát jelezni tudják. Ezeket képzőknek nevezük. Főnévképző például az -ász (firk-ász) vagy a -zat (kar-zat), melléknévképző az -i (anya-i) vagy az -ikus (ritm-ikus). Ám azt találjuk, hogy főnevek, melléknevek átvételekor ezek használata egyáltalán nem kötelező, nem lesz *szkinhedész vagy *bézsikus, a röntgen főnév nem lesz *röntgenzet, a cool [kúl] melléknév nem lesz *kúli (úgy mondjuk: tök kúl a hátizsákod, nem pedig *tök kúli).

A képzőket, toldalékokat általánosságban morfémáknak (vagyis alakelemeknek) nevezzük, s a nyelvtannak az a fejezete, mely ezeket leírja, a morfológia (= alaktan). Úgy tűnik tehát: a más nyelvből átvett szavakat morfológiai jelölés nélkül illeszthetjük a mai magyar nyelv rendszerébe.

Igen ám, de ez csak kétfajta szóra igaz: a főnevekre (szkinhed, röntgen) és a melléknevekre (bézs, cool). A harmadik nagy szófajra, az igére viszont épp az ellenkezője igaz: igét csak úgy lehet a magyarba illeszteni, ha valamilyen magyar igeképzővel látjuk el, azaz, ha a szó tövét "feltuningoljuk" magyar igei tővé. Míg a röntgen teljesen megfelel magyar főnév gyanánt, hiszen gond nélkül ragozható (röntgen-t, röntgen-nel, röntgen-jeink), addig igeként már nem képzelhető el: *Megröntgenték a tüdejét - ilyen nincs. Ahhoz, hogy ige legyen, igeképzővel kell ellátni: röntgen-ez. Így már működik: Megröntgenezték a tüdejét. És persze ilyen maga a feltuningol is, mely az angol to tune (up) "(föl)hangol, magasabb szintre srófol" ige tuning igenevének átvétele, de a magyar igei használathoz el kellett látni igeképzővel, ez esetben az -ol morfémával: fel-tuning-ol. Figyeljük meg továbbá a spékelni igét: ez a régies német specken (ma inkább spicken) igén alapul, mely a Speck "szalonna" szóból van. Hasonlítsuk össze a német speck-en és a magyar spék-el-ni igét: látjuk, hogy a magyarban ott van az -el igeképző, mely nélkül a szó magyar igeként nem működhetne. Nincs *spékni, mert így a tő nem volna ellátva igeképzővel.

Mindez kerek perec azt jelenti, hogy igét nem lehet kölcsönözni! Lehet kölcsönözni főnevet, melléknevet, de az igéket - ha hozott anyagból is - a magyarban kell létrehozni. Ez egyébként a legtöbb nyelvben így van, a németben a kölcsönzött igéket általában -ieren, az olaszban -are, az oroszban -ovaty végződéssel kell ellátni. Néhány más nyelv - például az angol - oly szegény alaktani jelölésekben, hogy ott amúgy sincs különbség ige és más szófaj között, például interview egyaránt lehet főnév ("interjú") és ige ("interjúvol"), ott ez az egész probléma nem aktuális.

A mai magyarban tehát kötelező minden új igét igetőképzővel megjelölni, akár magyar anyagból van, akár kölcsönanyagból. És vajon milyen képzőket használjunk e célra? Nyilván olyanokat, amelyeknek nincs önálló jelentésük, azaz üresek, csak egyetlen nyelvtani funkciójuk van: az, hogy a szót igeként jelölik meg. Két ilyen "üres" igeképző van ma forgalomban, mellyel valamit igei tővé tudunk feltuningolni: az -l (kód-ol, spék-el, szörf-öl) és a -z (beton-oz, röntgen-ez, ketchup-öz). Jegyezzük meg, hogy mindkettő elé kerülhet egy o/ö/e magánhangzó, de azt az alsóbbrendű szabályok úgyis elrendezik; továbbá, hogy a -z gyakran ikes ragozással megy, pl. internet-ez-ik, de most ez is mellékes.

Rögtön gyanakodni kezdünk: ha valamiből kettő van, akkor mi a különbség? Ha két üres igeképző van, -l és -z, akkor van-e különbség köztük? Mikor használjuk az -l-et és mikor a -z-t? Ha volna pénzem, díjat tűznék ki ennek megválaszolására, mert jelenleg nincs világos magyarázatunk. Az is lehet, hogy az eloszlásuk véletlenszerű, gondoljunk az ebéd-el, de vacsorá-z(ik), boroná-l, de koroná-z, hegedü-l, de zongoráz(ik), gipsz-el, de jód-oz párokra. Annyi biztos, hogy ha az alapszó -ó/ő-re végződik, akkor csak a -z megy: csocsó-z(ik), cselló-z(ik), fertő-z. (Egy kivétel van, a szó-l.) Egyébként úgy tűnik, az -l a kötöttebb, azt lehet kevésbé szabadon alkalmazni: mindig -l-et használunk olyankor, ha a tő nem használatos magyar szóként, pl. spék-el, land-ol, print-el, download-ol. A latinos szavakban ennek bővült változatát, az -ál tőképzőt használjuk: regnál, revideál, tangál ("érint"), definiál. A -z meg éppen ellenkezőleg: szinte bármihez hozzájöhet, ami magyar szóként használatos: ultrahang-oz, sms-ez(ik), összeketchupözte stb. A -z az igazán termékeny, az online produktív. Ha a kisgyerekek kergetőznek és azt visítozzák: "kaka, kaka!", így szólunk rájuk: "Ne kakázzatok már, csönd legyen!"

Kivehető valami általános jelentéskülönbség, méghozzá az, hogy az -l képzős alakban gyakran módosultabb vagy absztraktabb, vagy szűkebb-specializáltabb a jelentés, míg a -z tényleg csak annyit jelent: valamit csinál az illető dologgal kapcsolatban. Például szám-ol és szám-oz, bér-el és bér-ez, viz-el és viz-ez, (ki)pipá-l és pipá-z(ik) közül a második a logikusabb, átláthatóbb, egyszerűbb jelentésű. Talán ezzel magyarázható (vetem föl bizonytalanul), hogy a sóderol/sóderoz, szövegel/szövegez párokból az első a szlenges-kreatív, "beszél" jelentéssel, míg a második valóban csak egyszerűen sóderral, illetve szöveggel való ténykedést jelöl.

Hogy mondaná a kedves olvasó a fölöslegesen sokat beszélőt: rizsál vagy rizsáz(ik)?

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.