Mélyi József: Pálya a magasban

Magasröpte

Egotrip

Németh László nem értett a teniszhez.

Pedig érthetett volna, hiszen édesapja, Németh József igazi allround sportsman volt, aki Nagybányán nemcsak történelmet tanított, de beugróként testnevelést is. Mégpedig nem is akárhogyan. 1904-ben a nagybányai gimnázium tornászai a pesti Millenárison országos versenyen vettek részt, ahol a csapat előtornásza, a 16 éves Tersánszky Józsi Jenő a nyújtón még az az idő tájt szokatlan kunsztot, az óriáskört is bemutatta. A Kakuk Marci későbbi szerzője idősebb korában úgy nyilatkozott, hogy hiába volt ő akkoriban válogatott szintű tornász, kedvenc tanára, Németh József bármit utánacsinált talajon vagy bármelyik szeren.

Németh László legkedvesebb sportja az úszás volt, egyébként pedig nem nagyon foglalkozott a sporttal. Ezért is lehetséges, hogy az Anna Karenina fordításából kimaradt a tenisz. Pedig az eredetiben, a hatodik részben, ott is a 22. fejezetben van egy jelenet, amikor Dolly Annáék birtokára látogat, s a társaság kivonul a krokettpályára teniszezni; Németh László azonban néhány szót kihagyott az eredetiből, így olyan, mintha értelmetlenül kroketteznének egy háló fölött. „Ebéd után a teraszra ültek ki. Később a krokettpályára mentek le (itt marad ki a fordításból, hogy: lawn-tennis-t) játszani. A játszók két csoportra oszolva álltak föl a gondosan kiegyengetett s ledöngölt pályán, az aranyozott cölöpökön kifeszített háló két oldalán.” Pedig fontos a jelenet, ezt külön ki­emeli Tolsztoj egyik legértőbb olvasója, Vladimir Nabokov is, az Előadások az orosz irodalomról egyik részében, amikor arról ír, mennyire érdekes, hogy a hölgyek engedélyével az urak a játékhoz levethetik a zakójukat és feltűrhetik az ingujjukat. Ráadásul ez a tenisz első említése az orosz irodalomban, ahogy ezt Nabokov Pnyin professzor című regényében a főhős szájába adja, s még az 1875-ös évet is hozzárendeli (mint ahogy azt is elmondatja vele, hogy a boksz pedig először Lermontov egyik művében fordul elő).

Nabokov értett a teniszhez. Ismerte a sportág történetét, egyik előadásában a modern játékot, a lawn tennis-t élesen elválasztotta a Shakespeare és Cervantes által is említett court-tennis-től. És maga is játszotta a játékot, már fiatal éveiben, a család Szentpétervár melletti birtokán, majd később az emigrációban is. Első berlini éveiben oktatta a teniszt – emellett bokszolt és futballkapus is volt –, ahogy később Angliában is. És persze írt is róla. 1926-ban az Egyetemi költemény (Unyiverszityetszkaja Poema) című versébe belefoglalta a korszak nagy francia teniszezőnőjét, Suzanne Lenglent (34. rész: „könnyűléptű Lenglen”). A játék szerepel az 1932-es Tündöklésben, és kiemelt helyen a Lolitában is, ahol Humbert Humbert próbálja megtanítani teniszre a vágy fiatal tárgyát: „bár ifjúkoromban kiváló játékos voltam, reménytelen tanárnak bizonyultam, így aztán Kaliforniában el kellett vinnem néhány nagyon drága leckére egy neves edzőhöz, egy tagbaszakadt, csupa ránc, labdaszedő fiúk háremétől övezett vénséghez…” (fordította: Békés Pál). Az említett edző, aki 30 évvel azelőtt „tönkreverte a nagy Gobert-t”, az irodalomtudósok és a sporttörténészek szerint nem más, mint a húszas évek sztárjátékosa, Bill Tilden, aki a negyvenes években többször is börtönbe került, mert fiatal fiúkkal kezdett szexuális kapcsolatba, s aki ettől kezdve, 1953-ban, 60 éves korában bekövetkezett haláláig szinte csak titokban edzősködhetett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.