László Géza: Visszajátszás

Reagan és a belátás képessége

Egotrip

Az idei és talán még a jövő évünk is a gazdasági helyreállításról fog szólni. A kormányok bevetik a teljes keynesi repertoárt: a költségvetés és a monetáris politika is lazít annak érdekében, hogy a GDP minél előbb visszatérjen lehetőségei közelébe.

Ilyenkor a negatív történeti példák sem érdektelenek. Korábban a Visszajátszásban már írtam arról, hogyan próbálta Hoover elnök 1930-ban a vámtarifák emelésével ellensúlyozni a romló gazdasági helyzetet (lásd: Protekcionizmus rosszkor, Magyar Narancs, 2018. október 3.) és Nixon elnök 1971-es unortodox új gazdaságpolitikájára is vetettünk egy pillantást (lásd: Richard Nixon és a recesszió réme, Magyar Narancs, 2019. október 19.). Mindkét beavatkozás hosszú távú, fájdalmas következményekkel járt. Vannak, akik recesszió idején az adócsökkentéstől várják a megváltást. Közéjük tartozott Ronald Reagan amerikai elnök is, ő 1981-ben az Economic Recovery Tax Act révén próbálta kirángatni a tespedésből az amerikai gazdaságot. Lássuk, milyen sikerrel!

Reagant Kelet-Európában sokan jó emlékezetükben őrizték meg. Méltatói a libertariánus értékek következetes képviselőjeként, béketeremtőként, kiegyensúlyozott, jó humorú, joviális politikusként idézik fel. Kritikusai viszont gutaütést kapnak ettől az idilltől: tessék megnézni, hogyan erősödött akkoriban a populista retorika és az egyenlőtlenség az Egyesült Államokban, és milyen adósságot hagyott maga után az elnök filozófiája, amelyet George Bush is csak vudu-közgazdaságtannak csúfolt.

Az idősb Bush ezt persze az 1980-as republikánus előválasztások alatt dobta be (később, Reagan lojális alelnökeként már nem tett ilyesmit) – de ezt az érvet pár hónappal később, az elnökjelöltek vitáján Carter elnök is felemlegette. Ezen Reagan nagyot derült, majd töretlen lelkesedéssel folytatta a kiselőadását. Azt ígérte, 1983-ra úgy hoz növekedést és teszi ki­egyensúlyozottá a költségvetést, hogy közben drasztikusan csökkenti az adókat. Az adócsökkentés pozitív hatásai közt az infláció mérséklődését is felsorolta, ami a közgazdászfülnek minimum szokatlan, hiszen az infláció és a recesszió elleni eszköztár általában szembemegy egymással. Carter eközben nem túl meg­győzően arról beszélt, mennyit tanult elnöki évei alatt a politikai munka „komplexitásáról”. A magam részéről kevés szót utálok jobban, mint ezt – de láthatóan az amerikaiaknak sem jött be.

Miután Reagant megválasztották, csapatának és az államigazgatás vezetőinek kiválasztását rutinos, fejvadász múlttal is rendelkező munkatársára bízta. Keményen dolgozott ő is, s rövid idő alatt száz százalékig lojális, tettre kész brigádot építettek fel. Párttársai a beiktatás után nem sokkal rádöbbentek: nem egyszerűen republikánus, hanem reaganiánus kormányzati team épült ki.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.