Hol volt, hol nem volt zárva kocsma, este 8 után is lehetett járni az utcán.
Talán igaz se volt.
Dezső albérletek után bekerült a Budaörsi úti kollégiumba, és a magányos (zenés) presszózásokat felváltották a társas kocsmázások. Volt elég a kollégium környékén s túl, induljunk el, ha már mostanában nem lehet. A hetvenes évek közepén-végén járunk, kocsmába.
A törzshely a(z egykori) Rétisas, Kelenföldön, a(z egykori) Wien mögött. K.(ollégista) Dezső ide járt társaival, szerencsére voltak köztük TTK-sok, matematikusok is; amikor a pincér jött a számlával, csak ránéztek (előbb a számlára, aztán a pincérre), s gyors fejszámolás után közölték, itt valami tévedés lesz (Kőbányai korsó 4,50). A pincér nem szólt, bement, kijött az új számlával, semmi balhé, béke honolt a gesztenyefák alatt. Ám amikor legközelebb is csóválta fejét néhány einstein, a jól megtermettnek bízvást mondható pincér a teli asztalról lerántotta az abroszt, majd így megnyugodva új számlát állított ki. Itt történt a matematika történetében „Fűrész-sejtés”-ként elhíresült eset: K.(ocsmás) Dezső és két matematikus barátja kérte a köröket s a számlát, melynek láttán mondott matematikus elcsodálkozott, a pincér most nem rántott abroszt, valami nem stimmel? – Hát nem. Nem osztható hárommal. Egyszer pedig, amikor házmestert kért, nincs, hangzott az udvarias felelet. De a matematikus szomjas volt, foci után, bor van, víz van, akkor? – Nem kalkulálható. – Akkor mondom. Mondta, de házmestert nem kapott. Amikor zárt a Sas, átmentek a Wien szálloda bárjába (onnan a kurvák jártak át a kocsmába, vacsorázni), pohár sörökre, ennyire (se) tellett. Amikor itt is záróra, innen is volt tovább, Budaörsre. Persze gyalog, hol voltak még az éjszakai járatok? Tudták, 5-kor nyit ott egy kocsma (nomen est, Róka). Mentek, mendegéltek, és amikor odaértek, már zajlott az élet: pizsamában, fürdőköpenyben, papucsban, melegítőkben ültek bent az emberek. És mert megéheztek, ettek friss főtt tojást, zsíros kenyeret, ittak reá. Visszafelé busszal, a koleszban már kinyitott a kisklub, föl a szobába egy láda sörrel. A többiek lefeküdtek, K.(ötelességtudó) Dezső azonban bement az egyetemre, a menzára, ebédelni. Visszafelé a 40-es buszon elaludt, és újra ott volt a budaörsi kocsma előtt. Visszafelé pedig a Móricz Zsigmond körtéren ébredt.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
