Podmaniczky Szilárd: Déli verő

  • 2002. október 10.

Egotrip

Egy pár mondatba´ szilánkosra töröm az agyam. Ahogy a száraz nokedli ropog a vaságy rugói között.

Gumikupidó

Magánéletről rosszat vagy semmit.

Jön a zombori kispasas a zöld opeljén, durr neki a kocsimnak, hátulról tolatva, ahogy az anyja se néz rá. Benn vagyok a boltban tövig, nézem ezt a zsebpénzt, mire lesz jó. Még be is mondja a hangos a rendszámot, Géza-József-Dénes, a háromkirályok, a fene se hallotta még így a rendszámát, fáradjon a biztonsági pulthoz; de talán ha a számokat is lebetűznék, vagy azt mondanák, ginszenggyökér-járókeret-diszkontkincstárjegy, akkor meglenne netán, és rohannék port verve körém, mint csökkent munkaképességű személy a gyantagyár udvarán.

Jól vagyok, csak a gyomromban rezeg a töpörtyűs pogácsa, két deli rendőr vár az ajtóban, kezet fogunk, én az övékét és viszont, rázzuk, megvan az opelrendszám, a határok lezárva, a tankok megindultak Zombor felé, nyugodt lehetek, csak még egy kis papírmunka, ismerem, mondom, a papírmunka a mindenem, a bugyiszínű épületben.

A kocsim seggén ütés nyoma, horzs-karc és testvérei, mindjárt mondom, százezer, mondja a karosszériás, lendül a homloka, a festék meg a gumi meg a fölirat meg a szentlélek tartja, hogy hozzácsapjak én magam a számlához egy lombikbébiprogramot, a génkezelt embriók majd magukban hordják a tolatás csínját-bínját, és sípol a tüdejük, ha öt centinél közelebb jönnek, ráadásul nem kell biztosítást fizetniük, csak ha ölnek.

Elment az én zombori opelem, egy szót hátra nem hagyva, csak művét, amit az őrszobán szövegszerkesztőbe elemeztünk, igen, és mondom, minden olyan barátságos volt a töréstől eltekintve, a rendőrök isten bizonyra rendesek, kedvesek, barátságosak, most isten bizony nem a gúny a cini; jaj, láttam a "cinit" kiszállni a kocsiból, az övéből, le volt csúszva a slicce, úgy kényelmesebb, és mindjárt mondta is, hogy az a kurva slicc nem jön föl, erre várt a tömeg.

Így megy az én koponyám szilánkosra, a jó élet se ragasztja össze velem, de már ott is vagyok, hogy a biztosítóm intézze tovább, vajmi nehéz szál, vagy tulajdonképpen minden-mindenki rendben, csak én vagyok a kakukktojás, de lemondok inkább mindenről és mindenkiről, ne legyen biztosítás, ahogy a sláger mondja, "védőháló nélkül", semmire ne legyen garancia, se nyúlra, se smacira.

És akkor jön a mély megoldás a szellemboltban. Belépek - csend, csak a koponyámban zizegnek a csontmorzsák, fönt belestül lóg a ventilátor, meghalt szegény idén tavaszon, tekercsét nem járja áram, kihűlt benne a lágyvas a magon. Minyonok állnak a bevezető polcon, lusta legyek lepik a felszínt, rászarnak azért erre-arra, nagyobb legyen a feszültség és törpébb a nyugalom. Csomag´lópapír leng a jött huzatban, a nejlon is összetapadva áll, olyan, tudod, mint az orosz laktanya, üres, szellemjárta, csak itt nincs elszórt brikett, Vologya nem hagyta száraz köpetét a szeletelőkéseken. A gyümölcs polcrohadt, ott áll már vagy egy élete, saját élete, konzervek opálos sora, cukrok színtelen, a nap kiszívta a belét. Zacskós majoránna, áthallik ide a kömény, só, bors és édesgyökér, fonnyadt mazsola és ízű szörpcsalád. Mit ehettek ezek, hogy így kihaltak? És mikor? Vagy parányi meteorit sörétezett itt? A tejeszacskón nincs dátum, elkopott, annyira használták. ", mondom, ide születni kell, ebbe a boltba, jöhettek, százszorszép donorok, csak ez a csend olyan furcsa, nem nyeltem be a dobhártyám véletlenül? Dunakavics huppan le a földre, hallom, megy a málészáj, és a kocsin tört veszteség most hirtelen megoldásra talál.

Olcsó szivarka a polcon, körben fóliás szalag rajta, és a címkén, nyerj velem húszezret, "amudarja"! A dobozban benne foglaltatik a pénz. Van-e ilyen? Nyerni nem vagyok kész, s ahogy ezt kimondom, az élet megindul a holdon, a boltba három vevő lép, tudod, Géza- József-Dénes, uccse neki fakereszt, megveszem a szivart; az utcán máris bontom, belseje, mint csábító kondom, de légy nyugodt, ha egyszer is gyógyírt nyernék veszteségemre, lőjön szájba az, a gumikupidó.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.