Seres László: Dekóder

  • 1996. november 7.

Egotrip

Vannak emberek, akiket idejében észre kell venni, mielőtt még történelmet csinálnak.
Vannak emberek, akiket idejében észre kell venni, mielőtt még történelmet csinálnak.

Itt van például rögtön a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki azt mondja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia legfontosabb feladata "új nemzeti értékrend felállítása".

Még egyszer: ez a legfontosabb feladata.

A történelmi jelentőségű hírre nemigen figyelt fel az ezt közlő napilap, csak úgy odavágta a második oldalra, a magyar-jugoszláv védelmi megállapodás és a debreceni tömeges ételmérgezés közé, annyival megtoldva, hogy Glatz Ferenc szerint az MTA "a jelenlegi, teljesen gazdasági és pénzközpontú értékrendben szenvedő társadalmat igyekszik `kirángatni` ebből a naiv, prekapitalista elképzelésből, ami egyébként természetes reakció a szovjet rendszer pénzt lebecsülő magatartására".

Mit akar nekünk az elnök ezzel mondani?

Az elnök mondanivalójának legalább két szintje van, és a két szint úgy elmegy egymás mellett, mint amikor építették a Marx téri felüljárót. Az érvelés egyik szintje: társadalmunk tévúton van, értékrendje gazdasági, ezért más értékrend kell, amit három dolog jellemez: 1) új, 2) nemzeti, 3) fel kell állítani. Másik dimenzió: az MTA fogja felállítani. Az elnök éppen azt a testületet elnökli, amelyet eszerint a Nemzet vagy valaki más feljogosított arra, hogy kidolgozza ezt az új értékrendet, és kirángasson mindenkit ebből az (egyébként természetes) reakcióból. Magyarul: szerinte a Magyar Tudományos Akadémia nevű nonprofit szervezet feladata a lélekben 15 millió magyar nemzetiségű Én kirángatása az (egyébként természetes) posztszovjet materializmusból.

Két dolgot kell tehát megnéznünk. 1) Miből áll az új értékrend, 2) Hogy nézhet ki konkrétan, amikor a Glatz Ferenc vezette MTA kirángat minket a régiből?

1) Az új értékrend a fentiek alapján nem anyagias, nem prekapitalista, tisztán spirituális (szellemi vagy vallási), magyarságközpontú, közösségi és semmiképpen sem naiv.

2) Ami a tudományt és az akadémiát mint objektív műfajt illeti: az, hogy a Szerb Tudományos Akadémia anno új nemzeti értékrendet dolgozott ki tudományosan (egy szerb nemzet - egy szerb állam), kauzális láncot vont maga után, amelynek eredménye negyedmillió halott bosnyák. Egyébként a tudomány nevében rángatott ki naiv értékrendjéből több ezer egyént Mengele doktor is, hófehér köpenyben. Glatz persze soha nem menne idáig - de akkor meg mi a lófaszról beszél?

Valószínűleg minden egyénellenes kollektivizmus közül a "tudományos" címszóval legitimált a legborzalmasabb, mert ami ma feltevés, az holnapra "tény" lesz; ami ma sötét szociálnacionalista ideológia, az holnap már valami állami terv része; és nem biztos, hogy abba mi is be vagyunk tervezve.

Figyelmébe ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.