Seres László: Dekóder

  • 1996. november 7.

Egotrip

Vannak emberek, akiket idejében észre kell venni, mielőtt még történelmet csinálnak.
Vannak emberek, akiket idejében észre kell venni, mielőtt még történelmet csinálnak.

Itt van például rögtön a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki azt mondja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia legfontosabb feladata "új nemzeti értékrend felállítása".

Még egyszer: ez a legfontosabb feladata.

A történelmi jelentőségű hírre nemigen figyelt fel az ezt közlő napilap, csak úgy odavágta a második oldalra, a magyar-jugoszláv védelmi megállapodás és a debreceni tömeges ételmérgezés közé, annyival megtoldva, hogy Glatz Ferenc szerint az MTA "a jelenlegi, teljesen gazdasági és pénzközpontú értékrendben szenvedő társadalmat igyekszik `kirángatni` ebből a naiv, prekapitalista elképzelésből, ami egyébként természetes reakció a szovjet rendszer pénzt lebecsülő magatartására".

Mit akar nekünk az elnök ezzel mondani?

Az elnök mondanivalójának legalább két szintje van, és a két szint úgy elmegy egymás mellett, mint amikor építették a Marx téri felüljárót. Az érvelés egyik szintje: társadalmunk tévúton van, értékrendje gazdasági, ezért más értékrend kell, amit három dolog jellemez: 1) új, 2) nemzeti, 3) fel kell állítani. Másik dimenzió: az MTA fogja felállítani. Az elnök éppen azt a testületet elnökli, amelyet eszerint a Nemzet vagy valaki más feljogosított arra, hogy kidolgozza ezt az új értékrendet, és kirángasson mindenkit ebből az (egyébként természetes) reakcióból. Magyarul: szerinte a Magyar Tudományos Akadémia nevű nonprofit szervezet feladata a lélekben 15 millió magyar nemzetiségű Én kirángatása az (egyébként természetes) posztszovjet materializmusból.

Két dolgot kell tehát megnéznünk. 1) Miből áll az új értékrend, 2) Hogy nézhet ki konkrétan, amikor a Glatz Ferenc vezette MTA kirángat minket a régiből?

1) Az új értékrend a fentiek alapján nem anyagias, nem prekapitalista, tisztán spirituális (szellemi vagy vallási), magyarságközpontú, közösségi és semmiképpen sem naiv.

2) Ami a tudományt és az akadémiát mint objektív műfajt illeti: az, hogy a Szerb Tudományos Akadémia anno új nemzeti értékrendet dolgozott ki tudományosan (egy szerb nemzet - egy szerb állam), kauzális láncot vont maga után, amelynek eredménye negyedmillió halott bosnyák. Egyébként a tudomány nevében rángatott ki naiv értékrendjéből több ezer egyént Mengele doktor is, hófehér köpenyben. Glatz persze soha nem menne idáig - de akkor meg mi a lófaszról beszél?

Valószínűleg minden egyénellenes kollektivizmus közül a "tudományos" címszóval legitimált a legborzalmasabb, mert ami ma feltevés, az holnapra "tény" lesz; ami ma sötét szociálnacionalista ideológia, az holnap már valami állami terv része; és nem biztos, hogy abba mi is be vagyunk tervezve.

Figyelmébe ajánljuk

Fuss, és tévedj el Budapesten!

Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.