Ha kell, megváltoztatják a törvényt, ha kell, megtartják - de akkor ne jöjjenek azzal az ideológiával, hogy akkor is be kell tartani a törvényt, ha rossz. Nyugdíjra például nem akartak olyan sokat költeni, mint amennyit Hornék ígértek, úgyhogy gombnyomásra maradt a reálérték. Rendben van? Rendben. Működik a demokrácia, a törvények megváltoztathatóak. Ha azonban Deutsch Tamás azzal indokolja az általa korábban még rossznak tartott médiatörvény megtartását, hogy "ma már nincs szükség jogi normákat pótló politikai megállapodásokra, mert időközben megszületett a médiatörvény, amelyet csupán értelmezni és alkalmazni kell", akkor azzal nemcsak, khm, valótlant állít (az előző kormány a médiatörvény hatályba lépése után is konszenzusra törekedett az ellenzékkel médiaügyekben), hanem azt is üzeni, hogy akár rossz törvényekkel is megvalósíthatók a polgári kormány érdekei. (Ez utólag akár legitimálhatja is az áldott emlékű 1974-es kormányrendeletet.)
Hagyjuk most jótékony homályban, mik is lehetnek azok a polgári érdekek a közmédiában, amelyek kétharmadosságához szívesen látják a kuratóriumokban az "ellenzéki" nemzetiszocialistákat és a törvényhozásból kiesett két kis kormányhű néppártot, és amelyekhez ismét megfelel egy Pálfy G. István (bár ez utóbbi mondjuk jó hír, mert ha G. ott ül a Duna Tv tulajdonosi testületében, akkor nyilván nem csinálhat jobboldali Aranyfüstöt vasárnap délelőtt az MTV 1-en). Foglalkozzunk inkább azzal, hogy ha ez a közmédia, akkor mi legyen a mindannyiunk számára kötelezően fizetendő üzembentartási (előfizetési) díjjal, a közmédia fenntartásának világszerte első számú eszközével.
Azt írja a Világgazdaság, hogy az ORTT ismét pályázatot írt ki az üzembentartási díj beszedésére. Meghívásos pályázatot, amelyen ugyan bárki indulhat, de azért, mint minden partin, a meghívottak a lényeg: a Magyar Posta Rt. (ők nyertek eddig kétszer is "a postások személyes kapcsolata, rábeszélőképessége" miatt); a Díjbeszedő Rt. (nyilván a neve miatt); az OTP Bank Rt. (monopol I.); a Matáv Rt. (monopol II.); és a Magyar Villamossági Művek Rt. (nyilván udvariasságból). Érdekes módon egy cég nem szerepel a tavaly óta adónak minősülő pénz behajtási listáján, igaz, nem rt., de azért kézenfekvő lenne: a jó öreg APEH. Az adót és a tébéjárulékot már úgyis szedi. Hogyha pénzről van szó, beszedésről, személyes kapcsolatokról és rábeszélésről, akkor minden ukrán behajtócégnél, minden magyar monopolvállalatnál hatékonyabb a január elseje óta felállított Simicska-kommandó.
Ahogy egyre több állampolgár ismeri fel, hogy az ő közpénzéből jobboldali többségű kuratóriumokat, politikailag enyhén szólva egyoldalú közszolgálati intézményeket tartanak fenn, úgy csökken majd a tavaly erősen megugrott befizetési kedv, nagy szükség lesz tehát az adónyomozó hatóságra. Az adórendőrség kutyáit végül leszavazták, ellenben maradt a vegyi fegyver és a sokkoló, úgyhogy már csak a jogkört kell egyszerű többséggel módosítani, máris felállhat az Adó-, Tébé- és Tévérendőrség (a magyar AT+T).
Elképzelek egy ilyen akciót: Jó napot kívánok, tévéellenőrzés. Készülékeket, személyi igazolványokat előkészíteni. Kutyánk nincs, de Józsikám, mutasd meg, légy szíves, a vegyi fegyveredet, nyomatékul. Ön özv. Kovács Gézáné? Látom, adó és tébé rendben, de mi van azzal a nagy fekete-fehér készülékkel ott a konyhában? Mi, özvegy Gézáné? Mi az, hogy az egy mikrohullámú sütő? Te Józsi, a mikrohullám, az közszolgálati? Van rá kuratórium? Maga, asszonyom, nincs bejelentkezve tévére és rádióra, és ebből azt a következtetést vontuk le, hogy ellenzéki-ellenséges elem, akinek nem tetszik kormányunk médiapolitikája. Jól látom? Fizet most, vagy vegyem elő a sokkolómat? Itt áll ugyanis a bejárat előtt a Chrudinák. Úristen, elájult. Mondtam, hogy túl kemény fegyver ez a sokkoló.
