- Nem tudom, jó helyen járok-e? - kérdi egy kamasz külsejű, de már sok poharat látott ember, amint belép a törzskocsmánk kertjébe, mely lustán emészt a délelőtti nap fényében. Enyhén dadogós, cirokszőke hajú férfi; járása félszeg, keze rebbenő, erősen megviselt tarisznyájából kitüremkednek a szellem munkájától meggyűrt kéziratlapok. - Ugyanis azt beszélik a városban, hogy pár hete megnyílt itt a Mámor Kiskönyvtára, amelynek szívesen lennék tagja, de azt már nem tudom, hogy csak helyben olvasás van, vagy netán kölcsönzés is?