Egotrip

A költségvetés elfogadásának lázában, a világgazdaságot tépázó vihar közepette a magyar honatyák és -anyák időt szakítanak arra, hogy a T/6645 számon idén október 27-én benyújtott, az "egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról" szóló javaslattal foglalkozzanak. (Ennek a beceneve az egészségügyi salátatörvény.)

Az oktatást eredetileg szabad embereknek találták ki. Eredetileg - a homéroszi hőskorban - azonban kevés szabad ember létezett, így aztán az oktatás szükségszerűen elitoktatás volt. Egy végzős diáknak a világ uralkodó elitjét, a mitológia halhatatlan isteneit kellett mintáznia, vagyis olyan istenien kellett kinéznie és viselkednie (főként a csatatéren), amennyire ez egy halandó embertől kitelhet.

1970-ben, amikor Bence György kibérelte K. lakásának hajdani cselédszobáját, K. pedig összejött későbbi feleségével, Fekete Évával, K.-t egyik pillanatról a másikra forgatagos sokaság vette körül. Hirtelen megvalósult, amire mindig vágyott, amit hiába keresett éveken át, sok-sok délutánt eltöltve, elfecsegve a Hungária kávéházban: nemcsak ismerősei, kollégái voltak meg egy-egy barátja, hanem igazi társasága, kéttucatnyi ember, akikkel folyamatos kapcsolatban volt, akikkel rendszeresen találkozott.

A Szépirodalmi Könyvkiadótól K. szeretett volna átkerülni az Európához. A világirodalmi kiadónál, gondolta, a hazai írók kéziratainál izgalmasabb művekkel, mindenekelőtt német irodalommal foglalkozhat. De az állásváltás 1975-ben nem bizonyult szerencsésnek.

Horvátul jól tudó ismerősömet kérdezték horvát lányok a tengerparton, hogy mit jelent magyarul a kurva szó, annyit hallják az ott nyaraló magyar fiúktól. Mondta, ugyanazt, mint horvátul. A lányok megkérdezték, a magyar fiúk mindig csak a kurvákról beszélnek? Mi az például, hogy "kurva jó"? Erre elmagyarázta nekik, hogy ez csak annyi, hogy nagyon jó. De akkor mégsem ugyanazt jelenti - mondták a horvát lányok.

A homéroszi hőskor diákjainak nem osztogattak diplomát. Nem volt rá szükség. Egy Akhilleuszról ránézésre meg lehetett állapítani, hogy befejezte a tanulmányait: erős volt, szép és bátor. Pecsétes papírra persze már csak azért sem volt szüksége, mert elég garanciának számított, hogy jó családból jött (apja király volt, anyja pedig ezüstlábú nimfa). Ki gondolná, hogy egy ennyire jól szituált fiatalembernek keményen meg kellett dolgoznia a megélhetésért, méghozzá a jól megérdemelt pihenéssel töltött, békés nyugdíjaskor elérésének leghalványabb reménye nélkül?

"Ezen a földön a kegyetlenség is kétszer érkezik, amiként a Nap is kétszer bukik a láthatár mögé." (Darvasi László: A könnymutatványosok legendája) Tudjuk jól, Rettegett Török azóta létezik, mióta törökök vannak a Földön. Öt török öt görögöt dögönyöz, már ez sem véletlenül kezdődik így. Egykor jól megtanultuk, mi a rettegés, közelről ismertük a török kegyetlen erejét, kitanulmányoztuk csalfa ábrázatát, szívtelensége hetedíziglen belénk ivódott. Kempelen sakkozógépének "famuzulmánja" előtt keresztet vetettek magyarok, németek egyaránt, bár akkortájt az utolsó basa is már vagy száz éve elkotródott erről a vidékről. Mára ebből csak szívdobbanásnyi rémület maradt.

Négyévente minden november elején a CNN, a BBC és a magyar csatornák politikai kommentátorai elektorokkal, swing és bellwether államokkal, az amerikai szavazatok relatív súlyával zsonglőrködnek. Különösen így van ez az olyan években, mint az idei, amikor az eredményt már jó előre, nagy biztonsággal sejteni lehet, és a jelöltek versenyének izgalma csak keveseket tartana a tévé előtt. A részleteket a néző többnyire nem érti - a magyar csatornák esetén néha a műsorvezető, sőt a meghívott szakértő se. (Két gyors tesztkérdés az olvasónak, ha elbizakodottan azt hiszi, ő bizony képben van. Egy: kaphat-e egy államból mindkét jelölt elektori szavazatokat? Kettő: előfordulhat-e, hogy két államnak ugyanakkora számú elektora van, mégis lényegesen különbözik a választásra jogosultak száma?) Váradi Balázs

1944 augusztusában a lengyel ellenállás tagjai az auschwitzi táborba csempésznek egy fényképezőgépet. A gép Alexhez, a zsidóként elhurcolt görög Sonderkommandóshoz kerül. Alexnek az V. krematóriumból készített felvételei közül négy maradt fenn (vagy csak négyet készített, nem tudni). A négy felvétel talán egy szekvencia, talán nem - a negatívok eltűntek, így a sorrend utólag nem rekonstruálható. Kovács Éva

Készülj a hosszú télre, kedvesem, mert. Dúdolta K. Dezső E. Kornélnak. Még tart a nyár, mutatott a napos égre E. Kornél, és köldökéig kigombolta ingét. Ide jöjjetek, mondta a szembejövő, levetkőzött nőknek, hónaljukban avarszag, szemükben méla undor. Odalenn már tél van, mondta E. Kornél, és letuszkolta E. Kornélt az első pinceborozóba. Rég voltunk, menjünk oda, hol vagyunk.

Az origo.hu és a Társaság a Szabadságjogokért addig perelte a Gazdasági Minisztériumot, amíg az nagy nehezen nyilvánosságra hozta a Gripen-beszerzés ellentételezésével kapcsolatos adatokat. Az ellentételezés lényege az volt, hogy a svéd fél vállalta: a szerződéskötés utáni 9 évben svéd vállalatok a repülőgépek árának 110 százalékáért fektetnek be Magyarországon, illetve importálnak magyar termékeket.

Csanádi Árpád híres szakkönyve (Labdarúgás I-III., 1978) szerint játékrendszernek nevezzük a pályán "az erők és játékosok elhelyezését". A játékrendszer a labdarúgó-stratégia egyik alapja, amikor futballmérkőzést nézünk, gyakorlatilag azt látjuk, hogy a játékosok valamilyen alakzatot alkotnak (pl. 4-4-2, azaz négy hátvéd, négy középpályás és két csatár), amely a mérkőzés alatt folyamatosan változik. A stratégia másik alapja a taktika (pl. kontrajáték, lestaktika), Csanádi szerint a kifejezés alatt "olyan tervszerű, ésszerű játékot értünk, amely a legjobb eredmény elérése céljából a körülményekhez alkalmazkodik".

"Szeretett Ferkó unokámnak borús óráinak felderítésére - nagyapa". E dedikációval adta K.-nak a Nevető dekameron új kiadását 1948. június 6-án apai nagyapja. Felderítésre a megajándékozottnak ugyancsak szüksége volt: az előző nap vették ki a manduláját, sem enni, sem beszélnie nem volt szabad. K. édesanyja halkan felolvasott az új könyvből. Így kezdődött K. szerelme Karinthy iránt.

Egy beavatási szertartás akkor igazi, akkor hatásos, ha fájdalmas. A primitív népek mindig fontosnak tartották, hogy testi-lelki szenvedéseket okozzanak a felnőttségbe beavatandó gyereknek. Tudni akarták, hogy készen áll-e már a természettel való frontális találkozásra. Ezért aztán szokás volt például kiverni az egyik fogát, tüzes hamuban meghempergetni, felhasogatni a testét, vagy napokig magára hagyni a sötét erdőben. Mi, civilizáltak viszont arra kötelezzük, hogy gyermekléte jó részét társaival együtt, zárt helyiségekben, zárt alakzatban, mozdulatlanul ülve töltse. Milyen frontális találkozásra akarjuk felkészíteni ily módon?